2020. július 11., szombatMa Nóra, Lili napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
2020.07.11. Nóra, Lili Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A járvány egy hónap alatt több változást hozott, mint a 2008-as válság összesen?

Hirdetés

A járvány egy hónap alatt több változást hozott, mint a 2008-as válság összesen?

A gazdasági válságok sokszor vezetnek az addig meghatározó gazdasági és politikai szabályok újragondolásához. A nagy gazdasági válság hatására alakult ki a jóléti állam, ami a legtöbb liberális demokrácia sorvezetője lett egészen az 1970-es olajársokkig. A 2008-as gazdasági válság rámutatott a hagyományos jegybanki eszköztár hiányosságaira, és ez a jegybanki függetlenség újraértelmezéséhez vezetett.

Hirdetés

A koronavírus járvány okozta sokk gyorsasága és mélysége hamar kikezdte azokat a paradigmákat, amelyek hosszú évek óta meghatározzák a gazdaság és a társadalom együttműködését. Sokan úgy vélik, hogy a járvány egy hónap alatt többet változtatott az ilyen alapvetéseken, mint a 2008-as válság összesen, és ez különösen igaz Európában. Ha meg akarjuk érteni a jövőt, akkor először legalább nagy vonalakban meg kell értenünk, hogyan kérdőjelezte meg a járvány az uralkodó szabályokat.

Paradigma 1: Költségvetési fegyelem

Az első szabály, ami megdőlni látszik, az, hogy kormányoknak még válságok idején is szem előtt kell tartaniuk az államháztartási hiány kordában tartását. Európában ezt a kérdéskört a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályozza, ami az elmúlt tíz évben többször is támadások kereszttüzébe került, ám az északi országok olyan elkötelezettséggel óvják ezeket a fiskális szabályokat, hogy sokáig nehéz volt elképzelni, hogy valaha is megváltoznának.

Az Egyesült Államokban a fiskális héják gyakran akadályozták meg a szövetségi államot abban, hogy nagy fiskális intézkedésekkel mentsék meg a gazdaságot, így ez a paradigma ott is megingathatatlannak tűnt.

Ehhez képest a kormányok most korábban elképzelhetetlen fiskális lépésekkel igyekeznek támogatni az egészségügyi rendszereket, az üzleti életet és a munkavállalókat.

Az amerikai kongresszus 2100 milliárd dolláros élénkítő csomagot fogadott el, ami a GDP 10 százalékára rúg, az EU pedig felfüggesztette a tagállamok előtt álló fiskális korlátokat, és maga is 450 milliárd eurós támogatásai keretet állított fel, főként hitel formájában, de dolgozik egy 1500 milliárd eurós kilábalási alap felállításán is. Németország 156 milliárd eurós többletkiadást hagyott jóvá, és ezen az úton jár szinte minden állam Kínától Dél-Amerikáig.

Ami a rövid távot illeti, tisztán látszik, hogy a kormányok nem korlátozzák magukat lényegében semmilyen költségvetési szabályozással, és a fenntartható államadósság ethosza háttérbe szorul a gazdaság működésben tartásával szemben. Mindez a központi bankok soha nem látott intervencióival jár együtt. Az Európai Központi Bank gőzerővel vásárolja a legkitettebb országok kötvényeit is, ami rövid távon eltéríti ezeknek a kötvényeknek az árazását, de amint a válság véget ér, és kivezetik a rendszerből a központi bankok kötvényvásárlási programjait, a hozamért folytatott hajsza újraindul a piaci befektetők között.

Ennek egyik nagy vesztese a dollár lehet, hiszen az amerikai eladósodottsági ráta a most bejelentett intézkedések révén 106 százalékig emelkedhet, ami meghaladja a II. világháborúban mért rekordszintet is.

Ez könnyen elvezethet a dollár hitelminősítésének romlásához, az pedig megkérdőjelezheti az amerikai fizetőeszköz legfőbb tartalékolási eszköz státuszát, teret nyitva más erős devizák előtt. Más kérdés, hogy az euró széteséssel fenyeget, a jüan pedig nem elég elfogadott ehhez, ám hosszú távon ezek a körülmények megváltozhatnak.

Paradigma 2: El a kezekkel a gazdaságtól!

A második szabály, ami megdőlni látszik, hogy minden állami beavatkozás a lehető legkorlátozottabb legyen. A 80-as évek óta az állami szerepvállalás a gazdaságokban gyors ütemben csökkent, a jelenséget a privatizáció és a beavatkozást tiltó jogszabályok sokasága kísérte, és erős volt a hit, hogy a piac képes a közösségi javak és erőforrások hatékony elosztására. Mostanában már valóságos vállalatirányítási alapvetéssé vált, hogy a cégek a közösségi javak előállítását vagy védelmét és általában a jólétet az üzleti stratégiájuk középpontjába állították. A járvány rövid távon biztosan megkérdőjelezi ezeket a törekvéseket.

Ennek első jele a vállalati adósságok államosítása. A járványra reagálva csaknem valamennyi kormányzat jelentős garancia programokat hirdetett magánhitelekre, aminek államosító hatása akkor válik majd láthatóvá, amikor a céges bedőlések óhatatlanul bekövetkeznek. Emellett sok állam kezdte részvényvásárlással megsegíteni a stratégiailag kiemelt vállalatait, és ezek akár hosszabb távon is állami kézben maradhatnak.

Ennek alapján új államosítási hullám valószínűsíthető, ahogy történt ez a XX. század nagy válságai után is

Az érintett szektorok közt most elsősorban azokat találjuk, amelyek nagyon kitettek a mostani válságnak, mint a közlekedés, és azon belül a repülés, de nem kizárt, hogy hamarosan akár a bankok is felkerülhetnek a listára.

Néptelen a Charles de Gaulle repülõtér 2-es terminálja a francia fõváros közelében fekvõ Roissyban 2020. május 14-én.

Néptelen a Charles de Gaulle repülõtér 2-es terminálja a francia fõváros közelében fekvõ Roissyban 2020. május 14-én.

Fotó: Ian Langsdon / MTI / EPA

Emellett az is látszik, hogy az államok nagyobb szerepet akarnak vállalni a közösségi javak előállításában és elosztásában. Példának okáért a járvány mindennél jobban rávilágított arra, hogy az egészségügy alulfinanszírozott, és egyenlőtlenségek mutatkoznak a hozzáférésben is, így erősödnek a hangok, amelyek az államot hívják segítségül.

Ez leginkább az Egyesült Államok ellátórendszerével kapcsolatban vet fel komoly kérdéseket, ahol a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás hiánya eddig is forró téma volt. Itt a járvány járulékos hatásaként arra lehet számítani, hogy a rendszer elmozdul az európai irányba, ami nagyobb állami szerepvállalást jelent.

De növekvő állami szerepvállalást jelentenek a minden szektorra és minden vállalkozásméretre kiterjedő vállalati támogatások is. Ezek felerősítik azokat az eddig is hallható hangokat, amelyek egy új […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/06/02/paradigmadontogeto_jarvany/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Már a boltokban a magyar gyümölcspiac fenegyereke

Már a boltokban a magyar gyümölcspiac fenegyereke

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Szombattól …