2020. május 27., szerdaMa Fülöp napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 329,00 Ft
2020.05.27. Fülöp Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 319,00 Ft | CHF: 329,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A járványnak egyszer vége lesz, de a világ már nem lesz ugyanolyan

Hirdetés

A járványnak egyszer vége lesz, de a világ már nem lesz ugyanolyan

Ezen a ponton már biztosra vehető, hogy a pandémiává vált koronavírus-járvány hatásai a 20. század nagyobb válságaiéval összemérhetők, és ez komolyan meg fogja változtatni az életünket. Az utóbbi hetekben rengetegen gondolkodnak azon, melyek lesznek azok a területek, amelyek valószínűleg a betegség lecsengése után sem térnek már vissza a korábbi normális kerékvágásba, hanem hosszútávon átalakulnak.

Hirdetés

Mivel a kimeneteket egy sor jövőbeli esemény is alakítja még, ezek az előrejelzések egyelőre nem többek puszta spekulációnál. Ugyanakkor van köztük jópár olyan, ami mellett komoly érveket lehet felsorakoztatni, ebben a cikkben ezekből mutatunk be néhány fontosat.

Globalizáció eddig és ezután

A kapitalizmus története elválaszthatatlan a globalizáció történetétől, a világgazdasági rendszer az évszázadok során több hullámban terjesztette ki csápjait a bolygó lakott részeire. A legutóbbi ilyen hullám az 1970-es évek végétől kezdődően tart, az elmúlt évtizedek során a termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat a korábbi szintekhez képest elképzelhetetlen mértékben globalizálódott.

A koronavírus viszont érzékeny pontokon vág oda a sokak szerint amúgy is döglődő globalizációra alapozott világrendnek, ezért sokan spekulálnak arra, hogy

a járvány következtében eljöhet a részleges relokalizáció, vagy legalábbis az általunk ismert globalizáció végének kora.

A multinacionális vállalatok, amelyek az amerikai-kínai-európai kereskedelmi villongások miatt eleve az ellátási láncaik újraszervezésén gondolkodtak, most újabb lökést kapnak ahhoz, hogy központjukhoz közelebb telepítsék az egységeiket, csökkentve ezzel a kitettségüket egy a mostanihoz hasonló helyzetben. Ez az átrendeződés végsősoron biztonságosabb ellátási láncokat eredményezhet.

Ha viszont ez bekövetkezik, annak meglesz az ára:

a termelés nem véletlen települt egyre távolabb a centrumországoktól, ahol jóval olcsóbb a munkaerő, és részben ez a folyamat okozta az infláció aránylag alacsony szinten maradását az elmúlt pár évtizedben. Ha a dolgok előállítása újra közelebb jön, nőni fognak a gyártási költségek is, amit vagy a tulajdonosok profitja, vagy a vásárlók pénztárcája meg fog érezni.

Mi lesz az utazással?

Lassan inkább kevesebb, mint több olyan iparágat tudunk felsorolni, amit nem érint hátrányosan a koronavírus, de a vesztesek toplistáját egyértelműen az utazáshoz kapcsolódó szektorok vezetik. Az egy dolog, hogy a globális GDP és foglalkoztatás kb. tizedéért felelős turizmus egyik pillanatról a másikra totálisan padlót fogott (a légitársaságak sorra dobják be a törölközőt, esdekelnek állami mentőövért, a nagy óceánjárók üzemeltetői kivonódtak a forgalomból, stb.), még csak az sem biztos, hogy a járvány elmúltával az ágazat teljesen felgyógyul.

Egyrészt a mostani helyzet elhúzódása miatt eleve sok szereplő csődbe mehet még a különféle állami csomagok ellenére is, ami a szolgáltatások palettájának átmeneti szűkülésével járhat. Másrészt a járvány tapasztalata beivódik az emberekbe: ahhoz ugyan nem fér kétség, hogy továbbra is szeretnének majd vakációkra járni, de az már korántsem biztos, hogy a most halmozódó rossz tapasztalatok (repterek kockázati faktora, probléma esetén akár több napos szívás különféle terminálokon, anyagi bukta a jegyeken stb.) után feltétlen külföldre akar majd mindenki utazni.

A járvány könnyen elhozhatja a repülő nélkül megközelíthető, közelebbi célpontok, akár a belföldi turizmus reneszánszát,

ami természetesen nagyon rossz fejlemény lenne a légiközlekedési iparnak és olyan kapcsolódó ágazatoknak, mint az olajipar (viszont annál jobb a klímaváltozás elleni küzdelemnek).

A Wizz Air légitársaság repülőgépei parkolnak a Debreceni Nemzetközi Repülőtér kifutópályája mellett 2020. március 22-én. A koronavírus-járvány miatt törölt illetve ideiglenesen szünetelő járatok miatt a légitársaság kilenc gépe parkol a légikikötőben.

A Wizz Air légitársaság repülőgépei parkolnak a Debreceni Nemzetközi Repülőtér kifutópályája mellett 2020. március 22-én. A koronavírus-járvány miatt törölt illetve ideiglenesen szünetelő járatok miatt a légitársaság kilenc gépe parkol a légikikötőben.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Nagyobb, aktívabb állam jöhet

Békeidőben a gazdaságban általában markánsabbak azok a hangok, amelyek szerint a piac a problémák többségét megoldja, lehetőség szerint ne nagyon piszkáljunk bele a működésébe. Válságok idején ez menetrendszerűen megfordul, amikor 2008-ban ki kellett menteni a nagy bankokat, akkor nyilván ők sem ágáltak az állami beavatkozás ellen, most is hasonló forgatókönyv zajlik épp a világban. Az államok és a jegybankok minden idők legnagyobb mentőcsomagjait osztják ki a gazdasági szereplőknek különféle hitelek, vissza nem térítendő támogatások és közteher-elengedések formájában.

Egyre több ország vezetése (még a brit konzervatív kormányzat is) próbálja ki élesben azt a korábban elképesztően radikálisnak tűnő forgatókönyvet is, hogy gyakorlatilag bért fizessen a dolgozóknak a bajba jutott ágazatok munkáltatói helyett. Ez már elég közel van az alapjövedelem koncepciójához, ami bár az utóbbi években gyakran került elő a főáramú diskurzusban is, nagyon komolyan még kevesen vették fontolóra.

A koronavírus hatására ugyanakkor ebben is állhat be változás, ugyanis a járványügyi szakemberek véleménye szerint nem egyszeri balesetről van szó, hanem a következőkben kisebb-nagyobb rendszerességgel jöhetnek globális járványok (akár a koronavírus, akár más kórokozó miatt), amelyek hasonló leállásokat eredményezhetnek a világgazdaságban.

Mint látszik, ezt a fajta gazdasági katasztrófát a szokványostól eltérő eszközökkel, hatalmas pénzmennyiség bemozgatásával lehet csak tompítani, ami

felerősítheti azt az igényt, hogy általánosságban átálljunk válságállóbb, biztosabb struktúrákra a munkaerőpiacon is

a kizárólagosan bérmunkáért kapható fizetés helyett. Az alapjövedelem vagy a negatív jövedelemadó valamely változata akár ilyen lehet, ezért ha ott még nem is tartunk, hogy tömegével próbálgassák ezt államok, a koncepció hívei lassanként több befolyást szerezhetnek.

Hangosabbá válhatnak azok is, akik szerint a mostaninál több forrást kell a nagy állami rendszerekre, ezen belül is kimondottan az egészségügyre fordítani, és nem megoldás az, ha hagyjuk lerohadni az állami kórházakat, miközben akik megtehetik, egyre többen mennek át a magánba. A globális járványhelyzethez hasonló krízisek kezelésére alkalmatlan a magánegészségügy,

a koronavírus sokakat ráébreszthet a közpénzből fenntartott ellátórendszer erősítésének fontosságára.

Ugyanígy már az is látszik, hogy a fiskális fegyelmet máskor nagyon komolyan vevő EU

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/03/31/hogyan_valtozik_meg_a_vilag_a_koronavirus_utan/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megkönnyítené a testvérek öröklését a Fidesz

Megkönnyítené a testvérek öröklését a Fidesz

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Módosítaná …