Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
A legfontosabb adónemeknél továbbra is kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként kétszámjegyű emelkedéssel kalkulál a november 11-én benyújtott költségvetés.
A legfontosabb, hogy – ahogyan azt már korábban bejelentették – egyes különadók valóban nem szerepelnek a 2025-ös bevételi soron (bankadó, gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó), ezek összességében közel 350 milliárd forintot jelentettek korábban. Kérdés, honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek. A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozások által befizetett adóbevételek közel 20 százalékkal nőnek majd, így ez már gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést – mondja Bagdi Lajos, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
A piacok megnyugtatása helyett csak nettó propagandára jó a jövő évi költségvetés terve
Hatalmas, négyezer milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányt és az államadósság minimális csökkentését tartalmazza a jövő évi költségvetés, amely két csodafegyverre épít: Donald Trump megválasztására és arra, hogy belátható időn belül lezárul a háború.
Az általános forgalmi adó esetében 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a 2024-es tényhez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ebből az adónemből jövőre közel 8300 milliárd forintot várnak. A költségvetés 397,5 forint-euró árfolyammal kalkulált, egy tartósan gyengébb forintárfolyam (például a jelenlegi 410 körüli szint) segíthet a cél elérésében.
A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékoknál és személyi jövedelemadónál közel 9 százalékos növekedéssel számolnak, amely Bagdi szerint egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reál- és minimálbér-növekedéssel kalkulál a kormány.
Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel is: közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány az idei bevételhez képest.
A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal), amely cél elérését a kiskeradó platformüzemeltetőkre kiterjesztése is támogathat. Jelentősnek mondható még a regisztrációs adó 78 százalékos (!!) növekedése, amely az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet érdekes kérdéseket – fűzte hozzá a szakértő.