Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A docens – aki 2018 és 2022 között az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, majd gazdaságstratégiai kormánybiztos volt – Facebook-oldalán közzétett elemzésében abból indult ki, hogy az 1950-es években az amerikai felső középosztály nagyjából 25 százalékos kulccsal adózott, miközben a legfelső 0,01 százalék adóterhe megközelítette a 70 százalékot.
Ma az arány szerinte megfordult: a fejlett világ középosztálya fizeti be a jövedelme nagyobb hányadát. Ha pedig csak a milliárdosok által közvetlenül megfizetett személyes adókat nézzük, a tényleges gazdasági jövedelmükre vetített teher a szerző szerint mindössze 4 százalék körül lehet.
Ez a nagyságrend egybevág az EU Tax Observatory becslésével, amely szerint a dollármilliárdosok a vagyonuk nagyjából 0,3 százalékát fizetik be adóként.
A magyarázat nem az adómorálban, hanem az adóalapok természetében rejlik – érvelt a közgazdász. A munkából származó jövedelem látható, rendszeres, és ahhoz az országhoz kötődik, ahol megkeresik: a személyi jövedelemadót és a járulékokat már a kifizetéskor levonják, ezt követik a fogyasztást, az ingatlant és a helyi vállalkozást terhelő adók.
A szupergazdagok jövedelme ezzel szemben nagyrészt vállalati részesedésekből, osztalékból, tőkenyereségből, szellemi tulajdonból, és az eszközök értéknövekedéséből származik. Ezek egy része csak realizáláskor – vagyis az eladás pillanatában – válik adókötelessé, a realizálás pedig elhalasztható.
A docens hangsúlyozta: ez jellemzően nem törvénysértés, hanem az adórendszerek közötti különbségek jogszerű kihasználása. A szupergazdagok globális megadóztatása éppen ezért került az elmúlt években a nemzetközi politika napirendjére.
A szupergazdagok simán kicsúsznak a vagyonadó alól
A kézenfekvő válasz az lenne, hogy a kisebb effektív – vagyis a ténylegesen megfizetett – kulccsal adózó szupergazdagok vagyonát közvetlenül adóztassa meg az állam. A nemzeti vagyonadó azonban a szerző szerint pontosan ott ütközik korlátba, ahol a probléma kezdődik: a legnagyobb vagyonok és tulajdonosi struktúrák globálisan mozgathatók.
A nyereség, az értékpapír és a szellemi tulajdon áthelyezhető – a családi ház, az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a gazdaság vagy a helyi kisvállalkozás nem.
Egy rosszul kialakított vagyonadó ezért könnyen az évtizedek alatt vagyont felhalmozó, országához kötött felső középosztályt terheli, miközben a legmobilabb nagytőke részben kicsúszik alóla
– világított rá a docens. Érvelését az OECD, vagyis a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adataira alapozta: 1990-ben még 12 tagország alkalmazott rendszeres, magánszemélyeket terhelő nettó vagyonadót, mára viszont már csak négy – Norvégia, Spanyolország, Svájc és Kolumbia.
Kolumbia inkább feltörekvő, felső-közepes jövedelmű gazdaságnak számít. A Világbank besorolásában nem a magas, hanem a felső-közepes jövedelmű országok között van, így nem soroljuk a fejlett országok közé.
Kolumbia főként azért új szereplő a listán, mert az ország 2020-ban lett OECD-tag, ám ez a tagság nem jelenti automatikusan azt, hogy magas jövedelmű, fejlett ország lenne. A szervezeten kívül máshol is akad példa vagyonadóra: Argentínában ma is működik nettó vagyonadó, igaz, a kulcsot 2027-re 0,25 százalékra csökkentik.
Nem véletlen, hogy a legtöbb fejlett ország kivezette a vagyonadót
A legtöbb fejlett ország korábban ugyan bevezette, de később megszüntette. Ilyen például:
- Németország,
- Svédország,
- Dánia,
- Finnország,
- Ausztria,
- Hollandia (itt ma inkább a megtakarítások feltételezett hozamát adóztatják, nem a teljes vagyont),
- Franciaország (2018 óta már csak az ingatlanvagyon egy részére vet ki különadót).
A megszüntetés leggyakoribb indokai:
- nehéz és költséges felmérni a vagyont,
- viszonylag kevés bevételt hozott,
- ösztönözhette a vagyon és a tehetős magánszemélyek külföldre költözését,
- sok kivétel és mentesség miatt bonyolulttá vált.
Ha a fejlett országokat nézzük, Kolumbiát is beleszámolva négy országban van ma is klasszikus éves vagyonadó, míg több mint 30 fejlett államban nincs. A vagyonadók történelme hasonló mintát mutat: az adónem jellemzően válságokban jelent meg, majd fokozatosan visszaszorult.
György László következtetése ugyanakkor nem az, hogy a nagy vagyonokat nem kell megadóztatni – éppen ellenkezőleg. A poszt szerint a szupergazdagokat be kell vonni a közös teherviselésbe, a munkából, tudásból és helyi vállalkozásból élő középosztályt pedig tehermentesíteni kell, ehhez azonban egymást kiegészítő eszközökre van szükség.
A téma itthon is aktuális: az Index korábbi összefoglalója szerint Magyarországon az 1 milliárd forint feletti vagyonokat érintő, évi 1 százalékos vagyonadó bevezetése került napirendre. A törvényjavaslat a tervek szerint októberben kerül az Országgyűlés elé, a kormány pedig évi 300-600 milliárd forintos bruttó bevétellel számol.
Egyetlen épületben csaknem 19 ezer cég
Ideális esetben az offshore titkosság felszámolása – vagyis a külföldi, kedvező adózású joghatóságokba kiszervezett cégstruktúrák átláthatóvá tétele –, a tényleges tulajdonosok azonosítása, az automatikus nemzetközi adatcsere és a globális minimumadó jelentené a legnagyobb előrelépést.
A docens szerint az adóparadicsomok teljes felszámolása ma inkább távoli cél, a globális minimumadó viszont már nem puszta terv. Az OECD úgynevezett Pillar Two rendszere 15 százalékos társasági minimumadót ír elő a legalább 750 millió euró éves bevételű multinacionális vállalatcsoportokra; a szabályokat több joghatóság 2024-től alkalmazza, az első teljes információcsere-ciklusok pedig idén futnak le.
A rendszer azonban nem teljes körű: az alkalmazás országonként eltérő, a szabályozás összetett, és nem terjed ki a magánvagyonokra. Ezt támasztja alá, hogy az OECD tavalyi, úgynevezett side-by-side megállapodása az amerikai multinacionális cégek esetében tovább szűkítette a szabályok hatókörét. Az offshore világ működését a szerző két címmel szemléltette.
- A Kajmán-szigeteken álló Ugland House-ban az amerikai számvevőszék 2008-as vizsgálata szerint 18 857 jogi személy volt bejegyezve, miközben csak nagyon kevés rendelkezett érdemi helyi fizikai jelenléttel. A vizsgálat ugyanakkor nem talált jogsértést, a szám pedig tizennyolc éves.
- Hasonlóan jelképes a delaware-i Wilmington 1209 North Orange Street címe, amely a legutóbbi adatok szerint mintegy 300 ezer cég bejegyzett ügynöki címe – a példa jól mutatja, mennyire elválhat a jogi székhely a tényleges gazdasági […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/27/vagyonado-gazdagok-milliardos-kozeposztaly/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!