Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Milyen eszközök állnak ma rendelkezésre a hazai cégek tőkefinanszírozására? – Leginkább erre a kérdésre keresték a választ kormányzati és piaci szereplők a Ventures Capital Summiton (VCS).
Európa versenyképességi válsága – magyar szemmel
Magyarország sorsa szorosan összefonódik az Európai Unió gazdasági teljesítményével, és az utóbbi években egyre élesebben rajzolódik ki a kontinens versenyképességi hátránya az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest – kezdte helyzetértékelését a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Hunyadi László idézte a Mario Draghi és Enrico Letta által készített uniós jelentést, mely szerint Európa legnagyobb problémái az energiaárakban, az innovációs és digitalizációs lemaradásban, valamint a túlburjánzó szabályozásban gyökereznek.
Az energiaárak kétszer-háromszor magasabbak, mint a tengerentúlon, és az uniós vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek gyakran visszafogják a beruházási kedvet. Hangsúlyozta: az európai védelmi ipar újjáépítése ugyan lendületet adhat, de a kontinens hadiipari struktúrája jelenleg messze elmarad az amerikai versenytársaktól.
A helyettes államtitkár szerint ezek a problémák Magyarországon is leképeződnek. A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) termelékenysége az uniós átlag 70 százalékát éri el, és komoly különbségek vannak a nagyvállalatok, illetve a mikro- és kisvállalkozások között. A termelékenység négy dimenzióban – munkaerő, digitalizáció, innováció és környezeti hatékonyság – szinte mindenütt fejlesztést igényel.
Tőkehiány és szemléleti akadályok – a magyar kkv-k nagy kihívása
A magyar gazdaság egyik strukturális gyengesége, hogy a kkv-szektor alulfinanszírozott. Bár az utóbbi években több kedvezményes hitel- és támogatási program indult (Széchenyi Kártya, GINOP Plusz, EXIM-hitelek), a vállalkozások sokszor még mindig bizalmatlanok a tőkebefektetéssel szemben. „A magyar vállalkozók zöme a hitelben, nem a tőkében látja a fejlődés útját. A kormány ezért is indította el a Demján Sándor Tőkeprogramot, amely áttörést hozhat ezen a téren” – mondta Hunyadi László.
A program célja, hogy az állam – a kamarán keresztül – partnerként lépjen be a cégekbe, nem pedig tulajdonosként, és ezzel új típusú finanszírozási kultúrát honosítson meg. A kormány új gazdaságpolitikájának egyik sarokköveként megjelölt Demján Sándor Program keretében 1400 milliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k támogatásához. Ennek része a 100 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor Tőkeprogramot (DSTP), melyet az MKIK (Magyar Gazdasági és Iparkamara) Tőkealap koordinál.
A konstrukció lényege, hogy az MKIK Tőkealap 1 százalékos tulajdonrésszel és 99 százalékban tagi kölcsön formájában biztosít akár 400 millió forintos forrást a vállalkozásoknak, fix 5 százalékos kamattal. A cégek hat év alatt, bármikor visszavásárolhatják az állami részesedést, költségmentesen. Ez a „puha” tőkebevonás a tőke- és hitelfinanszírozás közötti átmenetet kínálja – egyszerre segít stabilizálni a cégek működését és felkészíteni őket a piaci alapú befektetési formákra.
A programot indulása óta többször finomhangolták, melyek célja, hogy még jobban illeszkedjen a vállalatok valós beruházási igényeihez. A legutóbbi nagyívű változtatás az volt, hogy a maximális tőkeösszeg 200 millióról 400 millió forintra nőtt. Emellett új iparág – a kereskedelem – is bekerült a támogatható körbe, és a forrás rugalmasabb használható fel: akvizíciókkal, generációváltási kivásárlásokkal bővült a felhasználási célok listája, valamint a beruházáshoz kapcsolódó, legfeljebb 50 százalékos forgóeszköz-finanszírozással.
„A 400 millió forintos befektetési plafon a magyar kkv-szektorban már komoly növekedési léptéket jelent. Ez a forrás olyan beruházások előtt nyitja meg az utat, amelyek korábban banki fedezet hiányában vagy hitelkeret-korlátok miatt nem valósulhattak volna meg. Ilyen lehet egy új gyártósor, energiahatékonysági modernizáció, külföldi terjeszkedés vagy akár egy generációváltási kivásárlás” – mondta Bánfi Zoltán, a DSTP-t felügyelő MKIK Tőkealap vezérigazgatója.
A tőkealap a gazdasági kamarák hálózatán keresztül közvetlen kapcsolatban van a vállalkozásokkal. Ez nemcsak a forráselosztást teszi hatékonyabbá, hanem lebontja a bizalmatlanságot is, ami sokáig az állami beavatkozások kísérőjelensége volt – tette hozzá a vezérigazgató.
Állam és piac közös célért
De szükség van-e egyáltalán állami tőkebefektetőkre egyáltalán? Miért nem kizárólag piaci alapon működik a támogatások elosztása, a vállalatok versenyképességének javulása.
Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának válasza egyértelmű: az államnak ott van helye, ahol piaci hiányosságok vannak.
A magyar tőkepiac fejletlen, a kkv-k gyakran nem férnek hozzá klasszikus kockázati tőkéhez, ezért kell az állami jelenlét. Ez nem kivétel: Nyugat-Európában és a közép-kelet-európai régióban is bevett gyakorlat, hogy az állam kiegészítő szereplőként jelenik meg a finanszírozásban, uniós források bevonásával
– világított rá.
Bánfi Zoltán szerint a Demján Program egyik legnagyobb érdeme, hogy lebontja a félelmet az államtól: „Nem tulajdonosként lép be, hanem partnerként. A cég bármikor visszavásárolhatja az 1 százalékos részesedést, és a folyamat gyors, átlátható.” Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni, hogy ehhez a teljes hitelösszeget is vissza kell tudnia fizetnie a cégnek.
A DSTP előnye, hogy nincs fedezetigény, nincs rendszeres kamatfizetés, és a tőke tényleges fejlesztésekre – digitalizációra, innovációra, zöldátállásra – fordítható – tette hozzá.
Hunyadi László leszögezte:
az állam nem „csókosokat” támogat,
hanem minden érdemes vállalkozást. „A program nyitott, bárki pályázhat, akinek van két lezárt üzleti éve és megfelelő árbevétele. A forrás nem politikai alapon oszlik el” – hangsúlyozta.
Szerintük tehát az állam tehát nem „átveszi” a vállalkozások szerepét, hanem partnerként áll melléjük. A tőkeprogramok, hitelkonstrukciók és tanácsadási kezdeményezések nem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!