2024. május 22., szerdaMa Júlia, Rita napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 355,00 Ft | CHF: 390,00 Ft
2024.05.22. Júlia, Rita Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 355,00 Ft | CHF: 390,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Zajból a zöldbe: életminőség és kihívások az agglomerációban

Hirdetés

Zajból a zöldbe: életminőség és kihívások az agglomerációban

Van élet Budapesten kívül is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az agglomerációra továbbra is vonzó célpontként tekintenek azok, akik zöldövezetbe menekülnének a főváros zajától. De nincs fény árnyék nélkül, ezeknek a településeknek is megvannak a maguk nehézségei, feladatai, kihívásai. Összeállításunkban ezeket jártuk körül.

Három agglomerációs városvezetőt három kérdéssel kerestünk meg, megkísérelve egy aktuális helyzetképet adni. Írásos válaszaikat szerkesztett formában közöljük. Érd, Törökbálint és Budaörs polgármesterét arról faggattuk, a közszolgáltatások hozzáférhetőségében és minőségében lépést tudtak-e tartani a lakosság növekedésével, milyen infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az utóbbi időszakban, előre tekintve pedig: nyitva áll-e a városuk kapuja a vállalati beruházások előtt.

A túlnépesedés határán

Továbbra is tömegek hagyják el a fővárost, új életet kezdve az agglomerációban. Kitették-e már a megtelt táblát, illetve mennyiben sikerült a betelepültek mellett fenntartani vagy akár fejleszteni a közszolgáltatások színvonalát?

Hirdetés

Csőzik László (Érd, Szövetség Érdért): Bizony kitettük, még tavaly nyáron. Érd esetében nem is pontos már a „megtelt” kifejezés, sokkal inkább leírja a helyzetet a „túltelt” szó. Kígyózó sorok alakultak ki a szakrendelőnk előtt, egyre nehezebb időpontot kapni a vizsgálatokra, rendszeressé váltak a forgalmi dugók, képtelenek vagyunk lépést tartani az útépítésekben, gondok vannak az ivóvíz-kapacitásokkal (a magasabb területeken a vízmű már tavaly nem adott ki a társasházaknak rákötési engedélyt). Megteltek a bölcsődék, óvodák, férőhelyhiányunk van, miután a lakosság 20 év alatt 20 százalékkal nőtt. Bár már jó ideje nem hozzánk tartoznak az iskolák, mégis folyamatosan kapunk jelzéseket a lakosságtól, hogy a beiskolázásnál is problémák adódnak. Ahogy tavaly fogalmaztam az Indexnek:

„Még ha rendelkezésünkre is állna évi 20-30 milliárd forint – ami nem áll –, hogy az infrastruktúra fejlesztésével és karbantartásával, a bölcsődék, óvodák, iskolák építésével, a rendelőintézet fejlesztésével, a sportolási lehetőségek bővítésével stb. lépést tartsunk az évi 800-1000 fős lélekszámbővüléssel, akkor is ott lenne az időfaktor: egy-egy nagyobb beruházás 3-4 évet vesz igénybe. Nem beszélve a humánerőforrás-hiányról: nem csak érdi, országos probléma, hogy nincs elég orvos, tanár, óvodapedagógus. Mi több, Városgazda intézményünknek folyamatosan gondot okoz, hogy megfelelő számú szakembert (asztalost, kertészt stb.) találjon az alapvető városgazdálkodási, üzemeltetési feladatok ellátására.”

De nem csupán kommunikáltuk, hogy „túltelt” a város, hanem a rendelkezésünkre álló legszigorúbb, legdrasztikusabb jogi eszközt vetettük be 2023. június 28-án: az ipari területek kivételével az egész városra kivetettük a Változtatási Tilalmat (ami tulajdonképpen az építkezések tilalmát jelenti). Mivel a fő problémát Érden a társasházak és az ikerházak építése jelenti – hiszen nem vontunk ebben a ciklusba be egyetlen külterületet sem, azaz a kivitelezők sűrítik, elcsúfítják, túlterhelik a várost a foghíjtelkek beépítésével –, tavaly augusztusban úgy módosítottuk a tilalmat, hogy nyitottunk egy kiskaput az érdi családok számára, ha fel akarják újítani a házukat, vagy építkezni akarnak családi alapon. Számukra egy kitétel van, ami így szól: az építkezés során „kizárólag és legfeljebb egyetlen új lakóegység maradhat vagy alakulhat ki”.

Elek Sándor (Törökbálint, Fidesz–KDNP): A megtelt táblát mi 2014-ben kitettük, és nem PR-céllal. Tíz éve vagyok Törökbálint polgármestere, és ezalatt nem jelöltünk ki sem gazdasági-kereskedelmi, sem lakóövezeti területet a városban. Egészen biztosan ennek tudható be az, hogy a lakosságszám növekedésének tekintetében a legjobb számokkal rendelkezik városunk. Míg Érd lakossága 2007 és 2023 között 10 504 fővel, Diósdé pedig 3955 fővel növekedett, addig Törökbálinton mindössze 2178 fővel. Sőt, ha azt az időszakot vizsgáljuk, amióta én vagyok a polgármester, ez a szám 750 fő körülire tehető (2014–2023).

Elek Sándor

Elek Sándor

Fotó: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal

A 2010 előtt Helyi Építési Szabályzatban elfogadott átminősítések okozta problémákkal azonban nekünk most kell megküzdenünk. A város külső részein bőven elég gazdasági célra használható és egyben magánkézben lévő területet találunk, ezek többsége beépítetlen. Nincsenek illúzióim, ezek előbb-utóbb beépülnek, hiszen a megszerzett jogokat elvenni nem, illetve csak komoly kártérítés kifizetésével lehetne. Arra pedig, hogy a tulajdonosok mit építenek, kevés ráhatásunk van.

Nagyon jó lenne, ha azok a települések, amelyek ezt igénylik és fenn is képesek tartani, visszakaphatnák az építéshatósági jogkört.

Hiszen mi élünk itt, logikus lenne a helyi sajátosságok ismeretében döntést hozni.
Ennek ellenére mi minden törvényes eszközzel és sokszor kemény tárgyalások útján, de eddig minden új építkezés esetében minimalizáltuk a lakosságra nehezedő – főként forgalom okozta – terheket. Tagadhatatlan azonban, hogy szükségünk van a cégek által befizetett adókra, már csak azért is, mert a fejlesztéseinket ebből tudjuk finanszírozni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne figyeljünk kényesen az egyensúlyra  amit egyébként sikeresen tartunk fenn  a bevételek növelése és a lakosság komfortérzete között.

Wittinghoff Tamás (Budaörs, Budaörs Fejlődéséért Egyesület): A megtelt táblát nem tettük és nem is tehetnénk ki. Ma az építésügyi szabályozás olyan mértékben korlátozza az önkormányzatokat, hogy jószerével azt sem tudják a települések, hogy mi épül a területükön. Bonyolult helyi szabályokat kellett alkotnunk ahhoz, hogy valamennyire kontroll alatt tudjuk tartani a folyamatokat. Nálunk is sok építkezés folyik, de mivel a telekárak Budaörsön nagyon magasak, a távolabb levő településekre zúdul sokkal erőteljesebb nyomás. Egyelőre képes kiszolgálni a városunkban élőket a meglévő infrastruktúra, amelyet persze folyamatosan fejlesztünk. Ugyanez a helyzet a közszolgáltatások összes területével is, amelyek rendkívül magas színvonalon működnek. Nem véletlenül kaptuk meg 2024-ben a legfejlettebb város címet, amely javarészt a KSH több mint 50 mutatója alapján készült. Budaörs nem akar sem bezárkózni, sem túlnépesedetté és élhetetlenné válni. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy ez a dinamikus egyensúly fennmaradjon.

Wittinghoff Tamás

Wittinghoff Tamás

Fotó: Budaörsi Polgármesteri Hivatal

Mire elég öt év – és mire nem?

Melyek voltak a legfontosabb infrastrukturális beruházások az elmúlt öt évben, és melyek azok a kihívások, önkormányzati feladatok, amelyek megoldásának – újbóli felhatalmazás esetén – már az új ciklus első napján neki kell veselkedni?

Csőzik László: Miközben az önkormányzati szektort ért központi megszorítások Érd kasszáját ebben a ciklusban […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/05/07/agglomeracio-pest-varmegye-beruhazas-fejlesztes-infrastruktura-kozszolgaltatas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Orbán Viktor: Ha egy ország elfelejti a labdarúgómúltját, akkor nem lesz mire felépítenie a jövőjét

Orbán Viktor azt mondta: a kiadvány elsősorban a helyieknek fontos, de a magyar futball számára …