Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az élelmiszerek között az Európai Unión belül a legszigorúbban az ivóvíz minőségét szabályozzák és ellenőrzik. Magyarországon az 5/2023. (I. 12.) kormányrendeletnek megfelelően több mint 60 paramétert vizsgálnak, köztük kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és radiológiai komponenseket. Vargha Márta az Indexnek elmondta: 2026-ra több mint 100 összetevőre terjed ki a csapvíz folyamatos monitorozása.
Egészségvédelmi céllal vizsgálják az ártalmas kémiai anyagokat, mint például arzén, peszticid, ólom, nitrit és a szennyvízeredetű szennyezést jelző baktériumok, az E. coli és Enterococcus jelenlétét. A vizsgálatok száma az ellátott lakosok számától és a nekik szolgáltatott víz mennyiségétől függ.
Az az 1 százalék
A kistelepüléseken évente legalább négy alkalommal, a nagyobb városokban több százszor, Budapesten pedig naponta ellenőrzik a szolgáltatók és a kormányhivatalok laboratóriumai az ivóvíz minőségét. Az NNGYK szakértője elmondta, hogy összesen 9 településen nem alkalmas fogyasztásra a csapvíz, Makó környékén (Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák, Székkutas) arzén határérték feletti jelenléte miatt. Ezeken a településeken ivóvíztisztító konténeres ellátással biztosítják a lakosság napi szükségletének megfelelő mennyiséget. A magyarok napi közvetlen vízfogyasztása nem haladja meg a napi 3 litert, az összesen fejenként felhasznált 100-120 liternyi mennyiség túlnyomó része tisztálkodásra, WC-öblítésre, mosásra megy el, az említett helyeken erre mind alkalmas a vezetékes ivóvíz.
„Ugyanakkor már ezeken a településeken is folyik az ivóvízminőség-javító program. 2012-ben 365 településen volt kifogásolt a csapvíz, azonban e programnak köszönhetően már 356 településen fogyasztható” – jegyezte meg Vargha Márta. Az említett kémiai anyagok jelenlétének geológiai háttere van. „Az, hogy bővelkedünk termálvizekben, a mélyebb víztartó rétegek magasabb arzéntartalmának kockázatával is együtt jár” – tette hozzá. Ahol nem áll rendelkezésre karsztvíz, parti szűréssel tisztított felszíni víz vagy kifogástalanul tiszta talajvíz, ott vették használatba a mélyfúrású artézi kutak vizét.
Tehát a dél-alföldi településeken a geológiai adottságok miatt nehezebb más vízforrást találni.
Európában az eltérő környezeti adottságok miatt más-más anyagok előfordulása jelent problémát, Olaszország egyes térségeiben például a szintén geológiai eredetű urán okoz problémát, míg Németország iparnegyedeinél az ipari eredetű szennyezők eltávolításával küzdenek.
A vízminőség szempontrendszere
Az NNGYK honlapján megtalálható valamennyi településre vonatkozó ivóvízminőségi jelentés, az alábbi kategóriák szerinti besorolással:
- megfelelő minőségű ivóvíz;
- megfelelő, de indikátor paraméterek miatt tűrhető minőségű ivóvíz;
- megfelelő, de eseti bakteriológiai nemmegfelelőség előfordul;
- kémiai szempontból nem elfogadható minőségű víz.
A hatóság vezető vízhigiénés szakértője elmondta: csak akkor nem fogyasztható biztonságosan a vezetékes víz, ha az utolsó kategóriába esik, vagyis az egészségre ártalmas kémiai anyagok mennyisége a megengedettnél tartósan magasabb. A szeptemberi árvízzel kapcsolatban megjegyezte: egyesek érezhették, hogy az érintett településeken biztonsági szempontból kissé jobban klórozták a hálózatot. Az árhullám Budapest ivóvízminőségét nem veszélyeztette, de a Dunakanyar több településén lajtos kocsiból biztosították az ivóvízellátást a probléma megoldásáig.
„Mikrobiológiai kifogás miatt az ilyen haváriahelyzeteket leszámítva rövid ideig, 1-2 napig szokott fennállni korlátozás” – jegyezte meg az NNGYK szakértője, hozzátéve: a főzéshez forralást követően itt is használhatták a csapvizet, ugyanis hőkezeléssel elpusztíthatók az árvíz miatt esetleg az ivóvízbe jutó kórokozók. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közlése szerint az összesített adatok alapján 2023-ban az ország 99 százalékában jó minőségű volt a csapvíz. Összetételben sincs akkora eltérés az ásványvizektől, mint gondolnánk. „Sőt, vakteszten sem tudták megkülönböztetni szakértők a csapvizet a szén-dioxid-mentes ásványvizektől” – említette Vargha Márta a Magyar Vízközmű-szolgáltatók Szövetségének egy korábbi rendezvényén szervezett vízkóstolás eredményét.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/11/15/nngyk-ivoviz-minoseg-magyarorszagon-friss-jelentes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!