Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Az északi piacok egyre nagyobb lehetőséget kínálnak a magyar kis- és középvállalkozások számára. Az elmúlt években ezen vállalataink számos ágazatban bizonyították versenyképességüket: 2019 és 2025 között különösen az orvosi műszerek és orvostechnikai eszközök, a frisszöldség- és frissgyümölcs-kereskedelem, a gyógyszeripar, az elektronika, az alkalmazásfejlesztés és a biotechnológia területén értek el kiemelkedő eredményeket” – mondta az Indexnek Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.
Alapvető skandináv elvárás az innovációs képesség
Lapunknak kifejtette, hogy az említett ágazatok jól szemléltetik a magyar vállalkozások innovációs képességét és a minőség iránti elkötelezettségét, amelyek az északi országok piacán alapvető elvárásoknak számítanak. A HEPA-vezér úgy látja: a fémipar és a gépipar szintén ígéretes területet jelent a magyar cégek számára. A speciális fémfeldolgozás, szerszámgyártás és prototípusfejlesztés olyan területek, ahol a magyar vállalkozások technológiai felkészültsége és rugalmassága versenyelőnyt jelenthet.
Az északi országok ipara világszinten is az élvonalba tartozik, így a magyar cégek számára a minőségi tanúsítványok, a fenntartható működés és a korszerű logisztikai háttér megléte kulcsfontosságú a piacra lépéshez.
Bihari Katalin konkrét példaként felhozta: a Vajda Papír Kft. norvégiai leányvállalata, a Vajda Papír Scandinavia AS, mára a cégcsoport egyik legfontosabb pillérévé vált. A vállalat 2024-ben csaknem 22 ezer tonna (18,5 millió csomag) higiéniai papírterméket értékesített Norvégiában és Svédországban, amivel stratégiai pozíciót épített ki az északi régióban. A norvég leányvállalat 2024-ben már 114 főt foglalkoztatott, árbevétele pedig elérte a 47,6 millió amerikai dollárt.
Ugyancsak figyelemre méltó a Székesfehérváron működő Macher Zrt., amely a dán piacon teljesít sikeresen. A magyar–német közös vállalat prémiumminőségű kábelkötegeket és elektromechanikai megoldásokat szállít orvosi diagnosztikai berendezésekhez, ipari elektronikához és autóipari alkalmazásokhoz, jól mutatva, hogy a magyar elektronikai és fémipari tudás komoly értéket képvisel az északi piacokon.
Az energetikai és technológiai szektorban az Enerhash új megoldásai kínálnak lehetőséget. A vállalat az energiaszektor és az adatközpontok közötti szinergiákat kiaknázva növeli a hatékonyságot. Több mint 2,5 milliárd forint értékű magánbefektetés révén a cég adatközpontja már egy svéd állami energetikai nagyvállalat sarkkörön működő erőművének teljesítményét javítja. Az Enerhash további befektetéseket tervez, ami újabb lehetőségeket nyithat a magyar technológiai exportban.
Bihari Katalin hangsúlyozta:
A magyar vállalatok külpiaci terjeszkedését a Külgazdasági és Külügyminisztérium, továbbá a helyi gazdasági folyamatok és a meghatározó üzleti szereplők ismeretével rendelkező nagykövetségek, külgazdasági attasék, valamint a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közösen támogatják az adott vállalatra szabott szolgáltatásokkal, az exportérettségi felméréstől a partnerkeresésig.
A HEPA és a nemzetközi partnerek közötti együttműködések, például a Business Finland exportösztönzési ügynökséggel folytatott tapasztalatcsere, új távlatokat nyitnak a magyar cégek számára. Nem véletlen, hogy a HEPA partnerei közül mintegy ezer magyar vállalat érdeklődik az északi országok piacai iránt, ami jól mutatja a régió stratégiai jelentőségét a magyar gazdaság számára.
Minőség és megbízhatóság kell az északi sikerhez
„A skandináv ipar nem ígéretekre, hanem bizonyítható minőségre és hosszú távú megbízhatóságra épül. A magyar cégek ezt ma már egyre nagyobb arányban képesek felmutatni, de a belépéshez szükség van tanúsításokra, átlátható folyamatokra és személyes jelenlétre” – összegzett az Indexnek Tóth Ádám Ferenc, a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsmentjét ellátó European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője, aki jelen volt a magyar kiállítókkal az idei Elmia Subcontractoron, Jönköpingben.
Tóth Ádám Ferenc szerint
a svéd és norvég gyártók hosszú távra terveznek, és ha valaki egyszer bekerül a beszállítói láncba, az ott is marad.
Éppen ezért kulcs a felkészültség, a minőségbiztosítás és a technológiai hitelesség. Úgy véli, ez a gondolkodásmód nem elszigetelt jelenség, hanem a teljes skandináv ipari kultúra alapja.
Európában kevés olyan régió van, ahol a gazdaság és az ipar egyszerre stabil, innovatív és jövőorientált – Skandinávia pontosan ilyen.
A svéd, finn, dán és norvég ipari modellek évtizedek óta példát mutatnak abban, hogyan lehet magas bérszínvonal mellett is versenyképes, technológiailag fejlett és fenntartható termelést fenntartani.
Az ECC ügyvezetője meg van arról győződve, hogy a skandináv ipar ma nemcsak az autóiparban vagy a gépgyártásban, hanem az energetikában, a digitalizációban és az anyagtechnológiákban is európai iránytű.
Piaci lehetőségek a skandináv térségben
Svédország iparának sajátossága, hogy a stabilitás nem lassúságot, hanem folyamatos alkalmazkodást jelent. A gazdaság alapját a magasan képzett munkaerő, az erős kutatás-fejlesztési finanszírozás, valamint az ipar–oktatás–állam szoros együttműködése adja.
A svéd ipari kultúra egyik legfontosabb eleme a bizalom: a vállalatok hosszú távú partnerségekben gondolkodnak, a beszállítói láncok stabilak, de nyitottak minden olyan új partnerre, aki bizonyíthatóan megbízható és innovatív. Nem véletlen, hogy Svédországban az ipar részesedése még mindig meghaladja a GDP 20 százalékát, miközben az ország a digitalizáció és az automatizáció terén is élen jár.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!