Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tovább tartja magát az OTP ahhoz a szokásához, hogy felülteljesíti az elemzői konszenzust.
Az első negyedévben az OTP Csoport 188,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami 3 milliárd forinttal, 2,7 százalékkal múlta felül az elemzők előzetes várakozásának átlagát.
Az eredmény 22 százalékkal marad el a 2024-es első negyedév 240 milliárdos adatától, ám ennek okait Bencsik László vezérigazgató-helyettes az extra terhekkel magyarázta.
A bank – mint minden más magyar hitelintézet – jelentős extra terheket fizet, ezek közül az OTP az első negyedévben számolta el az extraprofitadót, amely esetében 106,7 milliárd forintot tesz ki. Ezenfelüli tétel a „sima” bankadó (a pénzügyi szervezetek különadója) 32,9 milliárd forintja. Hagyományosan az első negyedévben fizetik a bankok a kibocsátott bankkártyák száma alapján a bankkártyás vásárlások tranzakciós illetékátalányát, amely az OTP esetében 2 milliárd forintot tett ki. A magyarországi kárrendezési alapba az 1,1 milliárdos idei befizetése is most lett elszámolva. Az extra terhek nélkül számolt adózott eredmény már a 300 milliárd forintot közelítette volna Bencsik László szerint, ami a hasonlóan korrigált módon számított 2024-es első negyedéves 286 milliárdos eredményt 4 százalékkal múlta volna felül. A tőkearányos megtérülés 23,7 százalék lett volna, amely magasabb lett volna, mint a 2024. év végi 23,5 százalék.
Veszteséges a magyar bank
Ugyanakkor
a magyarországi fajsúllyal bíró extra terhek (azok első negyedévi elszámolása) miatt az OTP hazai tevékenysége 32 milliárdos veszteséget hozott
– az extra terhek nélkül az itthoni operáció 64 milliárdos eredményt. A bank a 2024-es 172 milliárd forinttal szemben a mostani várakozások szerint 263 milliárd forintos extra teherrel számol. Ebben nincs benne még az, ha például a kormány a második fél évre meghosszabbítja a kamatstopot – hívta fel a figyelmet Bencsik László.
Az üzleti folyamatokban ugyanakkor kedvező hírek vannak. Bár a tavalyi első negyedévben is magas volt már a jelzáloghitelek állománya, ám ezt is sikerült 19 százalékkal meghaladni az idei első negyedévben. Ennél kiugróbb, 43 százalékos volt a személyihitel-állomány bővülése, ám mivel ebben a két szegmensben a piac is nagyot ugrott, az OTP piaci részesedése kismértékben csökkent – a lakáshiteleknél 0,9 százalékponttal 30,2, a személyi kölcsönnél másfél százalékponttal 43,5 százalékra csökkent tavaly év végéhez képest. Ahol viszont erősödik az OTP, az a lakossági megtakarítások piaca: az elmúlt év végi 28,5 százalék után idén márciusban már 28,9 százalék volt az OTP részesedése, ezen belül a bankbetétek állományában 41,5 százalékról 41,8 százalékra nőtt.
A vállalati oldalon a bank a hitelkereslet élénkülését érzi: a negyedévben a hitelállomány 1 százalékkal nőtt, ezen belül a mikro- és kisvállalkozói szegmensben – Bencsik László szerint a Demján Sándor Program elemeinek köszönhetően – 5 százalékos volt a növekedés. Miután az OTP a kkv-húzóterméknek számító Széchenyi Kártya Max+ konstrukciókban az első negyedévben 67 milliárd forintot helyezett ki, ami 47 százalékos növekedést jelent, a bank piaci súlya a vállalati hitelállományban 19,5-ről 19,8 százalékra nőtt egyetlen negyedévben.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!