2022. május 19., csütörtökMa Ivó, Milán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 376,00 Ft
2022.05.19. Ivó, Milán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 386,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 376,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A ráncfelvarrás már nem segít a közel százéves magyar nyugdíjrendszeren

Hirdetés

A ráncfelvarrás már nem segít a közel százéves magyar nyugdíjrendszeren

Eközben azt látjuk, hogy az idősek nehezebben jönnek ki a pénzükből, gyakorlatilag bekebelezi őket a magyar valóság. Ráadásul egyre többen járnak így, hiszen évről évre egyre magasabb a nyugdíjkorhatárt elérők száma. Számszerűen: amíg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010-ben még „csak” 1,719 millió fő kapott öregségi nyugdíjat hazánkban, addig 2015-ben már 2,022 millió főnek járt, tavaly pedig 2,028 millióan részesültek ilyen jellegű juttatásban.

Mindeközben – ha hinni lehet a kormányzati kommunikációnak – az aktív foglalkoztatottak aránya lassan eléri a felső plafont.

Az állami nyugdíjrendszer ennek ellenére nem omlik össze, de a nyugdíjváromány a jövőben jelentősen csökkenhet a társadalom elöregedése, a tartósan külföldön dolgozó közel 700 ezer magyar itthon hiányzó járulékbefizetései, a rossz migrációs egyenleg, az Ipar 4.0 miatt

– mondta el az Indexnek Farkas András. A nyugdíjszakértő szerint éppen ezért a fiatal korosztálynak elengedhetetlen a nyugdíjcélú előtakarékosság, mint ahogyan előbb-utóbb az állami nyugdíjrendszer finanszírozási paradigmáján is szükséges lesz változtatni.

Hirdetés

„Vagyis a rendszert nem az élőmunkát terhelő járulékokból, hanem egyéb – elsősorban fogyasztási – adóbevételekből kell majd finanszírozni” – közölte a szakember, hozzátéve: ehhez azonban a modern nyugdíjrendszerek reformjainak tanulmányozása elengedhetetlen.

Lassan egy évszázada ugyanaz a nóta

Magyarországon először 1928-ban vezettek be kötelező öregségi, rokkantsági és hátramaradotti (árva-, özvegyi) nyugellátást, illetve járadékot. A korabeli rendszerben a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 5 százalék volt, a nyugdíjkorhatár pedig 65 év. A rendszer tőkefedezeti biztosításként jött létre. 1945-ig a biztosítottak körét többször is bővítették, így 1939-ben bővült a jogosult köztisztviselői kör, majd 1944-ben kiterjesztették a háztartási alkalmazottakra (tényleges kifizetésre nem került sor), a legjelentősebb bővülés azonban a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításának létrejötte volt.

Ezután a rendszer komoly változásokon ment keresztül, amelyek közül az egyik legmeghatározóbb az 1944-ben a Sztójay-kormány által végrehajtott megalapozatlan jogkiterjesztések (a korhatárt 60 évre szállították le, a járadék összegét megnégyszerezték) miatti korrekció volt. Ekkor hozták létre a jogosultságok elismerésével a nem fedezett, állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, amely a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb alappillérét jelenti a mai napig. S hogy mit jelent a felosztó-kirovó rendszer? Röviden: az egyének nyugdíja nem egy számlán gyűlik, hanem az aktív munkavállalók által befizetett járulékok képeznek nyugdíjfedezetet, amit az állam később eloszt a jogosultak körében.

Ez a fajta állami mindenhatóság jó pár évtizedig nem is változott, mígnem aztán 1997-ben bevezették a hárompilléres nyugdíjrendszert. Ekkortól a jogosultak felmenő rendszerben részesülhettek volna a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított nyugdíjban, beléphettek a kötelező magánnyugdíjpénztárakba, illetve önkéntes nyugdíjpénztárakban is összegyűjthették volna a járandóságukat. Ám a rendszert a második Orbán-kormány alapjaiban írta felül. Egyrészt közölte a jogosultakkal, hogy amennyiben itt gyűjtögetik az időskori járandóságukat, úgy nekik nem jár többé állami nyugdíj, illetve gyakorlatilag következmények nélkül einstandolt minden befizetést.

Van gond a magyar nyugdíjrendszerrel

„A magyar nyugdíjrendszer fejnehéz, az állami nyugdíjpillér szerepe túlzottan meghatározó” – reagált Farkas András a kérdésre, hogy a hazai szabályozás működése mennyire optimális, a nyugdíjak pedig nemzetközi összehasonlításban mennyire ütőképesek. A szakember kifejtette: a magyar nyugdíjrendszernek alapvetően hat komoly problémája van, ami sürgős megoldásra vár:

  • A magyar nyugdíjrendszer áttekinthetetlen, mivel senki nem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot érdemes fizetnie. Emiatt az állami nyugdíjrendszer motiválóereje nulla.
  • A jelenlegi nyugdíjrendszer méltánytalan, ami meglepően kevés nyugdíjast háborít föl. Ez abból ered, hogy hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is drámai mértékben […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/05/06/nyugdij-korhatar-elotakarekossag-korrekcio-emeles-inflacio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Akkora a piaci zavar, hogy egy évet halasztanak a BÉT tőzsdei bevezetésén

Mégsem megy még idén tőzsdére a Budapesti Értéktőzsde – jelentette be a BÉT éves közgyűlésén …