Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A francia állami erdészet (ONF) nemrég hatfős delegációt küldött Magyarországra, hogy tanulmányozza a Kárpát-medencében folyó erdészeti megoldásokat, valamint az itt fellelhető faállományokat, szaporítóanyag-forrásokat az alkalmazkodást megalapozó jó gyakorlatok megismerése érdekében. Mint megjegyezték, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban a szaporítóanyag kulcskérdés. Az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója az Indexnek nyilatkozva elmondta, Magyarország a jövőben innovációs és logisztikai központja is lehet az európai erdők alkalmazkodásával kapcsolatos megoldásoknak.
Mi szaporítóanyagot hozunk a Balkánról és Törökországból, hogy felkészüljünk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozásra, ugyanakkor a nyugati országok erdészeinek itt kínálunk megoldásokat
– tette hozzá Borovics Attila.
A jövő megoldásai Törökországból és a Balkánról
Összesen 3,9 millió négyzetkilométernyi erdő égett le 2023-ban és 2024-ben világszerte, ami Magyarország területének negyvenszerese. A tüzek szén-dioxid-kibocsátása 16 százalékkal meghaladta az átlagot, összesen 8,6 milliárd tonna szén-dioxiddal – közölte az Earth System Science Data (ESSD) című folyóirat.
A jelentés megállapította, hogy az éghajlatváltozás 2023-ban és 2024-ben jelentősen megnövelte a kiemelten tűzveszélyes időjárási körülmény valószínűségét.
Egyes régiókban a tüzek által felégetett terület nagyobb lett volna, ha a tájat nem változtatta volna meg az ember. Az olyan tevékenységek ugyanis, mint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, befolyásolják a tájat, ezáltal csökkenthetik a növényzet sűrűségét, a felhalmozódó száraz biomasszát és így a tűzveszélyt.
„Egyértelmű és világos a jövőképünk” – jelentette ki Borovics Attila, aki szerint
hozzá kell szokni, hogy az erdőtűz része lesz a magyar hétköznapoknak is, és sajnos egyre sűrűbben mutatnak be hazai médiumok lángoló erdőkről képkockákat.
Az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója úgy véli, tanulni kell azoktól az országoktól és szakértőktől, akik már tapasztalatokat szereztek ebben a témában. Szerinte a mediterrán, ezen belül Törökország és a Balkán rejt a magyar erdészek számára rendkívül érdekes megoldásokat.
A terepasztal marad, inkább utazzunk az időben!
A magyarországi klíma 30-50 éven belül hasonló lesz a mai Törökország európai részéhez.
Számunkra az Isztambultól nyugatra és északra, egészen a bolgár és a görög határig húzódó régiók érdekesek. Ha például a – nálunk is őshonos – kocsánytalan tölgy vagy csertölgy szaporítóanyagát ma összegyűjtjük és idehozzuk, akkor 30-50 évet ugrunk előre az időben
– fejtegette az erdészeti szakember, hozzátéve, ezzel gyakorlatilag a klímaváltozás nagy sebességű változásait makkimporttal, szaporítóanyag-adásvétellel ellensúlyozni lehet.
A behozott szaporítóanyagokból az erdészetek csemetéket nevelnek, és a már meglévő erdőkbe elegyítik azokat. Ezzel az aktussal a szemünk előtt zajlik le egy mikroevolúció, és megfigyelhetjük, hogy egy adott populáció miként tud a helyszínhez és a szituációhoz alkalmazkodni.
Ilyen szelíd beavatkozásokkal akarunk operálni, és nem szeretnénk teljesen felforgatni mindent és átrendezni a terepasztalt
– tette hozzá az igazgató, aki a szelíd operáció alatt azt értette, hogy nem új fajok behozatalát erőltetik, hanem a meglévő őshonos fafajaink szárazságtűrő populációit próbálják a Kárpát-medencébe költöztetni.
A jégkorszak után az Európában található tölgyek a török régión, majd a Balkánon keresztül „jöttek” a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!