Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az előző cikkben a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke fejtette ki az Indexnek, hogy a gyógyszerésztársadalom miként tekint a gyógyszerautomaták jelenlétére. Hankó Zoltán többek között rámutatott: jól körülhatárolható kormányközeli érdekek húzódnak meg az automaták mögött, továbbá azt is részletesen kifejtette, miért vet fel betegbiztonsági kérdéseket az automatából történő öngyógyszerelés. Elmondta, hogy az automatából történő gyógyszerkiadás potenciálisan növelheti a hibás gyógyszerhasználatból fakadó egészségkárosodás kockázatát, valamint az is kardinális kérdés, hogy a sok esetben egyébként is nehezen profitábilissá tehető kistelepülési fiókpatikák fennmaradását mennyire veszélyeztetik az automaták.
Jelen írásban folytatjuk a gyógyszerautomákkal kapcsolatos kérdések kibontását az MGYK elnökével, de megkeresésünkre a gyógyszertárszövetség is kifejtette álláspontját, valamint nyilatkozott lapunknak egy érintett patikavezető–gyógyszerész, ki vidéken működtet fiókpatikákat. Többe között szó esik arról, hogy:
- Valóban az automaták oldhatják meg a legkisebb települések gyógyszerellátási nehézségeit?
- Milyen technikai feltételeknek kellene megfelelniük az automatáknak?
- Miért jelent az egész szakma számára veszélyt az automaták elterjedése?
- Milyen veszélyeket hordozhat magában a sok esetben jelenleg is rentábilis működésért küzdő vidéki fiókgyógyszertárakra, de akár a nagyobb forgalmú közforgalmú anyapatikákra nézve a gyógyszerautomaták engedélyezése?
- Miért fontos az egészségügyben a személyes kapcsolat?
- Munkahelyeket veszélyeztetnek-e a patikai robotok?
Több megoldási javaslat is a tarsolyban
A gyógyszerészkamara több olyan javaslattal is előállt, amely megoldhatná az országos szintű gyógyszerellátást, illetve a 0–24-ben elérhető gyógyszerek kérdését, mindezt automaták nélkül a betegbiztonságot szem előtt tartó szakember személyes jelenlétével.
Takács Péter egészségügyi államtitkár idén áprilisban az MGYK vándorgyűlésén tett kijelentése, miszerint megyénként 2–3 éjjel is nyitva tartó patikára van szükség, járható út lehet úgy, hogy az alapellátási orvosi ügyeletek helyét figyelembe véve az ügyelet idejére biztosítani kell egy gyógyszertár elérhetőségét is – szögezte le Hankó Zoltán.
A szóban forgó kistelepüléseken pedig jellemzően orvosi ellátás sem elérhető, így célszerű volna erről is gondoskodni, összeköttetésben a gyógyszerellátással. Országos szinten 1600 településen nincs gyógyszertár, ami megközelítőleg 650 ezer ellátatlan lakost jelent.
„A gyógyszertári ügyeletek vonatkozásában két szempontot tartanék egyszerre alkalmazandónak. Az egyik a lakosságszám-arányos kijelölés, a másik, hogy hány kilométeres sugarú körön belül lehessen elérni egy ügyeletes gyógyszertárat. Az orvosi ügyelet alatt legyenek elérhető ügyeletes gyógyszertárak. A sürgősségi ellátás ideje alatt azonban a Takács Péter által felvetett megyénkénti 2–3 gyógyszertáras megoldást harmonizálni kell a nagyvárosok és megyeközpontok ellátásával. Persze itt is figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. Amennyiben ugyanis adott helyen rendelkezésre áll olyan gyógyszertár, amelyik folyamatos, tehát 0–24 órás nyitvatartást vagy ügyeletet vállalt azért, hogy megnyílhasson, tekintsük a kérdést megoldottnak” – fejtette ki a kamaraelnök, aki aláhúzta, hogy ügyeletben kizárólag gyógyszerészek dolgozhatnak, „ugyanis minden olyan helyzetet meg kell tudni oldani, amelyre jogi és szakmai kompetenciával csak gyógyszerész rendelkezik”.
„Nagyobb településeken, például megyeszékhelyeken lehet létjogosultságuk az éjjel-nappal elérhető gyógyszertáraknak, ám amennyiben rendszerszinten elfogadjuk, hogy az alapellátásban 22 óra után nincs orvosi ügyelet – csak sürgősségi ellátás –, akkor a gyógyszertári ügyelet – formállogikai szempontból is megkérdőjelezhető” – mondta a kamaraelnök, aki szerint megoldás lehet, hogy a 22 órakor véget érő orvosi ügyelethez képest 22.30-ig legyen elérhető gyógyszertár az ügyeletben kapott receptek kiváltása érdekében. Ám az ezt követően felmerülő panaszok, balesetek elsődlegesen már a sürgősségi ellátás keretei közé tartoznak.
A kamaraelnök kifejtette: ahol pedig még egy fiókgyógyszertár működtetése sem reális elvárás, ott olyan speciális gyógyszerátadó-átvevő helyeket, úgynevezett gyógyszerszobákat kellene kialakítani, ahol a legközelebbi gyógyszertárba előzetesen eljuttatott igényeket – és ezek nemcsak gyógyszerek, hanem a gyógyszertárakban forgalmazható egyéb termékek is lehetnek – névre szólóan, az alkalmazásra vonatkozó összes információval, előre meghatározott idősávokban, a gyógyszertár munkatársától veheti át a beteg. Ennek előfeltétele, hogy például az adott önkormányzat közreműködésével kerüljön kijelölésre egy olyan közösségi hely, ahol ezt a speciális kiszállítást meg lehet oldani. Másfelől olyan jelenidejű informatikai kapcsolatot kell tudni kiépíteni a legközelebbi gyógyszertárral, ahol a személyes konzultáció a helyettesítésről, adagolásról, kockázatokról a „rendelésfelvétel” alatt megoldható.
Egy másik lehetőség – a még kisebb, jellemzően 500 fő alatti településeken – önkormányzati segítők bekapcsolásával összekötni a betegigényeket a gyógyszertárakkal. A kamara a Covid idején kidolgozott egy olyan szempontrendszert, amely a lakását el nem hagyható fertőzöttnek garantálta a gyógyszerbiztonsági, adatvédelmi, betegjogi és higiénés szempontok betartásával az önkormányzati segítők bekapcsolását. Ezt a szempontrendszert is figyelembe vettük egy olyan borsodi régióban lefolytatott vizsgálatban, amelyet március végén zártunk le, és a tapasztalatok alapján perspektivikus megoldás lehet az országos kiterjesztése is. Természetesen itt is biztosítani kell a beteg és a gyógyszertár közvetlen kapcsolatfelvételét, hogy a szükséges kontroll és tájékoztatás is biztosított legyen – mutatott rá a kamara elnöke.
„Ezeket a felvetéseket már 2020 januárban leadtuk az akkori egészségpolitikai vezetésnek és azóta is többször megismételtük a javaslatainkat. Ha ez megvalósulna, a teljes gyógyszerpaletta elérhetővé válna országos viszonylatban, ráadásul gyógyszerész, illetve gyógyszertári munkatárs jelenléte mellett történhetne a kiszállítás, aki így elsőkézből tud információkat átadni a betegnek” – mondta Hankó Zoltán.
A kamara további, ellátást segítő kezdeményezése – amellyel kapcsolatban már konkrét tárgyalások is történtek – a 65 éven felüliek számára igénybevehető gondosóra összekapcsolása a helyi, illetve legközelebbi patikával, ezáltal közelebb hozni a megoldáshoz az otthonukból nehézkesen, vagy kevésbé kimozduló idősebb korosztály gyógyszerellátását, mindezt szakasszisztencia mellett, házhozszállítással.
Ezek a megoldások akár együttes alkalmazása megoldhatja az említett 1600, jelenleg ellátatlan település gyógyszerellátását, mindezt szakértői segítség, tehát orvos, gyógyszerész, szakasszisztens fizikai jelenléte és tanácsadása mellett. Mindenképpen rendszerszintű, a szakmai szempontokat előtérbe helyező megoldásra van szükség, aminek a társadalmi és a politikai hozadéka is egyértelmű
– erősítette meg az MGYK első embere.
Az MGYK-hoz hasonló húrokon pendül a HGYSZ
A gyógyszerautomaták bevezetésének lehetősége az elmúlt években már több alkalommal is felmerült, de ezidáig nem valósultak meg ezek a tervek – jelezte az Index megkeresésére a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége. A HGYSZ szerint a kistelepülések gyógyszerellátása érdemben nem oldható meg automatákkal, mivel ezeken a helyeken a gyógyszerszükséglet jelentős részét vényköteles készítmények teszik ki, melyek biztonságos, szakmailag megfelelő kiadása szakembert, és olyan gyógyszerkészletet igényel, ami meghaladja egy automata kapacitását. Hasonló okokból nem oldható meg automatával a gyógyszertári ügyeletek helyettesítése sem.
A jelenlegi helyzettel, azaz hogy automatából gyógyszer nem, de gyógyhatású készítmények és egyéb termékek vásárolhatóak, a szövetség a gyógyszertárak általi működtetés keretein belül egyetért. Ugyanakkor, amennyiben jogszabály módosítással lehetővé kívánnak tenni vény nélkül is kiadható gyógyszerek automatából történő forgalmazását, az további kérdéseket és aggályokat vet fel.
Álláspontunk szerint az automata-működtetés szakmai és gazdasági előfeltétele, hogy gyógyszertári termékkört forgalmazó automatát csak közforgalmú gyógyszertár működtethessen, előzetes hatósági engedélyhez kötötten. Minden ezzel ellentétes megoldást határozottan ellenzünk. Javasoljuk, hogy a gyógyszertárakra vonatkozó előírásokat jogszabályban rögzítsék a szakmai szervezetek észrevételeinek figyelembevételével
– hangsúlyozták.
A HGYSZ álláspontja szerint az automatáknak számos technikai feltételnek kell megfelelniük a lakosság biztonságos ellátásához. Többek között:
- Az automata egész tárolóterében folyamatosan biztosítani kell a termékek előírt tárolási hőmérsékletét, akár extrém időjárási körülmények között, illetve még áramszünet esetén is.
- Az automatának hőmérséklet regisztráló, és a beállított hőmérséklet-tartományon kívüli hőmérséklet esetén a működtető felé azonnali riasztást küldő elektronikus rendszerrel kell rendelkeznie.
- Az automata szoftverének a betöltött termékek lejárati idejét nyilván kell tartania, a közeli lejárati időt jeleznie kell a működtető felé, amennyiben pedig a készítményt az automatából időben nem távolítják el, a lejárati idő után az automata azt nem adhatja ki.
- Gyógyszerek forgalmazása esetében az automatának alkalmasnak kell lennie a gyógyszert vásárolni kívánó személy életkorának hitelt érdemlő ellenőrzésére, 14 év alatti személy esetében a gyógyszer kiadását meg kell tagadnia. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy sok idős embernek még a régi, papíralapú személyi igazolványa van, ami nem feltétlenül alkalmas az ellenőrzésre.
- Az automatának biztonsági rendszerrel kell rendelkeznie, amely a feltöréstől, rongálástól megvédi.
Megjegyzik, hogy az automaták üzemeltetésével kapcsolatban nem áll rendelkezésükre részletes információ, így kérdéses, hogy azok beszerzési, fenntartási, karbantartási, működtetési költségei mennyire terhelnék meg az amúgy is fenntarthatósági problémákkal küzdő gyógyszertárakat. Fontosnak tartják, hogy az üzemeltetésre olyan konstrukciót alakítsanak ki, amely rentábilis a gyógyszertárak szempontjából.
„Különösen fontosnak tartjuk, a gyógyszertárak egészségügyi szerepét, azaz hogy szakember ad javallatot a készítmények alkalmazására, és figyelmeztet a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra, a párhuzamos gyógyszerhasználatra, a túladagolásra. Gyógyszerek automatából történő forgalmazása esetében ezt nem látjuk megvalósíthatónak, ami egészségügyi következményekkel járhat. Abban az esetben, ha felmerül az OTC (azaz vény nélkül kapható – a szerk.) készítmények automatából történő forgalmazásának lehetősége, döntéshozói szinten javasoljuk, hogy az egészségügyi kormányzat a szakmai egyeztetésekbe vonja be a gyógyszerészi szakmai szervezeteket is annak érdekében, hogy a technológiai és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!