Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A helyi ügyekből országos ügy legyen, ez a helyi sajtó kiemelt szerepe – adott iránymutatást a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Ónody-Molnár Dóra, a Jelen című hetilap újságírója a regionális és helyi sajtótermékek képviselői előtt. Egy 2017-es Partizán-interjú egyik elhangzott mondatát idézve arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy erős helyi sajtó nélkül az országos sajtó is védtelen, hiszen az erről a szintről érkező információk és kapcsolatok hiányában az országos média eltávolodik a közönségétől. Elefántcsonttoronyba szorul, kicsinálni pedig ott a legkönnyebb. Az említett országos médiumok kóstolgatása már nagy erőkkel zajlik a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájának eredményeként.
A Mérték Médiaelemző Műhely (MMM) még 2023-ban készített közösen a Mediánnal egy országos, reprezentatív felmérést a hazai hírfogyasztásról. Ennek részeként arra is rákérdeztek, hogy a helyi ügyekről hogyan tájékozódnak az emberek. Helyi szinten az úgynevezett független, azaz nem önkormányzati kiadású médiumokból a vidéki lakosság 21 százalék tájékozódik.
Az MMM vezérigazgatója, Urbán Ágnes (aki a Budapesti Corvinus Egyetem docense is) szerint ez nagyon jó eredmény. Elsősorban azért, mert sok helyen nincs is a helyi hatalomtól független médium, a kutatás pedig ezzel együtt mutatja az országos átlagot. A kisebb településeken élők gyakran még ma is informális csatornákon keresztül követik a helyi történéseket, például a saját ismerősi körük prominenseitől, illetve helyi Facebook csoportokból informálódnak. A másik hírforrás az önkormányzat által kiadott nyomtatott ingyenes lapok (ezt 55 százalék olvassa), helyi tévék, önkormányzati honlapok. Csak két százalék mondta, hogy nem tájékozódik a helyi ügyekről. Ez nagyon jó aránynak tekinthető.
Mindez azt jelenti tehát, hogy a helyi hírekre van olvasói kereslet, ami azonban nem azt jelenti, hogy ez az érdeklődés pénzügyileg is értelmezhető keresletet is teremt.
Urbán ebben látja a helyi sajtó túlélésének legnagyobb akadályát. Uniós és amerikai donorok is felfigyeltek arra, hogy a független média nem minden országban képes megélni, ezért az elmúlt években sok olyan pályázat jelent meg, ami a helyi média fennmaradását, sőt fejlesztését és közösségépítését is lehetővé tette. (2010-től először csak a nagy, országos médiamárkákat finanszírozzák, majd a második hullámban már a kisebb szerkesztőségeket is.) Ebből a szempontból a nem közpénzből gazdálkodó médiumok számára ez egy kegyelmi pillanat, de nem lehetnek biztosak abban, hogy ezek a források a jövőben is rendelkezésre állnak majd – húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy nem látszanak annak jelei, hogy a világ a demokráciaépítés, a nemzetközi hálózatosodás és tudás transzfer fejlesztése irányába mozdulna.
A helyi közösségépítést is célzó pályázatok részsikereit az is jelzi, hogy a 2022-es választásokat követő apátia oszlik. A baloldal megsemmisítő veresége után ugyanis sokan lemondtak arról, hogy közügyekkel foglalkozzanak. 2022-höz képest most kifejezetten élénk közélet zajlik vidéken. A magyar politika monolitrendszere mára láthatóan megbillent, ez pedig a helyi vállalkozókat felbátorította. Azzal együtt is, hogy helyi szinten nagyobb a kiszolgáltatottság a helyi hirdetők, kisvállalkozók és médiafórumok látogatóinak körében.
Tiszta hirdetési piacról nem beszélhetünk, de azzal, hogy ismét izgalmakat rejt a politika, beindíthatja a helyi hirdetések, támogatások mechanizmusait. Ónody-Molnár ehhez annyit tett hozzá, hogy
az elmúlt hónapokban megtízszereződött a podcastok, közéleti médiatartalmak letöltése.
Azonban ezzel együtt is biztosak lehetünk abban, hogy nem a kedvező média finanszírozás irányába tartunk. Ezt már a veterán újságíró, Zöldi László szögezte le. Megállapítását arra alapozta, hogy ugyan a Biden adminisztráció budapesti nagykövetsége néhány héttel ezelőtt egy 250 ezer dolláros, azaz 97 millió forintos keretösszegű pályázatot hirdetett meg, amiből 8 szerkesztőség kapott 10-10 milliót, de közülük csak kettő volt vidéki (az egyik a Debreciner a másik a Borsod 24). A többi nyertes között is csak egy vidéki volt, a Szabad Pécs amely 4 milliót kapott. Ez azt jelenti, hogy a 97 millióból csak 24 millió jutott a vidéki sajtónak. A szétosztott kevesebb mint 100 millió nagyon kevés annak tükrében, hogy az Obama kormányzat külügyminisztériuma 2010-es évek második felétől még 700 ezer dollár keretösszegből tervezte támogatni a vidéki magyar sajtót. E keretet aztán hamar eltörölte az első Trump-kabinet.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/11/13/lapok-ujsagiras-politika-videk-magyar-peter-donor-palyazat/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!