Voltak idők, amikor ki akarták szorítani a szent királyt

Kevesen tudják, hogy a világegyház nem augusztus 20-án emlékezik meg István királyunkról. A XVII. században a magyar katolikus rendek javasolták a pápának, hogy illessze be a magyar szent tiszteletét a római misekönyvbe. XI. Ince pápa ezt meg is tette, de az ünnep időpontját meg kellett változtatnia, ki kellett térítenie Szent Bernát ünnepe elől, így Szent István napját Buda visszafoglalásának napjára, szeptember 2-ára helyezte. Aztán 1969-ben VI. Pál ezt ismét módosította,

Porogi Andrástól, a Rubicon Intézet tudományos munkatársától megtudtuk, hogy a leírások szerint István király Nagyboldogasszony vigíliáján, amikor érezte közeledni a halálát, Magyarországot a Szent Szűz oltalmába ajánlotta. Ettől kezdve lett Szűz Mária országunk védőszentje, illetve Magyarország Mária országa – Regnum Marianum. Számos templomi festmény őrzi a jelenetet, amelynek történeti hitelét sokan vitatják, ám a Szűzanya különleges magyarországi tisztelete már a kora Árpád-korban is tetten érhető: a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó- és temetkezési temploma éppúgy Mária védelme alatt állott, mint az esztergomi vagy több, István alapította püspöki székhely székesegyháza. Az Árpád-korban előbb Nagyboldogasszony napján, majd Szent István napja körül tartották Székesfehérvárott a törvénynapokat, amikor a király bíráskodott az elé került ügyekben, így a két ünnep egy ünnepi időszakba fonódott össze.

A Szent Koronát megformáló virágkompozíció a debreceni virágkarneválon 2022. augusztus 20-án

Fotó: Balázs Attila / MTI

Ezer éve megkerülhetetlen

Szent István király alakja és alkotása ezer éve megkerülhetetlen, érthető, hogy a különböző korok különböző vonatkozásait emelték ki. Az ünnep vallási jellege mellett már kezdetben is megjelent az állami-nemzeti vonatkozás. Porogi András szerint a Szent Jobb-körmenet, ami eredetileg katolikus processzió, már a XIX. században nemzeti jelleget öltött, például 1860-ban, az önkényuralom idején a körmeneten a Szózatot énekelték, vagy a két háború között Horthy kormányzó is rendszeresen részt vett rajta – jóllehet református vallású volt.

Ahogy Mária Terézia saját uralkodói hatalmának legitimálására használta a szent király alakját, 1848-tól az önkényuralom, majd a dualizmus időszakában a nemzeti szuverenitás, a kilencszáz éves magyar állam ereje és önállósága került az ünnep homlokterébe. Trianon után új aktualitást kapott az ünnep: a revíziós célok és vágyak jegyében a Szent István-i Magyarország egyfajta apoteózisa lett. A revíziós gondolat mellett szembenállást is kifejezett a modern totalitárius eszmékkel – kommunizmussal, fasizmussal –, illetve az ezekkel szimpatizáló újpogány mozgalmakkal.

Kádárék kiszorították

1949-től a kommunista hatalom megpróbálta kiszorítani a szent királyt, és augusztus 20-át az új kenyér és főképp a szovjet típusú alkotmány ünnepévé tette. A Rákosi-uralom […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/08/20/augusztus-20-unnep-szent-istvan-kapitany-agnes-kapitany-gabor/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!