2021. május 6., csütörtökMa Ivett napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 327,00 Ft
2021.05.06. Ivett Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 327,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Veszélybe kerültek a gyermekjogok is a pandémia alatt

Hirdetés

Veszélybe kerültek a gyermekjogok is a pandémia alatt

Mik a főbb gondok, amik a pandémia alatt a gyermeki jogokat érintik a világban az UNICEF tapasztalatai szerint?

A járványügyi szempontok nagyon komplexek, de az biztos, hogy a gyermekek életében az oktatáshoz való jog az egyik legfontosabb jog. Ha a gyerekek nem járhatnak iskolába, az nyilvánvalóan azt jelenti, hogy sérül ez a joguk. Az elmúlt egy év alatt, tehát a pandémia kezdete óta a világon 168 millió gyerek egyáltalán nem járt iskolába. Jóval többen, kb. 1,5 milliárdan vannak azok a gyerekek, akiket az iskolabezárások – akár csak időszakosan – érintettek. Tudni kell azt is, hogy 463 millió gyereknek egyáltalán nincs hozzáférése a digitális oktatáshoz. Amikor tehát a járvány miatt iskolákat kell bezárni, akkor nagyon sok gyerek ténylegesen elesik az oktatás mindenféle lehetőségétől. Az alacsony és középjövedelmű országokban ez sok más jogsérelemmel együtt fenyeget. Ha nem jár iskolába a gyerek, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel kerül kiszolgáltatott helyzetbe, sokkal inkább ki lesz szolgáltatva a gyerekmunka, de még a gyerekházasság veszélyének is.

Az iskolabezárások tehát súlyos következményekkel járhatnak: számos országban magas annak a kockázata, hogy aki egy éve nem ülhet az iskolapadban, az már sosem tér vissza az osztályterembe, és gyermekházasságba vagy gyermekmunkára kényszerül. Pedig gyermekek milliói számára az iskola az a hely, ahol nemcsak tudást, de ellátást, tápláló élelmet is kapnak, kapcsolatba léphetnek társaikkal, továbbá az iskolában érhetők el számukra az egészségügyi és immunizációs szolgáltatások is. Minél hosszabb ideig tartanak a bezárások, annál hosszabb ideig fosztják meg ezektől a gyerekeket.

Hirdetés

Az iskolabezárások miatti hátrány a fejlett országok szegény rétegéhez tartozó családok gyerekeit is érinti, közöttük is sokan lehetnek, akik nem tudnak vagy nehezen tudnak kapcsolódni a digitális oktatáshoz. Erről mik a tapasztalataik?

Magyarországon a miniszterelnök is azt mondta tavaly májusban, hogy a gyerekek tíz százalékát elvesztettük a digitális oktatással. Nem látjuk a pontos számokat, nem tudjuk, hogy pontosan hány gyerek nem fér hozzá a digitális oktatáshoz, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez probléma. A gyerekvédelmi szakellátásban, a gyerekotthonokban, a nevelőszülői hálózatokban, ahol valószínűleg nem áll rendelkezésre annyi számítógép, mint amennyire szükség lenne, a hátrányos helyzetű településeken, szegregátumokban végképp ez a helyzet. Sokszor nem is az eszközhiány jelent gondot, hanem inkább a digitális kompetenciák hiánya, vagy egyszerűen a fizikai tér a hiánya, otthon a lakásban. Az, hogy tudnak-e a gyereknek legalább három négyzetméter saját területet biztosítani, ahol ő online tud tanulni. Tehát az oktatáshoz való jog nemzetközi szinten és itthon Magyarországon is az egyik nagyon fontos gyerekjogi terület, ami sérül a pandémia időszakában.

A másik gyerekjog, amit kiemelhetünk, az a védelemhez való jog. Azt is láttuk, akár nemzetközi statisztikákban, akár az itthoniakban, hogy a családon belüli erőszak tekintetében emelkedett az esetszám. A szakemberek már a pandémiás időszak kezdetén rögtön figyelmeztettek, hogy ezek a jogsérelmek növekedni fognak, és láthattuk is a statisztikákban, hogy 30-40 százalékos átlagos növekedés mutatkozott. Amiatt is egyre égetőbb ez a probléma, mert a jelzőrendszerünk nem képes a pandémia idején erre igazán megnyugtató választ adni. A hagyományos jelzőpontokon – az iskolában, óvodában, bölcsődében stb. – a gyermekek a pedagógusok szeme előtt vannak, és ha ők arra utaló jeleket látnak, hogy egy gyerek nincs otthon biztonságban, hogy bántalmazzák, akkor a pedagógus a jelzőrendszer tagjaként tudja ezt jelezni a gyerekjóléti szolgálatnak. És akkor lehetőség nyílik arra, hogy megvizsgálják, milyen szülői környezetben van a gyerek. A jelzőrendszernek ez a funkciója az intézmények bezárásával a pandémia miatt gyakorlatilag nem létezik. Vannak gyerekek, akiket digitálisan sem érnek el a tanárok. A járvány miatt eleve csökkenteni igyekeztek a fizikai kontaktusokat, tehát nem is látogatták a gyermekvédelmi szempontból nagyobb kockázatú családokat. Biztos, hogy ez a lazább figyelem tágítja azoknak a gyerekeknek a körét, akik nincsenek otthon biztonságban.

A tízéves bangladesi Szajed védőöltözet nélkül olvaszt meg fémhulladékot egy feldolgozótelepen a fővárostól Dakkától délre eső Keraniganj körzetben a gyermekmunka elleni világnapon 2018. június 12-én

A tízéves bangladesi Szajed védőöltözet nélkül olvaszt meg fémhulladékot egy feldolgozótelepen a fővárostól Dakkától délre eső Keraniganj körzetben a gyermekmunka elleni világnapon 2018. június 12-én

Fotó: Monirul Alam / MTI / EPA

A gyermekvédelemben nevelkedő gyerekekkel mi a helyzet? Ők egy zárt, nem is látogatható intézményben élnek, rájuk ki tud ellenőrző figyelmet fordítani a járványveszély idején?

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek esetében éppen most, április 19-én szűnt meg a kijárási és látogatási tilalom. Ezek a gyerekek ismét egy olyan időszakot éltek át, amikor teljesen be voltak zárva az intézményben. Tavaly is volt egy ilyen időszak, márciustól májusig. Ez olyan állapot, amit nehezen tudunk elképzelni, mert mi nem éljük át, mert mi elmehetünk ide-oda, a boltba, a barátainkkal is találkozhatunk azért, kirándulhatunk, sétálhatunk, persze a járványügyi intézkedések betartása mellett. A gyermekotthonokban élő gyerekek azonban tényleg be vannak zárva ilyenkor, hosszú hónapokon keresztül maximum egy óra szabadidőt tölthettek az udvaron, egyébként pedig teljes kijárási és látogatási tilalmat rendeltek el.

Mentálisan hogy lehet ezt bírni? Milyen segítséget kapnak ennek elviseléséhez ezek a gyerekek?

Biztos, hogy nagyon nehezen. Azok a gyerekek, akik a gyerekvédelemben vannak, eleve nagyon sérülékenyek, traumákat hordoznak. És amikor őket bezárják, és megfosztják a külső programok lehetőségétől, miközben nem járhatnak iskolába ők sem, az aggodalomra ad okot. Büszkék vagyunk arra, hogy az UNICEF Magyarország Kilátó Élményprogramja – ami gyermekotthonban élő gyerekeket támogat –, a pandémia egész időszaka alatt működött, online élménypedagógiai és trauma feldolgozást támogató foglalkozásokat szervezve a gyerekeknek. A bezártságra visszatérve, arra kell figyelni, hogy ezekben az esetekben megnövekszik-e az intézményben az erőszak, akár a kortársak között, akár a szakemberek és a gyerekek között. Ezek a gyerekek a fejlesztésekről is lemaradhatnak, pedig nekik lenne rá a legnagyobb szükségük. A digitális oktatásba sem tudnak úgy bekapcsolódni, mint a szerencsésebb társaik, úgyhogy biztosan halmozottan érvényesül az a hátrány, ami éri őket. Az UNICEF Magyarország szakmai munkájában az egyik fő terület 2021-ben a mentális egészség, ennek keretében működtetjük a mentálhigiénés programunkat: mentálhigiénés tanácsadást, szupervíziót biztosítunk a gyermekvédelmi gondoskodásban dolgozóknak, nevelőknek, szakembereknek, illetve most már az gyermekjóléti alapellátásban dolgozókra és tanárokra is kiszélesítettük a programot. Azt láttuk, hogy akkora teher […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/04/26/veszelybe-kerultek-a-gyermeki-jogok-is-a-pandemia-alatt/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az aggódó toxikológus és a kínai vakcina

Az aggódó toxikológus és a kínai vakcina

Szomorú hírrel kezdődött a nap, az új fertőzöttek száma ugyanis jelentősen megugrott, mert amíg kedden …