2024. július 22., hétfőMa Magdolna napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 403,00 Ft
2024.07.22. Magdolna Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 390,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 403,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A Fidesz-kormány visszaülteti Magyarországot a “Gyurcsány–Bajnai-szégyenpadra”, mi lesz így a forinttal?

Hirdetés

A Fidesz-kormány visszaülteti Magyarországot a “Gyurcsány–Bajnai-szégyenpadra”, mi lesz így a forinttal?

Az Európai Bizottság arra jutott, hogy Magyarország ellen el kell indítani a túlzottdeficit-eljárást (EDP) a költségvetés túl magas hiánya és az államadósság túl magas szintje miatt – az erről szóló elemzést a bizottság szerdán tette közzé. Az EDP-t hivatalosan a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa indítja el a bizottság javaslata alapján, ami júliusban várható. A bizottság nemcsak Magyarország, hanem hat másik ország esetében is az EDP elindítását javasolja: Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia.

Az uniós költségvetési fegyelemre vonatkozó szabályait és eljárásait még a pandémia idején függesztették fel azzal, hogy a járvány, illetve annak gazdasági hatásai kezelhetetlenek lettek volna, ha a tagállamok nem engedik el az államháztartási hiányukat. Az uniós hiánylimit az adott ország GDP-jének 3 százaléka, ezt akkoriban senki sem tartotta.

Beütött a fiskális alkoholizmus

Magyarország esetében az a probléma, hogy a költségvetést azóta sem sikerült egyensúlyba hozni, a hiány még 2023-ban is a 7 százalékot közelítette. Ami azt illeti, magasabb volt, mint a megelőző évben.

Hirdetés

A kormány 2024-re már 2,9 százalékos hiányt tervezett be a költségvetésbe, ám hamar kiderült, hogy ezt nem fogja tudni tartani. A költségvetést ugyan nem módosították, de a hiánycélt informálisan, bemondásra, illetve a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban 4,5 százalékra emelték. A 3 százalék alatti hiány elérését a kormány jelenleg 2026-ra tűzte ki.

A kormány hivatalosan is elengedte az idei hiánycélt

Idén nem 2,9 százalék lesz a költségvetés hiánya, hanem 4,5 százalék. Talán. A 3 százalék alatti hiány elérését a Pénzügyminisztérium 2026-ra teszi.

A további probléma, hogy a bizottság – és nemcsak a bizottság, hanem a nemzetközi intézmények és elemzők többsége – szerint a kormány még mindig túl optimista. Az EDP elindítását megalapozó bizottsági értékelés (hivatalosan az európai szemesztert, vagyis az uniós költségvetési egyeztetést lezáró országjelentés) szerint a hiány idén 5,4 százalék lehet, 2026-ban pedig 4,5 százalék. Ráadásul az idén még a GDP-arányos államadósság is nőni fog. A bizottság azt is nehezményezte a jelentésben, hogy a kormány az elmúlt években számos, a költségvetési konszolidációt célzó javaslatot nem fogadott meg.

Az EDP elindítása nem volt meglepő, a magyar költségvetés helyzete és problémái évek óta nyilvánvalóak. Így az is nyilvánvaló volt, hogy amikor a felfüggesztett uniós mechanizmus újra életbe lép, Magyarország ellen el fog indulni az eljárás.

A “szégyenpadot” azért meg kell majd magyarázni

Bár nem meglepő, a Fidesznek mégis meglehetősen kellemetlen fejlemény az EDP elindítása. Már csak azért, mert 2013-ban, amikor az ország uniós csatlakozása után szinte azonnal elindított előző túlzottdeficit-eljárást lezárta az EU, azt a párt a saját sikereként ünnepelte. Illetve nem mulasztott el az előző kormányokra mutogatni: “Magyarország felállhat arról a szégyenpadról, ahová a Gyurcsány–Bajnai-kormányok ültették”.

Nos, Magyarország júliusban visszaül a “szégyenpadra”.

Várhatóan a kormány az eljárás megindítását követően kommunikációjában arra fog hivatkozni, hogy a költségvetési hiány elengedésére a pandémia, a rezsivédelem, a háború, stb. miatt volt szükség. Minden bizonnyal felemlegetik majd, hogy az előző eljárás alól a Fidesz-kormány fegyelmezett költségvetési politikájának köszönhetően került ki az ország. Felemlegethetik – az elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc évre mutogatva -, hogy az államadósság magas szintje a 2010 előtti kormányok hibája. Felemlegethetik továbbá, hogy a pandémia és az energiaválság vége óta a kormány mennyi megszorító kiigazító intézkedést hozott a költségvetési helyzet javítása érdekében.

Reviczky Zsolt

Közös megegyezéssel fellazították az EDP-t

Egyébként ez az EDP már egyáltalán nem ugyanaz az EDP, mint a pandémia előtt volt. Az uniós költségvetési-fiskális szabályokat már korábban is sok kritika érte, a pandémia után pedig nyilvánvaló volt, hogy a korábbi szabályozás visszaélesítése lényegében betarthatatlan követelményeket róna egy sor tagállamra. 

A mechanizmust ezért átszabták – az új keretek kialakítását hosszú viták övezték, ezért is került sor azok elfogadására csak 2024 tavaszán.

Darvas Zsolt közgazdász: Az államháztartás hiánya miatt biztosan lesz túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen

Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.

Egyszerűen fogalmazva a szabályokat alaposan fellazították. A 3 százalékos hiánylimit elérésére alapesetben négy év áll rendelkezésre, de az adott tagállam hétben is megállapodhat a bizottsággal a fő uniós célkitűzésekhez (például zöld átállás) illeszkedő reformokért cserébe. A hiánycsökkentés során nem kell figyelembe venni a kamatkiadásokat, nem kell figyelembe venni a védelmi kiadásokat, nem kell figyelembe venni az uniós programokhoz kapcsolódó kiadásokat.

Ezek a magyar kormány számára rendkívül fontos könnyítések, különösen, ami a kamatkiadásokat illeti. Az Európa-bajnok infláció miatt bevezetett Európa-bajnok alapkamat mellett az államadósság finanszírozása brutálisan megdrágult, az idei költségvetés széthullásának egyik oka az inflációkövető lakossági állampapírok hozamfizetései az első negyedévben. A védelmi kiadások kivonása is fontos, Magyarország katonai kiadásai 2023-ban megközelíthették a GDP 2 százalékát.

A Pénzügyminisztérium bemutatta, hogyan sikerült összehozni 4 hónap alatt 12 havi hiányt

Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.

Az Európai Bizottsággal megállapodott hiány- és kiadáscsökkentési pálya célszámainak elvétése büntetést von maga után. A bírság maximum az adott tagállam GDP-jének 0,05 százaléka lehet. Ez is enyhítés egyébként, a korábbi keretrendszerben a bírságok elérhették akár a GDP 0,2 százalékát.

A forint nem emiatt gyengült

Miközben az Európai Bizottság eldöntötte, hogy mely országok ellen kell elindítani az újra élesedő EDP-t, a forint árfolyama gyengült, épp a bejelentés napján az euróval szemben ismét megközelítette a 400-as szintet. A kettő között azonban csak áttételes összefüggés van. A túlzottdeficit-eljárás egyáltalán nem mozgatja meg a piacot, a költségvetés állapota – amelynek ez eljárás a következménye – azonban igen.

Két napig feszített, de szerdára lefittyedt a forint

Kifulladt a forint, szerda délután megint 397 fölé emelkedett az euróárfolyam.

Kizárható, hogy az EDP elindulásának bármi szerepe lenne a pénzpiaci folyamatokra, így a forint árfolyamának mozgását sem befolyásolja – mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Az EDP elindulását a piac már várta, ráadásul Magyarország nincs egyedi helyzetben, az Európai Bizottság hét ország esetében javasolja elindítani az eljárást, plusz ott van Románia, amellyel szemben újra aktiválódik a pandémia idején felfüggesztett eljárás. Az EDP ráadásul hosszú évekig tart majd, a szabályok pedig jóval lazábbak, mint a mechanizmus reformja előtti verzióban voltak. Így rövid távon nem is rónak a kormányra jelentős kiigazítási feladatot. 

Az EDP elindításának pozitív hatása is lehet a kormány költségvetési politikájával szembeni bizalom helyreállításában – véli Virovácz Péter. Fontos látni, hogy

prevenciós folyamatról van szó, maga az EDP alapesetben nem büntetés.

Ha a befektetők azt látják, hogy az EDP működik, van értelme, a költségvetés a rendelkezésre álló 4-7 éves időtávon befutja az elvárt konszolidációt, az pár év alatt hozzájárulhat a bizalom visszaépüléséhez. Egyébként a nagy, stratégiai befektetők, például nyugdíjalapok jellemzően épp ekkora, 4-7 éves időhorizonton hoznak befektetési döntéseket.

Innen már erősödni fog

Ami a forint mozgását illeti, azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy alapvetően az összes feltörekvő piaci deviza gyengén teljesített az elmúlt hetekben. A legfontosabb tényező, hogy az amerikai kamatvárakozások nem úgy alakulnak, ahogy arra korábban számítani lehetett – magyarázza Virovácz Péter. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a vártnál szigorúbb kamatpolitikát visz és jelez előre, emiatt a dollár erős. A feltörekvő piacokon pedig felárat kell kínálni az amerikai eszközökhöz képest.

Emellett van egy uniós tényező is. Az európai parlamenti választásokon a német és a francia vezető politikai erők is gyenge teljesítményt nyújtottak, Franciaországban annyira, hogy Emmanuel Macron elnök előrehozott választások kiírásáról döntött. A politikai bizonytalanság kockázatot jelent, ez beépült a régiós (magyar, cseh, lengyel) eszközökbe is. 

Emmanuel Macron előrehozott választásokról döntött
OLIVIER CHASSIGNOLE / AFP

Harmadsorban a forint gyengülése irányába hatott, hogy Latin-Amerikában több országban jelentős árfolyamzuhanások történtek, sok nagybefektető óriási veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. E veszteségek pótlására más feltörekvő piacok eszközeiből szálltak ki, eladásaikkal felhajtva az árfolyamokat.

Bár az összes feltörekvő piaci deviza gyengélkedett, a forint ismét alulteljesítőnek tekinthető – mondja Virovácz Péter. Vagyis van országspecifikus tényező, amely magyarázza a jelentősebb árfolyamromlást. Ez alapvetően a költségvetés állapota. Bár a kormány azt hangoztatja, hogy tartani fogja a – megemelt – hiánycélt, ezzel kapcsolatban látszanak kockázatok, az elmúlt évek tapasztalatai alapján pedig hiányzik a kormány elkötelezettségével szembeni bizalom. Emellett az infláció valamelyest gyorsult, miközben a jegybank – bár a korábban előre jelzett opciók közül a kisebbiket választva – csökkentett az alapkamaton, így a forint árfolyamát erősítő pozitív reálkamat szűkült.

Biztonsági üzemmódra váltott a Nemzeti Bank az alapkamattal, de nem is tehetett mást

Visszavett a csökkentési tempóból a monetáris tanács, és csupán 25 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Nem nagyon tehetett mást, hiszen a forint gyengül az euróval szemben, az infláció pedig gyorsul.

Virovácz Péter valószínűtlennek tartja, hogy a forint euróval szembeni árfolyama áttörné a 400-as szintet, “innen már csak lefelé van”. Már csak azért sem várható a 400-as szint áttörése, mert annak közelében sok befektető már úgy dönthet, érdemes beszállni, vásárlásaikkal pedig az árfolyamot erősítenék. A jelenlegi árfolyamszintben benne van, hogy a piac egy része még további kamatvágásokat áraz – ha nem lesz több kamatcsökkentés, akkor ezek a várakozások kiárazódnak majd a forint árfolyamából. Márpedig a jegybank a Monetáris Tanács keddi kamatdöntése után erősen arra utalt, hogy további kamatvágásokra már csak legfeljebb nagyon minimális mozgásteret lát.

A végéhez érhetett az MNB kamatcsökkentése

A korábbiaknál kisebb, 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntöttek a jegybankban. Ez az ígéretnek megfelelt, innen kérdés, hogyan reagálnak arra, hogy az infláció nem lesz kisebb.

Az év hátralévő részében tovább erősítheti a forintot, ha a nagy hitelminősítők pozitív értékeléseket adnak Magyarországról. Különösen, ha ez esetleg minősítői döntésben is manifesztálódik, arra például látszik esély, hogy a Fitch negatívról stabilra javítsa a besorolás kilátását. Ehhez persze egyebek mellett az kell, hogy a kormány valóban tartsa magát a beígért fegyelmezett költségvetési politikához.

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20240622_edp-tulzottdeficit-eljaras-forint-forintarfolyam#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kiszivárgott: Ukrajna ezzel végleg ráborítaná az asztalt az Európai Unióra

Az ajánlat szerint Ukrajna nyersanyagot Azerbajdzsánból kaphatna, ami lehetővé tenné Kijev számára, hogy továbbra is …