2021. március 5., péntekMa Adorján napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.03.05. Adorján Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 366,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / VV Fanni ügye után is kérdés: hazudhat-e a hazugságvizsgálat?

Hirdetés

VV Fanni ügye után is kérdés: hazudhat-e a hazugságvizsgálat?

A közelmúltban VV Fanni gyilkossági ügyében kapott főszerepet a hazugságvizsgálat. Mint ismert, Fanni 2017 novemberében tűnt el nyomtalanul. A megölésével B. Lászlót vádolják, de ő csak az elrablását ismerte be, amiről egyébként egy videó is készült, ahogy a teremgarázsban ölében az autója felé cipeli a láthatóan eszméletlen nőt. Fanni egyik legközelebbi barátnőjét, B. Erikát a rendőrség eddig többször is kihallgatta, de mindig tagadta, hogy a lakásban lett volna, amit telefonja cellainformációi is igazoltak. Egy időközben készült poligráfos vizsgálat szerint viszont arra a kérdésre, tudja-e, Fanni most hol található meg, nemmel felelt, amire plusz 4-es pontszámot adott a vizsgáló, ami erősen megtévesztő választ jelent. És ugyanígy jelzett a gép akkor is, amikor arról faggatták, B. László elmondta-e neki, hogy megölte Fannit.

A gongütéstől a hidegvíz-próbáig

Nemcsak a hazugság, hanem a blöff leleplezésének igénye is egyidős az emberiséggel. Az ókori Indiában például egy listát olvastak fel a gyanúsítottnak, amelyen olyan szavak is szerepeltek, amelyek szorosan összefüggtek a vizsgált üggyel. A delikvensnek minden szó elhangzása után egy gongot kellett megütnie, mert megfigyelték, hogy a valódi tettes a kulcsszavak elhangzása után nagyobb erővel üt.

Kínában rizsport tettek a gyanúsított szájába, majd a kikérdezés végén megnézték: ha átnedvesedett, ártatlannak, ha száraz maradt, akkor a bűnösnek tekintették. A középkori Angliában száraz kenyeret kellett sajttal együtt megenni, és a bűnösség jelének vették, ha a gyanúsított nem tudta lenyelni a „bírói szeletet”. A kínai és az angol módszer is arra az élettani jelenségre épült, hogy izgalmi állapotban a száj nyálkahártyája kiszárad, és így a nyelés lényegesen megnehezül.

Hirdetés

Különleges módszert alkalmaztak a középkori Magyarországon is a boszorkányok kiszűrésére. A megvádolt nők természetesen tagadták boszorkány mivoltukat, ezért aztán próba alá vetették őket. Balogh Elemér szegedi jogászprofesszor, a boszorkányperek legismertebb hazai kutatója így írja le a sajátos „hazugságvizsgálatot”:

Korabeli forrásokból tudjuk, hogy a néphit szerint a boszorkányok nagyon könnyűek voltak, a vádlók pedig igyekeztek jogilag is alátámasztani az ítéletet. Ezért próbáknak vetették alá a megvádolt személyeket. Ilyen elterjedt módszer volt a hidegvíz-próba. A boszorkánynak vélt személyt mélyen vízbe lógatták. Ha a víz »befogadta«, azaz megfulladt, akkor felmentették, mert a víz amúgy kiveti a bűnös, túl könnyű személyt. Ha életben maradt a próba után, akkor jött az úgynevezett mérlegelés: hogy éppen merre billent a mérleg serpenyője, az persze a smasszerektől is függött, milyen súlyt helyeztek az egyik serpenyőbe.

Százéves a poligráf

A bűnüldözők régóta kísérleteztek a hazugság műszeres feltárásával. Az első ilyen próbálkozás Cesare Lombroso olasz orvos, kriminológus nevéhez fűződött, aki a vizsgálataihoz egy vízzel megtöltött hosszúkás üvegedényt használt. Lombroso a vizsgált személy kezét az üvegedénybe süllyesztette, és annak nyílását egy gumimembránnal zárta le. Azt vizsgálta, hogyan változik a víz szintje attól függően, hogy a gyanúsítottnak a bűncselekménnyel összefüggő, vagy semleges kérdéseket tesz fel. Az eljárás élettani alapját az a felismerés képezte, hogy amikor a szervezet felkészül a veszélyt jelző ingerekre, megváltozik az egyes szervek közötti véreloszlás aránya.

John Larson (j)

John Larson (j)

Fotó: Pictorial Parade / Getty Images Hungary

Az első hazugságvizsgálót éppen száz éve, 1921-ben a kaliforniai Berkeleyben „Amerika első PhD-s zsaruja”, John Larson alkotta meg. A készülék egyidejűleg rögzítette a vérnyomásban, a pulzusban és a légzésben bekövetkezett változásokat. Egyébként a ma használt készülék elnevezése, a poligráf is Larsontól származik. A berendezést aztán Larson tanítványa, Leonarde Keeler  fejlesztette tovább, aki a második világháborút követően nagy hírnevet szerzett azzal, hogy több tucat gyanúsítottat mentetett fel poligráfos vizsgálatai alapján.

Rossz a píárja a hazugságnak

Tóth Éva rendőr alezredes, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Poligráfos Osztályának vezetője egy szakmai konferencián elmondta, hogy a hazugság szónak rossz a píárja, pedig egy ember naponta átlagosan hússzor hazudik. A gyerekeknél a szocializáció részeként már ötéves korra kialakul a hazugság képessége.

A rendőr alezredes szerint a poligráf valójában nem is hazugságvizsgáló gép, hiszen csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki, amelyek akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik. A poligráfos elváltozást nem a hazugság ténye, hanem a leleplezéstől, annak következményeitől való félelem váltja ki.

Mint hozzátette:

Nincs hazugságreakció, csak félelemreakció van.

Gálig Péter fonyódi büntetőbíró tanulmánya szerint a poligráfos vizsgálattól várható eredmény szempontjából kulcsfontosságú a kérdezési mód. A gyakorlat két fő módszerre, az általános kérdések tesztjére, illetve a feszültségcsúcs-tesztre épül. Mindkét esetben úgy […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/02/14/hazugsagvizsgalat-vvfanni-megbizhatosag-poligraf/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Még a saját anyját is kirabolta a férfi, aki a HÉV-en lopkodta a telefonokat

Elfogták azt a férfit, aki a H5-ös HÉV vonalán több alkalommal is telefonokat lopott – …