Az új országos rendőrfőkapitány kommunikációs tanácsadójának Garamvölgyi Lászlót kérte fel, aki új szerepkörében már nyilatkozott is a Blikknek. Garamvölgyi a magyar rendőrség egyik legismertebb arca, pályafutását 1980-ban járőrként kezdte, országos ismertségre pedig 1988-ban tett szert,
amikor Antal Imrével közösen vezette a Magyar Televízió Levelekre válaszolunk című műsorát.
Néhány évvel később, 1992-ben nevezték ki az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjévé. Ezt a tisztséget több mint két évtizeden át töltötte be, az utolsó években már az ORFK kommunikációs igazgatójaként is meghatározó szerepet vállalva a rendőrség nyilvános megszólalásaiban. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnál közel másfél évtizedig bűnmegelőzési stratégiát fejlesztett.
Nem hírzárlatot, hanem gyors tájékoztatást ígér
Tehát több mint tíz évvel távozása után most ismét kulcspozícióban tér vissza: ezúttal az országos rendőrfőkapitány kommunikációs tanácsadójaként. Garamvölgyi a Blikknek adott interjúban már felvázolta azt a kommunikációs szemléletet is, amelyet az új rendőri vezetés mellett képviselne. Arra a kérdésre, hogy milyen volt ott rendőrként szolgálni a szocializmus éveiben úgy válaszolt, hogy
Budai zsaru lettem, az 1980-as évek elején másfél évig járőrként ismertem meg az elit II. kerületnek azt az arcát, amiről a Kádár-rendszer nem szeretett beszélni. Az akkori Moszkva – ma Széll Kálmán – tér híres vagányait, betörőit, a szocialista rendszer primitív kábítószerének, a ragasztózásnak, a szipuzásnak a rabjait, a Fény utca piaci tolvajait. A következő tíz évben nyomozóként próbáltam megtisztítani Budát a bűntől, közben nem csak diplomás rendőrtisztté, hanem jogi doktorrá is képeztem magam.
Álláspontja szerint a rendőrség kommunikációs feladata nem a hallgatás, hanem az, hogy a nyomozás érdekeinek figyelembevételével gyorsan és érdemben reagáljon a sajtó megkereséseire. „A jól működő, látható, emberközeli rendőrség, a közbiztonság a jogkövető polgárok egyik alapszükséglete, az állam egyik alapvető szolgáltatása. Ha üzleti szempontból világítunk rá, akkor olyan mint egy jól működő brand, egy termék, amit viszont a marketingnek, jelen esetben a kommunikációs szolgálatnak el kell adnia” – válaszolta arra, hogy mi a lényege szerinte a jó rendőrségi kommunikációnak.
Az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a média képviselőit nem szabad indokolatlanul várakoztatni, a rendőrségnek pedig annyi információt kell megosztania, amennyit az adott ügy lehetővé tesz: „A rendőri kommunikációban nem lehet hírzárlat. A titkolózás hiba, hiszen a jó újságírók elől – pláne a mai digitális, bekamerázott, mobiltelefonnal közvetített, közösségi oldalakon élő világban – nem lehet eltitkolni a híreket. A rendőrség kommunikátorainak információkat kell adniuk, olyat és annyit, amennyit az adott ügy, a nyomozás érdeke megkíván, a sajtó minden megkeresésére, nem várakoztatva a média képviselőit.”
Garamvölgyi szerint a jogkövető állampolgárok alapvető igénye egy jól működő, látható és emberközeli rendőrség, a közbiztonság pedig az állam egyik legfontosabb szolgáltatása. Ennek eléréséhez – fogalmazott – korszerű, naprakész és gyors kommunikációra van szükség, amely egyúttal a rendőrségi kommunikáció korábbi, sikeres időszakainak hagyományait is képes felidézni.
Garamvölgyi László a rendőri pályafutása mellett az írásnak is jelentős szerepet szánt. Bár saját meghatározása szerint nem tartja magát írónak, eddig 36 regénye jelent meg, amelyek többsége bűnügyi, illetve valós esetekből inspirálódó történet. Legnagyobb sikert a József Attila halálának körülményeit feldolgozó könyvsorozata érte el:
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/07/26/rendorseg-garamvolgyi-laszlo-bejelentes-visszater/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!