Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mit takar a reziliencia?
A reziliencia az élet minden területén megjelenik, így a munkavégzés sikerességét és hatékonyságát is befolyásolja. Ez a pszichológiai tényező, kompetencia gyakorlatilag mentális állóképességként értelmezhető. Számos definíció létezik e képesség megragadására, itt kettőt emelnénk ki:
- Olyan megújuló képesség, amelynek köszönhetően a pszichés működést érő sokkhatás, trauma következtében a személyiség károsodás nélkül képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és a személyiség egészséges működése hosszú távon is megmarad.
- Az extrém külső behatásokkal szembeni ellenálló képesség.
A reziliencia gyakorlati példákkal élve:
- a reziliens személy látszólag minden (váratlan) akadályt könnyen, hatékonyabban vesz;
- számtalan szerepkörben mozog, mégsem látszik fáradtnak;
- szán időt saját magára és környezetére is;
- könnyebben képes megújulni, új ismereteket beépíteni;
- aktívabb a tanulási képessége;
- a kedvezőtlen helyzeteket az élet elkerülhetetlen részének tekintik, és lehetőséget látnak benne a fejlődésre, nem pedig igazságtalanságnak.
A reziliencia nem csak a rugalmasságot takarja, annál többet jelent. Míg a rugalmasság azt a képességet jelenti, hogy visszatérjünk az eredeti állapothoz, addig a reziliencia túlmutat ezen. Sokszor a külső behatásokra egy új egyensúlyi szintet kell keresni, kialakítani és ahhoz alkalmazkodni – tehát nem térhetünk vissza egy korábbi egyensúlyi helyzetbe („rugalmasság”), hanem újhoz kell alkalmazkodni („reziliencia”).
A reziliencia szorosan kapcsolódik az érzelmi intelligenciához, mivel fontos alkotórésze a rezilienciának az érzelemszabályozás és az indulatok, illetve egyes (akár kárt is okozó) cselekvések kontrolljának képessége (vagyis összességében az érzelmi stabilitás). Ehhez szorosan kapcsolódik a múlttal való megbékélés is. Továbbá alkotóeleme a realitásérzékelés, de az optimizmus is („realista optimizmus”), továbbá a rugalmas gondolkodás, problémamegoldó képessége és nézőpontváltás képessége. De kapcsolódik hozzá az empátia (másokkal való együttérzés képessége), a nyitottság a külvilág és más személyek iránt („egészséges kapcsolatok”), a személyes hatékonyságérzet.
Kutatási eredmények:
- A HBR kutatásai szerint a rugalmasság nem kizárólag egyéni tulajdonság, hanem az erős kapcsolatok és hálózatok is nagymértékben elősegítik.
- Egy másik kutatás eredményei szerint a magas rezilienciájú alkalmazottak erős kapcsolatokat építenek ki másokkal. Ezeket a magas színvonalú kapcsolatokat a hatékony kommunikáció jellemzi, amelyben az egyén aktívan figyel és reagál a kollégájára, ill. annak érzelmeire (Davis, 2014).
A változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás, a reziliencia nemcsak egyéni szinten értelmezhető, hanem csapat- vagy szervezeti szinten is fontos tényező. Ahogy a magánéletben, úgy a munkahelyen is szükséges képesség a reziliencia: hogyan értelmezzük újra a kihívást jelentő helyzeteket, majd hogyan lássuk meg és találjuk meg azokban (vagy épp a kudarcokban) a tanulási, fejlődési lehetőséget.
Miért fontos a reziliencia a munkában?
A gyorsan változó és versengő globális világban a munkahelyi stressz már nem kikerülhető, és ha nem kezeljük és tartjuk mederben, akkor a munkahelyi teljesítmény romlásához, szorongáshoz, akár depresszióhoz vagy kiégéshez is vezethet egyéni szinten – mely a csapatmunkára és a vállalati sikerekre is kihat.
Kutatási eredmények:
Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association) 2017-es felmérése szerint azok a munkavállalók, akik változást élnek át a munkahelyen (vagy éltek át a felmérést megelőzően nem sokkal)
- kétszer nagyobb valószínűséggel számoltak be krónikus munkahelyi stresszről, mint azok a munkavállalók, akiknek nem volt vagy nem várható változás a munkahelyen (55 százalék vs. 22 százalék),
- több mint négyszer nagyobb valószínűséggel számoltak be fizikai egészségügyi tünetekről a munkahelyükön (34 százalék vs. 8 százalék).
Goh–Pfeffer–Zenios kutatók 2016-os tanulmánya szerint pedig évente több mint 120 ezer haláleset és az éves egészségügyi költségek körülbelül 5-8 százaléka kapcsolódik ahhoz, ahogyan az amerikai vállalatok a munkaerőt kezelik, és amilyen stresszt okoznak számukra a munkahelyen.
A reziliens vállalati működéssel, hozzáállással és a munkavállalók rugalmas alkalmazkodóképességével tompíthatóak a stresszes helyzetek negatív következményei. Amennyiben a munkavállalók kiegyensúlyozottabbak, jobban kezelik a változásokat, jobban is teljesítenek: nagyobb a koncentrálóképességük, motiváltabbak és kreatívabbak.
Kutatási eredmények:
„Tudományos kutatások bizonyítják, hogy aki reziliensebb, optimistábban áll az élet történéseihez, lelkesebb, energikusabb és nyitottabb az új lehetőségekre. Továbbá a reziliens munkavállalók rugalmasabb, gyorsabb gondolkodásúak, szerteágazó és kreatív meglátásaik vannak, és terveiket általában hamarabb követik megvalósított cselekvések” – Csike, 2020.
A remény, az optimizmus és a reziliencia pozitívan befolyásolja a teljesítményt, a munkával való elégedettséget, a munkahelyi boldogságot és a szervezeti elkötelezettséget (Youssef–Luthans, 2007; Goh–Pfeffer–Zenios, 2006). Emellett a reziliencia javítja a munkavállalók általános egészségi állapotát is, a reziliencia összefügg a munkahelyi jólléttel. A jobb mentális egészség kevesebb hiányzást is jelent, ami pedig javítja a munkavállalók teljesítményét – egyéb meghatározó tényezők mellett.
Kutatási eredmények:
- Egy 2016-os, 2000 alkalmazottat vizsgáló tanulmány azt találta, hogy a magas rezilienciájú munkavállalókhoz képest kétszer annyi munkavállaló számolt be 1–3 nap hiányzásról a vizsgálatot megelőző hónapban, akiknek alacsonyabb volt a rezilienciája (Shatté–Perlman–Smith–Lynch, 2016).
- Az előző pontban említett <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!