2021. június 16., szerdaMa Jusztin napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
2021.06.16. Jusztin Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 351,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 322,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Világűrjog: az égitesteket nem lehet kisajátítani

Hirdetés

Világűrjog: az égitesteket nem lehet kisajátítani

A világűrjog egyik alapdokumentuma, az 1967-ben született világűrszerződés kimondja, hogy a világűr és más égitestek kisajátítása tilos – ismertette az alapvetést az Index kérdésére Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhely vezetője.

A világűrt, beleértve az égitesteket, egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki a szuverenitás igényével, használat, foglalás vagy bármely más módon. Ugyanakkor tudományos céllal használható, ezért például a Holdon lehet építeni kutatóbázist.

Ezt az amerikaiak tervezik is az Artemis-programban, de Kínának és Oroszországnak is vannak hasonló ambíciói. Egy ilyen bázis létrejötte viszont nem jelentené azt, hogy a holdbázis által használt terület az adott ország területévé válik. Bartóki-Gönczy Balázs azt is leszögezte, jogszerűen nem lehet beszélni arról sem, hogy valaki parcellákat adjon-vegyen a Holdon.

A megállapodást 1967-ben kötötték, azonban az új űrkorszak hajnalán járva a magántőke egyre erőteljesebben nyomul a szektorban, elég csak a SpaceX-re vagy a Blue Originre gondolni.

Hirdetés

Bár a világűrszerződést nem a SpaceX, hanem az Egyesült Államok írta alá, ezért az állam jelenik meg kötelezettként, de az állam köteles betartatni ezeket a szabályokat a magánvállalatokkal is. Az állam ugyanis korlátlan felelős nemzeti vállalatai tevékenységéért, ráadásul, ha az állam nem ismerheti el a magánvállalat tulajdonjogát, úgy annak védelmét sem biztosíthatja. Magyarország egyébként 1967 óta részes állama a világűrszerződésnek.

Parcellázásra és területvásárlásra nincs lehetőség, de a kitermelt ásványi anyagokon lehet-e tulajdonjogot szerezni? – a jogász ezt már vitás kérdésnek nevezi. Az 1979-es Hold-egyezmény volt hivatott tisztázni, de azt az űrhatalmak nem ratifikálták, így lényegében nem tekinthető jogforrásnak.

Az űrhatalmak által el nem fogadott megállapodás rögzíti, hogy a Holdon kibányászott ásványi anyagokon sem lehet tulajdont szerezni, amíg a nemzetállamok nem állapodtak meg ennek a részletes feltételeiről. A nemzetközi jogban a nyílt tengerek jogi státusza és a mélytengeri bányászat hasonlít ezekhez a kérdésekhez, mely akár az alapját is jelentheti egy jövőbeli szabályozási keretrendszernek – vont párhuzamot Bartóki-Gönczy Balázs.

Az amerikaiak bilaterális megállapodásokkal kívánják rendezni a jogi környezetet, de ennek megnyugtató tisztázása leginkább az ENSZ keretében, az oroszokkal és a kínaiakkal egyetértésben történhetne meg.

Sárhegyi István űrjogász lapunknak úgy foglalta össze az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/06/07/ne-tervezzunk-azzal-hogy-teruletet-veszunk-a-holdon/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Tóth Csaba: Hadházy Ákos „egy veszekedő, állandóan hisztiző, mindenkivel összevesző valaki”

Tóth Csaba: Hadházy Ákos „egy veszekedő, állandóan hisztiző, mindenkivel összevesző valaki”

Beleszállt Hadházy Ákosba a szocialista Tóth Csaba, egyebek között hisztizőnek nevezte a független országgyűlési képviselőt …