2020. július 10., péntekMa Amália napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
2020.07.10. Amália Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A bika és a medve mellett csirkét és bálnát is találhatunk a tőzsdéken

Hirdetés

A bika és a medve mellett csirkét és bálnát is találhatunk a tőzsdéken

A pénzügyi piacok hemzsegnek az állatos metaforáktól. Valószínűleg sokan hallottak már a bika- vagy medvepiacról, de a két legmeghatározóbb állat mellett még nagyon sok, egészen különös jelenség van, melyet a befektetők állatos kifejezésekkel írnak le. A disznóktól a cápákon és a béna kacsákon át haladva olyan különlegességeket is találunk, mint a pattogó döglött macska, vagy a kutya, amelyik nem ugatott.

A tőzsdei szaknyelv gyakran igen zavaros és nehéz. Az ember alig tud eligazodni a sok szakkifejezés között, de néha még nehezebb, hogy különös metaforákat is ismerni kell. Ezek a metaforák igen gyakran valamilyen állathoz kötődnek, és a bennfentes nyelvezet ezekkel ír le egyes piaci jelenségeket vagy befektetői viselkedéseket. Bár vannak olyan, széles körben ismert kifejezések, mint a bika- vagy a medvepiac, ezek mellett még nagyon sok, időnként egészen különös állattal is találkozhatunk a tőzsdéken.

A bika és a medve

A tőzsdei állatos metaforák közül a bika és a medve a két legismertebb. Mindkettő egy általános piaci hangulatot jelöl. Technikai értelemben akkor beszélhetünk bikapiacról, ha egy árfolyam (vagy tőzsdeindex) legalább 20 százalékot emelkedik a megelőző mélypontjához képest. A másik oldalról, medvepiacot akkor emlegetünk, ha legalább 20 százalékos a csökkenés a legutóbbi csúcshoz képest. 

Ezek a hivatalos definíciók, de fontos, hogy a medve és a bika egy sokkal átfogóbb trendet jelölnek. Vagyis elképzelhető egy, akár éveken át tartó, medve- vagy bikapiaci trend annak ellenére, hogy technikai értelemben egy befektetési eszköz kitör a hivatalos tartományból.

Hirdetés

Különös azonban, hogy a két legismertebb piaci metaforának nem tudjuk biztosan az eredetét. Az Investopedia szerint két olyan eredettörténet van, amelyet a legtöbben elfogadnak – vagy ismernek. Az egyik a bika és a medve eltérő mozgásából adódik, amikor a két állat támad. Míg a bika a szarvait fölfelé tartva támad, addig a medve inkább lehajol. Innentől pedig nem is nehéz megfejteni a piaci metaforát.

A medve és a bika a tőzsde két legismertebb állataForrás: Image Source/Image Source/HERBERT SPICHTINGER/Herbert Spichtinger

A másik eredettörténet alapja, hogy régen a medvebőrrel kereskedők gyakran úgy kötöttek üzletet, hogy a medvebőr, amelyet eladtak, még nem volt a tulajdonukban. Következésképpen az üzletkötéskor egy jövőbeni árral spekuláltak, majd abban reménykedtek, hogy amit ők megszereznek, az minél olcsóbb lesz – hiszen így nagyobb nyereséget realizálnak a túladáson. Ezeket a kereskedőket aztán idővel egyszerűen csak „medvéknek” kezdték nevezni, ami megalapozhatta az árfolyamcsökkenésre vonatkozó metaforát. A bika mint ellenpár itt úgy jöhetett a képbe, hogy egykoron népszerűek voltak a medve-bika harci játékok, vagyis a bika egyszerűen csak adta magát a medvével szemben a metaforapárban.

Nyúl

A nyulak általában azok a befektetők és kereskedők, akik csupán nagyon rövid időre vesznek föl egy pozíciót a piacon. Vagyis általában csak néhány percre. Õk azok, akik igyekeznek kihasználni a napon belüli piaci mozgásokat, és nem gondolkodnak hosszabb távon,  csak a nagyon gyors profitra hajtanak, majd távoznak.

Teknős

A teknősöknek nevezik azokat a befektetőket, akik mindent nagyon lassan csinálnak, vagyis nem reagálnak hirtelen. Nagyon megfontoltan vásárolnak, és ugyanilyen megfontoltan adnak el.

Míg a nyulak gyorsan távoznak a piacról, addig a teknősök megfontoltan haladnakForrás: AFP/Johannes Eisele

Õk a nyulak szöges ellentétei, mert kifejezetten hosszú távon gondolkodnak, és nem kapkodnak. A teknősöket tehát se a rövid távú kilengések, se a rövid távú profitlehetőségek nem érdeklik.

Disznó

Disznóknak nevezni a befektetők egy csoportját, nem véletlenül tűnhet elsőre is sértőnek. A disznók ugyanis olyan befektetők, akik kapzsik, hajlandók magas kockázatot vállalni, és nem gondolkodnak túl sokat.  Õk azok, akik mindenre lecsapnak, ami „tuti tippnek” tűnik, és gyorsan nagyot lehet vele nyerni. Ezzel együtt általában ők azok, akik a legnagyobbakat is bukják a tőzsdén.

Cápa

A cápák ugyanazt az elvet képviselik, mint a disznók, csak épp jó stratégák, és sokkal kevesebbszer is buknak el. A cápák olyan befektetők, akiket csak a profit érdekel. Nem bonyolítanak túl semmit, egyszerűen csak lecsapnak a lehetőségre, és megszerzik a zsákmányt – a profitot. És kiváló vadászok.

Strucc

Nem nehéz kitalálni, hogy a struccok azok, akik homokba dugják a fejüket. Ezek a befektetők ugyanis kedvezőtlen piaci időszakokban igyekeznek egyszerűen nem tudomást venni az eseményekről, abban reménykedve, hogy őket nem érintik a negatívumok.

A tőzsdei viselkedéseket gyakran írják le állatos metaforákkalForrás: AFP/2020 Getty Images/Scott Heins

A kategória egyik különös esete, amikor a strucc befektető nem is követi a befektetéseinek alakulását a nehéz időszakban, mert abban reménykedik, hogy magától megoldódik minden, ő pedig valahogy majd csak átvészeli a gondokat.

Csirke

A csirkék azok a befektetők, akik semmilyen kockázatot nem mernek vállalni. Elkerülnek mindent, ami a minimálisnál nagyobb potenciális veszélyforrást jelent, és kizárólag olyan eszközökben tartják a pénzüket, mint az állampapírok vagy a bankbetétek.

Birka

A birkák mindig a nyájat követik. Ezek a befektetők szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy kiépítsenek egy személyes befektetési stratégiát vagy bármilyen egyedi preferenciát. Általában az általános piaci trendek után mennek, vagy valamilyen befektetési gurura hallgatnak. 

Végső soron ők azok, akik a legkésőbb szállnak be egy új trendbe, és ők azok, akik a legkésőbb hagyják is el a süllyedő hajót.

Kutya

A kutyák nem befektetők, hanem részvények. Ezek azok a papírok ugyanis, melyeket „megtépnek” a piacokon, vagyis valamiért hirtelen hatalmas eladási hullámnak, így pedig árfolyamcsökkenésnek vannak kitéve.

A “megtépett” részvények sokszor kiváló vételi lehetőséget jelentenekForrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

Számos befektető pedig kifejezetten figyeli ezeket a részvényeket, mivel gyakran előfordul, hogy a „megtépés” kiváló vételi lehetőséget jelent, mielőtt az árfolyam újra fölpattanna.

Szarvas

A szarvasok olyan befektetők, akik nem törődnek a nagyobb trendekkel, vagyis nem foglalkoznak azzal, hogy épp bika- vagy medvepiac van. Mindössze az érdekli őket, hogy hol találnak kedvező befektetési lehetőséget. 

A szarvasoknak van egy gyakori jellegzetességük. Sokszor ők azok, akik egy vállalat kezdeti nyilvános részvénykibocsátásakor (IPO) bevásárolnak, majd eladnak, amint az adott részvénnyel megkezdődik a kereskedés – és az árfolyam emelkedik.

Farkas

A Wall Street farkasa című filmben ábrázolt Jordan Belfort alakján keresztül nem nehéz elképzelni, kiket tartanak farkasoknak a befektetési szakmában. Ezek rendkívül erőszakos és agresszív kereskedők, akik etikátlan eszközökkel realizálnak nyereséget. A farkasok tehát nem pusztán agresszív stratégák, hanem általában valamilyen csalás elkövetői is.

Bálna

A bálnák olyan hatalmas, tőkeerős befektetők, akik alapvetően tudnak megmozgatni egy eszközt, csak azzal, hogy ők maguk vásárolnak vagy eladnak. A kisebb befektetők igen jól járhatnak azzal, ha a megfelelően kiválasztott bálnákkal mozognak együtt, mivel a bálnák tömegének hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni.

A bálnák olyan óriások, akik önmagukban hatalmas mozgásokat tudnak előidézniForrás: NurPhoto/Nicolas Economou/NurPhoto/Nicolas Economou

A fenti állatos metaforák azonban elég könnyűek, mivel egyes állatok tulajdonságaira építve írnak le viselkedéseket vagy helyzeteket. Vannak azonban olyan képek, amelyek sokkal furcsábbak vagy nehezebben értelmezhetők.

Héják és galambok

A héják és a galambok nem annyira befektetői, sokkal inkább gazdaságpolitikai (még gyakrabban: monetáris politikai) attitűdöket jelölnek.  Lényegében a két madár arra utal, hogy egy adott irány (vagy személy) mennyire érzékeny az adott gazdasági helyzetre, vagyis mennyire annak függvényében hozza meg a döntését.  Ez a jegybankok esetében különösen izgalmas, mert gyakran vita tárgyát képezi például, hogy a központi bankoknak mennyire kell vagy érdemes reagálniuk olyan piaci változásokra, melyek elvileg közvetlenül nem befolyásolhatnák a döntéseiket – például kell-e kamatot csökkenteni, ha esik a részvénypiac?

A jegybanki döntéshozók körében gyakran csapnak össze a héják és a galambokForrás: AFP/Anadolu Agency/Basri Sahin

A héják szigorúak, és keményen tartják magukat a változások idején – ők azok, akik gyakran elleneznek túlzottnak tartott jegybanki lazításokat, és elsőkként támogatják a kamatemeléseket. A galambok pedig általában érzékenyebbek a gazdasági változásokra, és gyakran támogatnak mindenfajta jegybanki gazdaságélénkítő lépést vagy lazítást.

Béna kacsák

Béna kacsáknak olyan befektetőket vagy kereskedőket neveznek, akik egy üzlet során hatalmas veszteséget szenvednek el. Õk nem feltétlenül kapzsik, egyszerűen csak szerencsétlenek. Vagy csődbe mennek a felvett hiteleik miatt, vagy egyszerűen nem képesek fedezni a veszteségeiket.

A kifejezés egyébként az 1700-as évek közepéről származik, amikor a londoni tőzsdén megkezdődött a nyersanyagokkal való kereskedés.

Pattogó döglött macska

Valószínűleg ez az egyik legfurcsább nevű tőzsdei jelenség, de nem is indokolatlanul. Ez ugyanis az egyik legveszélyesebb helyzet, amelyben egy befektető valaha találhatja magát. A jelenség arra utal, amikor egy részvény vagy egy tőzsdeindex negatív trendben van, viszont a negatív trenden belül pozitív korrekciót hajt végre. Vagyis a tartós mélyrepülésen belül az árfolyam fölpattan. Ilyenkor számos befektető azonnal lecsap a lehetőségre, mert azt hiszi, onnantól már tartós lesz az emelkedés. És ilyenkor lehet csak igazán nagyokat bukni, mivel hamarosan jön a következő mélyrepülési hullám. 

Ez gazdasági válságok idején akár éveken át tartó folyamat is lehet, esetenként több ilyen időszakos visszapattanással. Az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idején például az USA-ban nem is a kezdeti részvénypiaci összeomlás okozta a legnagyobb veszteségeket a befektetők körében, hanem ezek a pattogó döglött macskák, vagyis a rövid ideig tartó felívelések, melyeket a korábbiaknál is nagyobb esések követtek.

Az időszakos emelkedések hatalmas veszteségeket eredményezhetnek egy medvepiac idejénForrás: AFP/Timothy A. Clary

A kifejezés eredete az a furcsa mondás, hogy ha valaki nagy lendülettel falhoz vág egy halott macskát, akkor az lehet, hogy visszapattan, de attól még halott marad.

A kutya, amelyik nem ugatott

Ez azokat a pénzügyi piaci helyzeteket jelöli, amikor nem annak van jelentősége, hogy valami megtörtént, hanem annak, hogy valami nem történt meg. Jó példa erre, ha egy átfogó piaci pánik idején valamilyen menedékeszköz (például az arany) ára nem változik érdemben. Normális esetben ugyanis a pánik a menedékeszközök felé tereli a befektetőket, tehát azok ára emelkedik. Ebben az esetben az az izgalmas, hogy egy adott menedékeszköz ára miért nem változik. 

A kifejezés egyébként egy Sherlock Holmes-történeten alapul. Az Ezüstcsillag című Holmes-novellában ugyanis a detektív számára a legfontosabb nyom egy olyan esemény, amely nem történt meg – a kutya éjjel nem ugatott a bűntény helyszínén.

Forrás:
https://www.origo.hu/gazdasag/20200619-tozsde-bika-medve-allat-reszveny-befektetes.html

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megfeleltek az UV-szűrés előírásainak a vizsgált napszemüvegek

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált laboratóriuma tíz felnőtt és tíz gyermeknapszemüveg fényáteresztését vizsgálta. …