A szakszervezetek január közepe óta a harmadik általános sztrájkot hirdették meg keddre a nyugdíjreform ellen, amelynek a tárgyalását hétfőn kezdte meg a törvényhozás. Az utcákat is elfoglalják a tiltakozók, a sztrájk első napján egymillióan, a másodikon már legalább 1,27 millióan vonultak fel országszerte, a negyediket pedig szombatra tervezik.
Leállt a vasút egy része, a TGV vonatoknak legföljebb fele indul el ma, csökkentett forgalommal közlekedik a párizsi metró, és az iskolák egy része is zárva maradt.
Macronnak akkor is marad eszköz a kezében, ha nem sikerül megszereznie a törvényhozás támogatását. Ebben az esetben élhet az alkotmányos rendelkezés lehetőségével, ami lehetővé teszi, hogy egy törvényt szavazás nélkül fogadjanak el. Ez azonban azzal a kockázattal járna, hogy tovább szítja a szakszervezetek haragját, és a lépés bizalmatlansági szavazáshoz is vezethet.
A Bloomberg szerint a széles körű és tartós sztrájkok próbára teszik a francia gazdaságot is. Maeva Cousin, a Bloomberg Economics közgazdásza úgy véli, Franciaország várhatóan rosszabbul teljesít majd az első negyedében az eurózóna többi tagjánál, a munkabeszüntetések hatása a vendéglátóipari, közlekedési, feldolgozóipari és építőipari szektorra 0,1 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Bár a sztrájkok növelik a növekedési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, nem ez a tényező a növekedés mozgatórugója – állítja Cousin –, nagyobb jelentőségűek a magasabb kamatlábak és az, hogy az infláció miatt a háztartások visszafogják a kiadásaikat.
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!