„A kormány és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) között zajló gazdaságpolitikai tárgyalások kapcsán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztói árak, kereskedők általi önkéntes csökkentése élénkíti a piaci versenyt, és növeli a fogyasztói jólétet. A GVH arra is nagy figyelmet fordít, hogy ne alakulhasson ki – a fogyasztók jólétét negatívan befolyásoló – versenykorlátozó együttműködés az érintett piaci szereplők között” – írja közleményében a Gazdasági Versenyhivatal.
A GVH azt követően nyilatkozott meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium fenyegető hangvételű közleményt adott ki, miszerint:
„Elvárás, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat” arról, hogyan alkalmaznak „önkéntes árcsökkentést”.
Ahogy arra már korábban felhívtuk a figyelmet, a vállalkozások árazási döntéseibe való kormányzati beavatkozás a piacgazdasági működéssel összeegyeztethetetlen, és bár puha módon, de sérti a szabad ármeghatározás jogát.
A versenytörvény (Tpvt.) pedig szigorúan tiltja a kartellezést. A törvény szerint
kartell a versenytársak közötti olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása.
A GVH értelmezése szerint csak olyan megállapodás, összehangolt magatartás tekinthető kartellezésnek, ami „a fogyasztók jólétét negatívan befolyásolja”. Ez azonban nem következik a versenytörvényből,
a jogszabály nem ismeri a „fogyasztói jólét” fogalmát,
az árak összehangolását/meghatározását célzó megállapodásokat általánosságban tiltja.

Egyébként a szavak hétköznapi jelentését tekintve is nehezen értelmezhető, hogy tudná a boltok „önkéntes” együttes árcsökkentése élénkíteni a versenyt – ahogy a GVH vélelmezi.
Mindenesetre a GVH közleményében nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg is több versenyfelügyeleti eljárást folytat élelmiszer kiskereskedelmi vállalkozásokkal szemben. Ezek között van tiltott árrögzítés, illetve a fogyasztókat megtévesztő reklámozás gyanújával indított eljárás is.