Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt volt igazságügyi miniszterjelöltje, valamint Hantosi István országgyűlési képviselők benyújtották az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatukat.
Az Alaptörvényt tizenharmadszor is módosítani szándékozó előterjesztés tartalma a politikát figyelemmel követők számára vélhetően nem jelent újdonságot. Magyar Péter már korábban bejelentette, hogy nyolc évben korlátoznák az egy személy által miniszterelnöki tisztségben tölthető időszakot. A javaslat konkrétan így fogalmaz: „A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”
Az 1990-es dátum rögzítése miatt felmerül a visszamenőleges jogalkotás tilalma megsértésének gyanúja, viszont az egyik benyújtó, Melléthei-Barna Márton azt állítja, „nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása nem a hatályba lépését megelőző időre vonatkozik, hanem a jövőre. A tervezett módosítás tehát a hatályba lépését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, nem tesz kötelezettséget terhesebbé, sem nem von el vagy korlátoz jogot vagy nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. A tervezett módosítás a jövőre szól, a jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében, méghozzá olyan korlátot, ami erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét.”
Hack Péter: Egyértelmű, hogy a szabályozás a benyújtott formában egyrészt visszaható hatályú, másrészt személyre szabott jogalkotás
Hack Péter arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy az újraválasztás tilalma a nemzetközi gyakorlatban két esetkörben jellemző:
- A közvetlenül választott államfők (köztársasági elnökök) esetén, akiket a törvényhozás nem tud leváltani, és akiknél az alkotmányok tipikusan kétszer négy, vagy kétszer öt évben maximálják a tisztség betöltésének lehetőségét.
- A másik esetkör a független hivatalok betöltői, legfőbb bírók, alkotmánybíróság tagjai, ahol az újraválasztás tilalma a politikai befolyás lehetőségét kívánja csökkenteni. Ezzel kerülik el, hogy az illető olyan – a függetlenségét és pártatlanságát aláásó – döntéseket hozzon, amelyek csak azért születnek meg, hogy az illető növelje újraválasztásának esélyét.
A jogtudós szerint „nem véletlen, hogy az európai parlamentáris demokráciákban a miniszterelnökök esetében ilyen korlát alkalmazása nem gyakorlat. Az elmúlt ötven évben számos példát láttunk arra, hogy sikeres politikusok egy vagy másfél évtizedig is hivatalban maradtak. Margaret Thatcher brit miniszterelnök több mint tíz évig, Helmut Kohl, vagy Angela Merkel német kancellárok másfél évtizedig, Mark Rutte jelenlegi NATO főtitkár, korábbi holland miniszterelnök tizennégy évig töltötte be hivatalát. Ezzel együtt a magyar országgyűlés hozhat olyan törvényt, hogy a jövőre nézve a miniszterelnök esetén is időben korlátozza a hivatal betöltésének lehetőségét. Igaz, hogy ezt a szabályt később nem lesz nehéz újra átírni, vagy egyszerűen kijátszani.”
Hack Péter megjegyezte, a képviselői indítvánnyal lehet vitatkozni azon az alapon, hogy szükséges, vagy indokolt-e a jövőre nézve ilyen korlátot bevezetni.
Az azonban egyértelmű, hogy a szabályozás a benyújtott formában egyrészt visszaható hatályú, másrészt személyre szabott jogalkotás, Orbán Viktoron kívül nincs olyan személy, akire az 1990-ig visszamenő hatály okán ez a törvény vonatkozna. A visszaható hatály tilalma, a jogbiztonság, és ezen keresztül a jogállamiság fontos biztosítéka. Nem szerencsés, hogy azok a politikusok, akik a jogállam helyreállításának ígéretével nyerték meg a szavazók jelentős részének támogatását, egyik első törvényjavaslatukkal nem erősítik, hanem gyengítik a jogállamot
– hangsúlyozta a jogtudós.
Hack Péter úgy látja, olyan precedenst „semmiképpen nem szabadna teremteni, hogy a parlamenti többség az alkotmány módosításával kizárhasson a politikai küzdelemből ellenfeleket. Akik most támogatják ezt a javaslatot, mit szóltak volna ahhoz, ha a Fidesz többség egy évvel ezelőtt alkotmányba foglalja, hogy nem lehet miniszterelnök az, aki az elmúlt tíz évben állami cég vezetője volt, ezzel kizárva Magyar Pétert a miniszterelnökké választhatóságból.”
Van alapja a Fidesz felvetésének a javaslat másik részével kapcsolatban?
Ha elfogadják az előterjesztést, kikerülhet az Alaptörvényből a következő szakasz: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!