Évszázadok óta vásárolnak aranyat az emberek és intézmények tartalékolás, befektetés céljából, és ez alól nem kivételek a jegybankok sem. A központi bankokra ugyanakkor nagyobb felelősség hárul, mivel ők az országuk számára képeznek és tartanak fenn tartalékot. A jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, amit az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.
Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején – egészen az első világháborúig – az úgynevezett aranystandard rendszere működött a világgazdaságban, ahol a fizetőeszközök fedezetét a jegybanki aranymennyiség (tartalék) adta. Ebben a korszakban tehát fontos szerepet játszott a jegybanki aranytartalék, mivel csak akkora mennyiségű pénzt bocsáthattak ki az országok, amennyire volt aranyfedezet. A mai korban ugyanakkor már nem az arany adja a fedezetet a kibocsátott bankjegyeknek és érméknek, a világ fizetőeszközei nem válthatók át aranyra.
A mai tartalékrendszerben azonban továbbra is fontos szerepet játszik az arany, de más okok miatt, mint korábban:
- elsősorban biztonsági szerepe van, felmerülő válságok, pénzügyi krízisek idején jelentős biztosítékot jelent. Mivel fizikailag van jelen a jegybanki tartalékban (nem virtuálisan) akár értékesíthető is, ily módon stabilizálható a gondban lévő ország pénzügyi rendszere.
- A tartalék nagysága továbbá javíthatja a (nemzetközi) befektetők bizalmát az adott ország irányában.
- Ezenkívül az arany az egyik legbiztonságosabb és legértékállóbb eszköznek is tekinthető, mentes a hitel- és partnerkockázattól, mivel az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés.
Az aranytartalékkal kapcsolatos kockázat elsősorban az árfolyamának alakulása, annak ingadozása, és akár hosszú évekig is nulla körül lehet a hozama, mivel költséget (kiadást) jelent az aranytömbök tárolása. Az arany árfolyama a 2008-as válságot követően először emelkedett jelentősen, majd 2020-at követően a globális kockázatok emelkedésével párhuzamosan – ingadozások mellett, de – folyamatosan emelkedik a világpiaci ára.
A globális válságok során felértékelődött az arany mint menedékeszköz.
2002-höz képest 2024 szeptemberében nyolcszor magasabb colt az arany világpiaci egységára. Továbbá 2020-ban a kínálati oldal problémái miatt kialakult hiány is növelte az arany árát (az aranybányászatot is akadályozták a koronavírus-járvány miatti korlátozások, illetve az aranyfinomítói kapacitások is csökkentek akkor). Jelenleg a világ aranybányászati termelésének nagy része Kínából, Ausztráliából, Oroszországból, Kanadából és az Egyesült Államokból származik.
Aranytartalékok világszinten
Míg 2000 és 2009 között csökkent a jegybankok aranytartaléka (mélyponton 30 ezer tonna alatt is járt a tartalék), tehát a központi bankok eladták a tartalékolt aranyat, addig 2009-ben – a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására – fordulat következett be. A jegybankok 2009-től aranyvásárlásra tértek át, és azóta is folyamatosan növekszik a világ jegybankjainak aranytartaléka.
A világon a legnagyobb aranytartalékkal az USA rendelkezik (8133,5 tonna), második helyen Németország áll (3351,5 tonna), majd Olaszország (2451,8 tonna) és Franciaország (2436,9 tonna) következik (2024. júliusi adatok az Arany Világtanács jelentése alapján, szeptember elején rendelkezésre álló legfrissebbek).
Éves szinten 2023-ban a legnagyobb aranyvásárló Kína (+225 tonna), Lengyelország (+130 tonna) és Szingapúr volt (+76,3 tonna); míg legnagyobb mennyiségben Kazahsztán (-57,4 tonna), Üzbegisztán (-24,6 tonna) és Bolívia (-19 tonna) adott el aranyat.
Az Arany Világtanács szeptember elején frissített jelentése szerint 2024-ben is folytatta az aranyvásárlást Lengyelország (+33 tonna júliusig) és Kína (+28,9 tonna), valamint Törökország (+48,5 tonna) és India (+42,6 tonna) is a nagyobb aranyvásárlók közé tartoztak. Továbbá régiónkon belül Csehország is folyamatosan növeli aranytartalékát (2023-ban +18,7 tonna, 2024. júliusig +12,4 tonna), ahogy Szerbia is (2024. júniusig: +1,5 tonna).
Lengyelország: a <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!