Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kovács Levente az Indexnek emellett arról is beszélt,
- hogy nem az ATM-ek beszerzési költsége és telepítése, hanem folyamatos működtetésük jelenti a jelentősebb költséget;
- a bankok mellett a készpénzlogisztikai szolgáltatóknak is jelentős fejlesztésekre lesz szükségük;
- a fejlesztési kötelezettségeket a magyar ügyfeleknek milliós számban bankkártyát kibocsátó külföldi szolgáltatókra is ki kellene terjeszteni;
- a banki tapasztalatok szerint nem indokolt az ingyenes készpénzfelvétel értékhatárának emelése;
- olyan szolgáltatások elterjedésével, mint a mobiltelefonban integrált bankkártya-elfogadás vagy az azonnali fizetési rendszerre épülő ingyenes qvik fizetés révén a kistelepüléseken is könnyen lehetne árukért, szolgáltatásokért fizetniük az embereknek;
- a kiskereskedelmi egységekben történő kártyás fizetéshez kapcsolt készpénzfelvétel lehetőségének megteremtéséhez a kisboltoknak informatikai támogatást kellene kapniuk;
- érdemes lenne a konkrét szabályozás előtt alaposan felmérni, hol milyen szolgáltatásra van valódi igény.
„Ha egy szolgáltatást igénybe veszek, annak költségeit és adóját nekem kell megfizetnem – ez a piacgazdaság és az etikus szolgáltatás-használat alapja. Ennek alapján érdemes gondolkodni a kormány azon tervéről is, amely szerint elvárás lenne, hogy minden kisrégió központi településén működjön készpénzkiadó automata” – mondta az Indexnek Kovács Levente. A Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a bankok elsődleges alapfeladata a gazdaság fenntartható finanszírozása, emellett másodlagos részfeladat a pénzforgalmi infrastruktúrák működtetése, benne az ügyfelek szükséges mértékű készpénzellátása, a digitális megoldások kiépítése stb. Ma egyébként szerinte a bankszektortól túl sokan túl sokat várnak el.
Nem az ATM vételára a fő költség
A készpénzellátási követelmény azt célozza meg, hogy minden magyar állampolgár viszonylag kis időráfordítással, azaz leküzdhető távolságon belül készpénzhez tudjon jutni. Akinek a rendszeres jövedelme eleve készpénzben érkezik, annak ez nem releváns kérdés. Aki viszont bankszámlát használ, annak igen. Hasonlatos ez például az élelmiszer-kiskereskedelmi, oktatási és a közigazgatással kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, amelyekben szintén piaci racionalitás fedezhető fel – ma még találunk több, akár néhány száz fős települést is, amelyeket az előbb említett alapszolgáltatások hiánya jellemez – emlékeztet Kovács Levente.
A Bankszövetség főtitkára szerint a készpénzellátás racionális megoldása az lehet, hogy a ma még ATM-mel nem rendelkező, közel 100 kisrégió központi településeire – ahol a helyi lakosságszám valószínűleg meghaladhatja a kétezret – belátható időn belül kerüljön készpénzkiadó (ATM-) készülék.
Ám ennek a feladatnak csak az egyik költségeleme a pénzkifizető készülékek bekerülési ára, ami nagyságrendileg 10 milliós kiadást jelent darabonként. A beszerzés mellett egyszeri költség az ATM működtetéséhez szükséges fizikai és informatikai infrastruktúra kiépítése is. Ahol nincs bankfiók, ott ezek kialakításában szerepet kell vállalnia az adott településnek. Emellett a folyamatos működtetési költségekről is szót kell ejteni, hiszen az ATM-et felügyelni/távfelügyelni, készpénzzel tölteni és benne nagy összegű készpénzt tartani, az őrzést biztosítani, a készülékeket szervizelni kell. Ezek Kovács Levente szerint évente a telepítéshez hasonló költséget jelentenek.
Ahhoz, hogy ezek a költségek megtérüljenek, komoly használati forgalomra, továbbá az ingyenesen nyújtott készpénzfelvételi szolgáltatás tranzakciós illetékének eltörlésére, ezek hiányában pedig a település költség-hozzájárulására lenne szükség
– érvel a főtitkár.
A készpénzhasználat társadalmi költsége az ezt elemző jegybank korábbi tanulmánya alapján a GDP 0,8 százalékát teszi ki. Ezt a digitális és elektronikus pénzforgalmi csatornák tudatos használatával lehet csökkenteni. A hagyományosan magas közép-európai készpénzhasználati szokások miatt a készpénzlogisztika Magyarországon az egyik legköltségesebb tevékenység – emlékeztet Kovács Levente. A pénz rendelkezésre tartása, szállítása, őrzése, átszámolása, átvizsgálása, címletezése mind-mind jellemzően a kereskedelmi bankokon kívüli költségelem. A készpénz kibocsátásáért felelős MNB például a készpénz kiadásáért/befizetésért díjat számít fel. Ennél jelentősebb költséget jelent a készpénzlogisztikai cégek díjszabása. Ők azok, akik rendszeresen töltik az ATM-eket, de a szállítás mellett végzik a címletezést, átszámolást és a sérült bankjegyek kiszűrését is.
Kovács Levente szerint, mivel itt élőmunka-igényes, veszélyes, bizalmi tevékenységről van szó, az itteni költségek folyamatosan emelkedtek az elmúlt években. A magyar készpénzlogisztikai piac igen koncentrált – lényegében 2 szolgáltató biztosítja a hazai készpénzforgalom döntő részét. Miután a szolgáltatás rendkívül beruházásigényes, ezért új szereplők vagy kapacitások gyors megjelenése nem várható; ezek hiányában pedig rövid távon nem lehetséges további településeken az ATM-ek működtetése. A Bankszövetség főtitkára szerint az ATM-hálózat kisrégióközpontra való kiterjesztése a készpénzlogisztikai szolgáltatóktól is jelentős, megelőlegező invesztíciót igényel – hiszen a fogyasztói (és a szabályozói) elvárások alapján néhány órán belül pótolni kell a kifogyott címleteket az automatákból a távoli, a pénzszállítói járatkörökön kívüli településeken.
A külföldi kártyakibocsátókat is költségviselővé tennék
A legfontosabb kérdés Kovács Levente szerint az, hogy elvárható-e a mai infrastruktúrát üzemeltető bankoktól, hogy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!