2024. július 19., péntekMa Emília napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 404,00 Ft
2024.07.19. Emília Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 391,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 404,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A nyugati világ legsúlyosabb betegségét célozza a kormány

Hirdetés

A nyugati világ legsúlyosabb betegségét célozza a kormány

Az elmúlt évtizedek gazdasági globalizációja sok embert jóval gazdagabbá tett, de voltak bőven vesztesek is. Erre korábbi interjúnkban Branko Milanovic, a City University of New York akadémikusa is rámutatott:

Míg az elmúlt harminc évben a globális egyenlőtlenségek csökkentek, addig az országokon belüli egyenlőtlenségek nőttek.

Hirdetés

György László kormánybiztos szerint azért is probléma, ha nincs széles középosztály, mert akkor a szélsőségek kezdenek el uralkodni, az abnormalitás válik normálissá, és fenntarthatatlanná válnak a rendszereink, amit szerinte már tapasztalunk is a nyugati világban. Az Economist és YouGov közvéleménykutatása szerint a szavazásra jogosult amerikaiak 14 százaléka biztos abban, hogy tíz éven belül polgárháborúba sodródik országuk, míg további 43 százalékuk „csak” valószínűnek tartja.

Ki tartozik a középosztályba?

Milanovic arra is rávilágított, hogy míg Kínában, Indiában és más nagyon népes ázsiai országokban milliók zárkóztak fel a globális középosztályhoz, addig az USA és Nyugat-Európa alsó középosztályának a reáljövedelme szinte stagnált, míg

Közép- és Kelet Európa középosztályai nagy árat fizettek a szabadságért: a politikai rendszerváltoztatás ára egy olyan gazdaságszerkezeti átalakulás volt, amelyet a jólét ígéretével hajtottak végre a posztszocialista országok, mégis az Elefántgörbe tanúsága szerint 1988-hoz képest 2008-ra régiónkban csökkent a jövedelmek vásárlóereje.

– erre már György László mutat rá az A középosztály forradalma című legújabb könyvében Branko Milanovic és Cristoph Lakner híres elefántgörbéje alapján.

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

De mit is jelent a középosztály, és kik tartoznak oda? – kérdeztük a szerzőt. 

Arisztotelész a középosztályt úgy írta le, mint azt a társadalmi réteget, amely a saját erejéből, a saját munkájával, szorgalmával és tehetségével építette fel azt, amije van, ezért mivel van veszítenivalója, erős a felelősségtudata. Ebből következően a saját életét és a közösségének sorsát érintő döntéseit e felelősségtudat birtokában hozza meg

– válaszolta, hozzátéve, hogy „a magyar meritokratikus elemeket tartalmazó társadalomszervezési elv nem utópia, hiszen kétmillió embernek segített a középosztályba emelkedni”. Szerinte ugyanakkor tökéletes meritokrácia nincsen, minden rendszer tartalmaz más jellegű elemeket is, de talán Szingapúr áll a legközelebb a tiszta meritokráciához. A könyv részletesen foglalkozik más országok gyakorlati példáival és a különböző meritokráciatípusokkal.

A közgazdász a szakirodalmat, valamint a bevett gyakorlatokat a saját intuícióival kiegészítve alkotott egy továbbfejlesztett, adatalapú definíciót a középosztályra, mely szerint a következő családokat soroljuk ide:

  • stabil megélhetést garantáló jövedelemben részesülnek,
  • depriváció, vagyis szegénység által nem érintettek,
  • biztos lakhatást nyújtó ingatlanjuk van,
  • egyúttal erős bennük a szellemi és lelki fejlődés iránti vágy.

Másfélszeresére bővült a magyar középosztály

„Magyarországon 2010 után sikerült a középosztály csendes és szelíd forradalmát véghezvinnünk” – mondta  György László. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2011 és 2021 között több mint másfélszeresére bővült a magyar középosztály.

A magyar meritokratikus stratégia lényege, hogy az úgynevezett járadékvadászoktól csoportosít át jövedelmet a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó családoknak

– vázolta fel a kormánybiztos. Kifejtette, hogy a járadékvadásznak leginkább azok számítanak, akik a megváltozott piaci körülményekből tesznek szert többletnyereségre és nem azért, mert valami olyasmit tudnak, amiért sorban állnak a vevők.

György László 2024. április 18-án

György László 2024. április 18-án

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Például a koronavírus-válság alatt a családokat segítő egyik intézkedés arra irányult, hogy SZÉP-kártyával is lehessen fizetni az élelmiszerboltokban, a vállalkozásokat pedig kedvezményes hitelekkel segítette a kormány, amely kedvezményekből jutott a bankoknak is.

Értelemszerűen olyan bevételekről beszélünk, amelyek ezeknek a cégeknek az ölükbe hullottak.

„Ezeket a nyereségeket adóztatja meg a kormány, valamint ezen túlmenően a gazdaság fehérítéséből, a költségvetés rendbetételéből és a foglalkoztatás bővítéséből adódó többletet csoportosítja át a dolgozó, gyermeket nevelő, vállalkozó középosztálynak” – világított rá György László. Egy ábrával szemléltette a folyamatot, amely végeredményben a különadókkal sújtottakat is kedvezőbb helyzetbe hozza, hiszen hosszú távon is fenntartható keresletet biztosít számukra a középosztály anyagi helyzetének megerősítésével. 

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

Elmondta, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/06/17/kozeposztaly-forradalom-sorvadas-gyorgy-laszlo-orban-viktor/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Több mint 200 milliárd forintot költöttünk idén SZÉP-kártyával

A feltöltések összege mellett a kártyabirtokosok és az elfogadóhelyek száma is dinamikus növekedést mutat. A …