Évente mintegy 7400 nagyvadat (őzet, szarvast, muflont, vaddisznót) gázolnak el a magyar utakon, ami miatt a vadásztársaságoknak és az autósoknak is tetemes káruk keletkezik. Az elütött nagyvadak többsége őz.
A kozlekedesbiztonsag.kti.hu cikke szerint július végétől drasztikusan megnőtt a vadveszély az utakon. Főként az erdős-ligetes területeken áthaladó utakon közlekedőknek kell számítaniuk mostantól az őzek, majd augusztus végétől szarvasok felbukkanására. Az elkövetkező hetekben az őzek üzekedése, augusztus végétől pedig a szarvasok párzási időszaka miatt sokkal nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő nagyvadak olyan helyeken is, ahol máskor nemigen látni őket.
Felróhatóság, rendellenesség
Vadállat elgázolásakor nincs automatikus felelősség. A balesetnek ugyanis legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:
- a gépjármű vezetője,
- az illetékes vadásztársaság,
- az illetékes közútkezelő.
Legtöbbször persze maga a vad a felelős, de ezzel a ténnyel a jog nem tud mit kezdeni. Igaz, az ötvenes években egy büntetőeljárásban megtörtént, hogy amikor egy volt csendőrre sehogyan sem tudták rásütni a kulák bélyeget, akkor a bíróság (?) a tehenét (!) minősítette kuláknak. De ezek az idők szerencsére már elmúltak.
A magyar jogrend szerint a gépjárművezetés, a közúti közlekedés, de a vadgazdálkodás és a vadászat is fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Vadgázoláskor azt kell vizsgálni, hogy a felek tevékenysége során felmerül-e felróhatóság vagy rendellenesség.
Akkor beszélünk felróhatóságról, ha az érintett fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése, például túllépte a megengedett sebességet, vagy lejárt a műszaki vizsgája, illetve rosszul megszervezett társas vadászat miatt a vadat kiterelték a közútra, vagy etetőt létesítettek a közút közelében, ami odavonzza a vadat.
A rendellenességnek pedig azt a körülményt nevezik, amely nem közvetlenül az érintett fél tevékenysége miatt alakul ki, azonban ahhoz kapcsolódik, és balesethez vezet. Ilyennek számít egy elromlott fék, vagy durrdefekt; illetve egy helyesen megszervezett társas vadászaton a vad nem a hajtás irányába, hanem a közútra menekül ki.
Veszélyes üzemek találkozása
A bírósági ítélkezési gyakorlat tehát a Polgári törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására előírt szabályait alkalmazza, ha vad és gépjármű közúton ütközött össze:
- alapesetben a felek felróhatóságuk arányában kötelesek megtéríteni a másiknak okozott kárt;
- ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt annak kell megtéríteni, akinek a tevékenysége körében a kár […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!