Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar munkaerőpiac olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek külön-külön is komoly alkalmazkodást követelnének meg, együtt azonban már rendszerszintű válaszokat igényelnek – hangzott el a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Joint Venture Szövetség közös rendezvényén. A demográfiai hanyatlás, az egyre súlyosbodó munkaerőhiány, az alacsony felnőttképzési aktivitás és a mesterséges intelligencia lassú munkahelyi terjedése egyszerre alakítják át a gazdaság működését. A vállalati és gazdasági szereplők egyetértettek abban: a probléma már nem a jövő, hanem a jelen része.
A vihar már megérkezett
„A munkaerőpiaci vihar nem jön, már itt van, és magasabb fokozatra kapcsol, mint amire korábban számítottunk” – fogalmazott a rendezvény nyitóbeszélgetésén Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatótanácsának elnöke.
A szakember szerint három olyan folyamat hatása adódik össze, melyek önmagukban is komoly kihívást jelentenének. Ezek közül a legfontosabb a demográfiai válság.
Magyarországon évente mintegy 50 ezerrel többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, és ez a különbség az évtized végére tovább nőhet.
Zakor Sándor hangsúlyozta, hogy ez nem kizárólag magyar probléma, hanem egész Európát érintő jelenség. A születésszámok tartós csökkenése miatt egyre kevesebb fiatal érkezik a munkaerőpiacra, miközben a nagy létszámú generációk fokozatosan nyugdíjba vonulnak. A folyamatot részben enyhíthetné az automatizáció és a mesterséges intelligencia, de ezek hatása egyelőre korlátozott. „A mindennapi életben a magyarok már használják az AI-t, de a munkahelyeken szinte egyáltalán nem. Ez óriási versenyhátrányt jelent. Az európai felmérések szerint a munkahelyi AI-használatban az utolsó helyen állunk” – mutatott rá.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezőtlen folyamatok ellenére Magyarország nincs reménytelen helyzetben. „Ez a figyelmeztetés arról szól, hogy ha nem teszünk semmit, a helyzet sokkal rosszabb lesz. Ugyanakkor ma Magyarországon minden feltétel adott ahhoz, hogy szintet lépjünk. A kérdés már nem az, hogy kell-e cselekedni, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni” – fogalmazott Nagy Elek.
A Joint Venture Szövetség elnöke szerint a munkaerőpiaci problémák már hosszú évek óta láthatók, a vállalatok azonban most érzik igazán a hatásukat. „A demográfiai folyamatokkal együtt kell élni. A kérdés az, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni hozzájuk. Az AI sok területen segíthet, de nem old meg mindent. Attól, hogy egy marketinges hatékonyabban dolgozik, még nem lesz több szakember a gyártósorok mellett” – mondta Csorbai Hajnalka.
Csak egyféle kiút van a közepes jövedelem csapdájából
A beszélgetés egyik központi témája az úgynevezett közepes jövedelem csapdája volt. Nagy Elek szerint Magyarország jelenlegi gazdasági szerkezete hosszú távon nem fenntartható, ha nem növekszik jelentősen a hozzáadott érték.
Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt fél évszázadban mintegy száz ország került hasonló helyzetbe, de közülük csupán minden tizediknek sikerült kitörnie.
A kitörési pont minden esetben ugyanaz volt: a tudás. Szingapúr, Tajvan vagy Dél-Korea is azért tudott előrelépni, mert tudásalapú gazdaságot épített. Kis országként nekünk is ez az egyetlen járható utunk
– hangsúlyozta. A kamara elnöke szerint a tudásalapú gazdaság nem egyetlen intézkedésből áll, hanem egy teljes ökoszisztémából. Ennek része a szakképzés, a felnőttképzés, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció.
A felnőttképzés területén az MKIK egy új minősítési rendszer kialakításán dolgozik, amely segíthet kiszűrni a gyenge minőségű képzéseket, és hatékonyabbá teheti az állami támogatások felhasználását. Nagy Elek szerint Ausztria jó példa arra, hogyan lehet a gazdaság igényeire épülő, magas színvonalú továbbképzési rendszert működtetni.
Az iskolarendszer nem készíti fel a fiatalokat a változásra
A tudás szerepéről szóló diskurzuson Zakor Sándor az oktatási rendszer állapotát nevezte az egyik legsúlyosabb problémának.
A jelenlegi iskolarendszer nem alkalmas arra, hogy olyan embereket bocsásson ki, akik képesek folyamatosan alkalmazkodni a változásokhoz. Nem elsősorban a szakmai tudás hiányzik, hanem azok a készségek, amelyek lehetővé teszik az új tudás befogadását
– fogalmazott. Szerinte a kommunikációs készségek, az együttműködés, a problémamegoldás és az önálló tanulás képessége ma már legalább olyan fontos, mint a lexikális tudás.
A Prohuman vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy
a közoktatás reformja rendkívül lassú folyamat. Emiatt rövid távon a felnőttképzés és a szakképzés lehet az a terület, ahol gyors eredményeket lehet elérni.
„A közoktatásban nem lehet egyik napról a másikra fordulatot elérni. A felnőttképzésben és a szakképzésben viszont sokkal gyorsabban lehet reagálni a munkaerőpiaci változásokra” – erősítette meg.
Csorbai Hajnalka szerint a fiatal generációk megjelenése ugyanakkor új lehetőségeket is teremt. A mai munkavállalók már nem egyszeri tudásszerzésben gondolkodnak, hanem folyamatos fejlődésben. „A fiatalok természetesnek veszik, hogy tanulni kell. Nem félnek az új képzésektől, és sok esetben a szervezeten belül is magukkal húzzák az idősebb kollégákat” – emelte ki.
A nyugdíjasok és az AI nélkül nem lesz elég ember
Bozsonyi Károly adattudós, a Neumann János Egyetem rektorhelyettese részletes adatelemzésen keresztül mutatta be a magyar munkaerőpiac legfontosabb trendjeit. A szakember szerint a
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!