Az elmúlt időszakban több alkalommal is írtunk az Index hasábjain arról, hogy jelentős méreteket öltő lakhatási válság tombol Magyarországon.
Sajnos nem meglepő módon ezek a méretek azóta sem lettek kisebbek. A képlet nem túl bonyolult. Röviden összefoglalva: nagyon keveset keresnek a magyarok, amiből nemcsak fogyasztani nem tudnak – amire itt mutattunk rá –, hanem a lakhatást is nagyon nehezen oldják meg, ha egyáltalán meg tudják.
A KSH legfrissebb adatai szerint a kedvezményekkel számított nettó átlagbér 442 000 forint volt 2024 júniusában. Azonban – ahogy annak okát kifejtettük – célszerű a valós kereseti viszonyokról pontosabb képet adó mediánjövedelmet alapul venni. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el idén júniusban. Jól látható tehát, hogy az átlagnak vélt, valamint a tényleges viszonyokat jobban bemutató fizetési adatok között több mint 80 ezer forint különbség mutatkozik.
Nézzük, mire elég a nettó kereset!
Tehát 360 ezer forint. Ebből kellene megoldani a lakhatást, valamint a mindennapi élelmiszerellátást, a többi kiadásról (egészségügyi, utazási stb.) nem is beszélve.
Elsőként nézzük meg azt, ha valaki hitelből szeretne ingatlant vásárolni – vagy nem szeretne, de nincs más lehetősége. Ennél az esetnél feltételezzük, hogy rendelkezésre áll a legtöbb bank által kért 20 százalékos önerő, ami sok százezer magyar számára eleve kivitelezhetetlen.
Ami az átlagos budapesti négyzetméterárakat illeti, a Balla Ingatlan adatai szerint
- 700–800 ezer forint/négyzetméterár alatt a rosszabb állapotú téglalakások, valamint a továbbra is reneszánszukat élő panellakások sem elérhetők.
- A jobb állapotú téglalakások 1 millió forintos négyzetméterár körül mozognak,
- míg a nem luxuskategóriát képviselő, átlagosnak mondható új ingatlanok 1,3–1,5 millió forintos négyzetméteráron futnak.
Az ingatlan.com adatai szerint július végén a fővárosban 1,02 millió forint volt az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. A megyeszékhelyek között Debrecenben a legmagasabbak az árak, átlagosan 815 ezer forintba kerül egy négyzetméter. Majd Győr és Veszprém következik lényegében azonos, 786 ezer és 783 ezer forintos összeggel. Szegeden és Székesfehérváron 754 ezer és 747 ezer forintról van szó, ugyanakkor Salgótarjánban még 300 ezer forint alatt vannak az átlagárak. Kaposváron, Szolnokon, Miskolcon és Békéscsabán pedig 441 ezer és 479 ezer forintos átlaggal számolhatnak a vevők.
Akkor most nézzük, mennyi hitelt kapunk és mekkora törlesztőrészlettel! A legfrissebb fizetési adatokra reagálva a Bankmonitor készített összeállítást, amelyben megállapítják, hogy „a magasabb fizetés és a kedvezőbb kamatkörnyezet miatt a jövedelem alapján elérhető lakáshitel összege jelentősen megemelkedett”. Az elérhető lakáskölcsön összege 34,8 százalékkal nőtt, ez a jelentős fizetésemelkedésekhez képest is új szint. Fontos megjegyezni, hogy a hitelösszehasonlító portál átlagbérrel számol.
Rámutatnak: amennyiben a jogszabályi korlátból indulunk ki (jövedelemarányos törlesztőrészlet – JTM), akkor a legalább 10 évig fix kamatozású jelzáloghitelek esetében 600 ezer forint alatti nettó bérnél a fizetésnek legfeljebb a fele fordítható hiteltörlesztésre. Az idén júniusi kedvezménnyel kalkulált nettó átlagbér alapján ez 221 ezer forint, míg 2023 júniusában 195 450 forint volt a bevállalható törlesztőrészlet – jegyzi meg a hitelösszehasonlító portál.
A fizetés mellett a kamat is befolyásolja, hogy valaki mekkora összegű hitelre lehet jogosult. Az elmúlt év kamatváltozása pozitív volt: a Bankmonitor lakáshitel-kalkulátora szerint az átlagbérrel elérhető legkedvezőbb ajánlat kamata egy év alatt 8,6 százalékról 6,29 százalékra csökkent.
- Míg 2023 júniusában a havi 195 450 forint 22,35 millió forint 20 éves futamidejű és 8,60 százalékos kamatozású lakáshitel havi részletére volt elég,
- addig idén júniusban a havi 221 ezer forint 30,1 millió forint 20 éves futamidejű és 6,29 százalékos kamatozású, lakáscélú jelzáloghitel törlesztőrészletének felel meg.
„Vagyis az átlagbér akár 7,78 millió forinttal több lakáshitel igénylésére lehet elég, mint egy évvel korábban. Ki kell emelni, hogy a jövedelem mellett más tényezők is fontosak: például szükséges egy megfelelő értékű és állapotú ingatlan, amit a bank elfogad a kölcsön mögé fedezetként” – mutatott rá Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója.
Márpedig a magyar ingatlanállomány minőségi szempontból bőven hagy maga után kívánnivalót. Nem véletlen, hogy a júliustól elérhető otthonfelújítási támogatást is az 1991 előtt épült családi házakra, lényegében a „<a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!