Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Amikor a kormány 2018-ban úgy döntött, hogy az űrtevékenység koordinációját a Külgazdasági- és Külügyminisztérium feladataihoz rendeli, és engem űrkutatásért felelős miniszteri biztossá neveztek ki, már első beszélgetéseimen megfogalmaztam, hogy fontosnak tartom egy második magyar űrhajósprogram elindítását. Többen vissza is kérdeztek, hogy ez reális lehet-e egyáltalán? Nem is csoda, hiszen a közvéleményben sokan azt se tudták ekkor még, hogy az űrkutatás mint kormányzati feladat egyáltalán létezik” – kezdte lapunk kérdésére Ferencz Orsolya, hozzátéve: „Tehát először el kellett érni, hogy a magyar űrkutatás és űrtevékenység kormányzati képviselete láthatóbb szintre kerüljön.”
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos elárulta, azzal kezdte a munkát, hogy megfogalmazta: „A magyar természettudományos élet és a hazai űripart alkotó kis- és közepes vállalatok számára ki kell nyitni a teret. Ehhez olyan programokra van szükség, amelyek révén valódi űrmissziókban tudnak bizonyítani. Ezért attól kezdve, hogy az Európai Űrügynökség, az ESA (European Space Agency) magyar delegációjának vezetőjeként 2018 őszétől lehetőségem nyílt rá, hozzákezdtem a magyar űrszektor európai kapcsolatrendszerének megerősítéséhez. Az Európai Űrügynökségben megötszöröztük a költségvetési hozzájárulásunkat és ezáltal a részvételünket, de emellett rögtön elkezdtünk dolgozni egy önálló magyar űrhajósmisszión is.”
A bejelentés 2019-ben történt, ahogy Ferencz Orsolya felidézte: „Ennek a nyilvános bejelentését tette meg Szijjártó Péter 2019 őszén Sevillában, az ESA miniszteri értekezletén. Szükség van ugyanis egy magas hozzáadott értéket előállítani képes, tudásalapú gazdasági és társadalmi modellben arra, hogy a korunkat leginkább meghatározó technológiai iparágakban hazai programok induljanak, megerősítve a magyar oktatási és ipari képességeket, segítve őket a nemzetközi szerepvállalásban.”
Egy kutatóűrhajós-program nagyon hatékony és jó példa erre, számos ország esetében bevált. A tárgyalásokat 2019-ben az orosz Roszkozmosszal kezdtük meg, hiszen ebben az évben még kizárólag a Szojuz űrhajók álltak rendelkezésre ahhoz, hogy űrhajósok jussanak el a Nemzetközi Űrállomásra. Ez változott meg 2020-ban, amikor az amerikai SpaceX vállalat Crew Dragon űrhajója sikeresen szolgálatba állt, mi pedig azonnal megkezdtük a tárgyalásokat az amerikai partnerekkel is, és végül az Axiom Space, a SpaceX és a NASA együttműködésével vittük sikerre a magyar űrhajósprogramot. Az orosz partnerekkel sem szakadt meg a jó kapcsolat, az együttműködés részeként Tibor az ISS orosz moduljaiban is végzett feladatot. Közben felépítettük a HUNOR-programban azt a magyar kompetenciát, ami mind az űrhajósok kiválogatása, kiképzése, mind a tudományos, szakmai, mérnöki program sikeres végrehajtása során nélkülözhetetlen volt
– hangsúlyozta Ferencz Orsolya. Az Indexen is történelmi pillanatot hozott Kapu Tibor űrutazása, amikor egyenesen az űrből kaptunk választ egy kérdésünkre a magyar űrhajóstól.
A miniszteri biztos leszögezte: „Egy Magyarország méretű ország csak nemzetközi együttműködésben tud ilyen küldetésben sikerrel részt venni. Ahogy említettem, önálló emberes űrrepüléshez szükséges űrhajókkal 2018-ban Oroszország és Kína rendelkezett, ugyanis az űrsiklók 2011-es leállítását követően 2020-ig az USA önállóan nem tudott embert a világűrbe juttatni. Mivel Kína nemzetközi együttműködésekben nem vett részt emberes űrrepülés területén, kizárólag az oroszokkal repültek az amerikai, japán és európai űrhajósok is. Utóbbiak közé pedig, hiába van közel két tucat ESA-tagállam, jobbára a gazdagabb és nagyobb, az ESA programjaiba relatíve sokat befizető országok állampolgárai közül választanak űrhajósokat.”
A helyzetet megváltoztatta az amerikai SpaceX űrhajójának sikeres emberes missziója 2020-ban, valamint az, hogy a NASA egy magáncégnek jogokat biztosított emberes missziók szervezésére a Nemzetközi Űrállomásra.
„Ami minket illet, először is szükség volt a kormány döntésére, politikai és költségvetési támogatásra, annak felvállalására, hogy ebben a high-tech szektorban, ahol Magyarországon vannak eredmények és képességek, szükséges és lehetséges előre lépni. Ezt követően fel kellett állítani egy projektcsapatot és kitűzni a célokat, valamint sikerrel lefolytatni számos komplex tárgyalást az együttműködő nemzetközi partnerekkel. Ez igazi kihívás volt, hiszen hiába gondolunk ki valamit, mindent az amerikaiak rendkívül szigorú szűrőjén kellett átvinni. Meg kellett találnunk azokat a munkatársakat, cégeket és kutatócsoportokat, akik képesek voltak az általunk és az amerikai partnereink által megkövetelt szigorú szakmai sztenderdeknek megfelelni. Itt nincs helye mellébeszélésnek, a világűrbe eleve olyan eszközöket és kísérleteket engednek fel, amelyek unikálisak, megfelelnek a Nemzetközi Űrállomás technikai, biztonsági és kompatibilitási kritériumainak. És persze megfelelő méretűek, mert sok esetben egy feladathoz már nem nagy, többkilós eszközökre van szükség a 21. század űrkutatásában” – húzta alá Ferencz Orsolya, kitérve arra is, hogy ütemesen, időre kellett teljesíteni, „tehát az időablakokba is bele kellett férni a fejlesztések során. A sportok közül leginkább a Forma–1-hez tudnám hasonlítani, ahol nagyon sok ember összehangolt, szabálykövető, kreatív, de mégis gyors munkája kell ahhoz, hogy egy pilóta sikeres legyen. Se ott, se az űrszektorban nem elég a marketing és a szép prezentációk bemutatása. Aki nem képes a maximumon teljesíteni, azt gyorsan kirostálja az élet”.
„Voltak nehéz pillanatok”
Ferencz Orsolya arra a kérdésünkre, hogy volt-e olyan pillanat, amikor elbizonytalanodott a program megvalósíthatóságában, elismerte:
Voltak nehéz pillanatok. Mint utaltam rá, rendkívül komoly szakmai sztenderdeknek kell egy űrmisszióban megfelelni, és ezt nem mindenki látja be. Ilyenkor lépni kell. Az is igaz, hogy ilyen komplex űrprogramot Magyarországnál jóval nagyobb és gazdagabb országok sem sokan hajtottak végre önállóan, szóval mindent nekünk kellett megteremtenünk, kitalálnunk. Ahhoz, hogy egy űrhajósprogramnak legyen értelme, komoly és értékes, nemzetközi szinten hitelesített tudományos tartalommal és hasznosítható örökséggel kell rendelkeznie. További célunk volt az is, hogy bemutassuk, a 21. századot meghatározó űrszektorban nekünk, magyaroknak is ott kell lennünk, és ez egyáltalán nem lehetetlen. Szakmai alázat, szaktudás és szorgalom kell hozzá. Az alapok évtizedek óta megvannak, erre kell építenünk. Persze nem szabad a múltban elveszni, mert abból nem lehet megélni. Ha nem előre figyelünk, hamar lemaradunk. Voltak szükségszerűen változtatások is, mind a csapatban, mind a szakmai tartalmi elemekben, de ahogy az eredmények igazolják, ezek elérték a célt, hiszen a lehető legmagasabb szinten hajtottuk végre a HUNOR-küldetést.
A programnak viszont így is vannak kritikusai, akik más területekre fordították volna a HUNOR forrásait. Ferencz Orsolya szerint: „Ez nem magyar sajátosság. Minden ország űrprogramját a kezdetek óta – bár egyre halkabban – éri hasonló kritika. Véleményem szerint ez […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!