2022. július 4., hétfőMa Ulrik napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 398,00 Ft | USD: 381,00 Ft | CHF: 397,00 Ft
2022.07.04. Ulrik Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 398,00 Ft | USD: 381,00 Ft | CHF: 397,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Varga Judit: Beszélek brüsszeliül, meg tudom értetni a magyar álláspontot

Hirdetés

Varga Judit: Beszélek brüsszeliül, meg tudom értetni a magyar álláspontot

Mennyiben kapott más feladatokat Orbán Viktortól erre a ciklusra, miben változott a miniszteri portfóliója?

A miniszterelnök úr megköszönte az eddigi munkánkat, amit az egész csapatom elismerésének tekintek, hiszen az elmúlt időszakban, de különösen a járványügyi veszélyhelyzet idején, rengeteget dolgoztak a kollégák. A portfóliómban lényeges változás nem történt. A fogyasztóvédelem került hozzánk a korábbi ITM-ből egy helyettes államtitkársággal. De ahogy a kormányban mindenki, az Igazságügyi Minisztérium is azért dolgozik, hogy az elhúzódó háborús helyzetben megvédjük az ország és a magyar emberek biztonságát és a gazdaságot.

Azért is kérdeztük, mert a médiában megjelent értelmezések szerint ezentúl Navracsics Tibor feladata lesz, hogy korrekt kapcsolatokat építsen az unióval, míg önnek a brüsszelezés marad.

Tiszteletben tartom az újságírói kreativitást, de megmosolyogtató volt a számomra, amikor arról olvastam találgatásokat, hogy Navracsics Tibor és köztem biztosan belharc indul majd. Én kifejezetten örülök a miniszter úr kinevezésének.

Hirdetés

Elárulom, hogy magam sem vagyok rosszban az Unióval. A Brüsszelben szerzett tapasztalataimat fel tudom használni a magyar érdekérvényesítésben.

Beszélek brüsszeliül, amin kint is jobban meg tudják érteni a magyar álláspontot. Ebben a munkában Tibor is egy újabb hangszín és egy értékes szereplő lesz. Sokat dolgoztunk együtt még Brüsszelben, és nagyon jó emberi, szakmai kapcsolat van közöttünk. A miniszter úr rendkívül jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a bizottság működéséről, van személyes kapcsolatrendszere is, amit fel tud majd használni a magyar érdekérvényesítésben.

Akkor az új miniszter nem is foglalt el öntől területeket?

Szakmai értelemben nem történt olyan változás, ami az én portfóliómat érintené. Eddig a Miniszterelnökséghez tartozott az uniós pénzek megszerzésének és elköltésének a feladatköre. Ez emelkedett most miniszteri szintre a területfejlesztés ernyője alatt. Az EU-s politikák koordinálása és a jogállamisági viták pedig továbbra is az én tárcámnál maradtak.

„Magyarországon valódi politikai viták vannak”

A választások után még be sem fejezhették az ünneplést, mire az EU bejelentette, hogy elindítják a jogállamisági eljárást hazánk ellen. Mit gondol, ha nem önök nyernek, akkor is megtörtént volna ez a bejelentés?

A mi lett volna ha kezdetű mondatoknak a sportban és a politikában sincs jelentőségük.

Az újabb Magyarország elleni eljárás miatt sem érzik úgy, hogy meg kellene változtatniuk a Brüsszellel szembeni kommunikációjukat, amint azt az ellenzék régóta szorgalmazza?

A hazai ellenzéki oldalon vannak, akik ezt kívánják, mert jobban gyűlölik a mi politikai közösségünket, mint amennyire a hazájukat szeretik. Én el sem tudnám képzelni, hogy olyan folyamatoknak drukkoljak, amelyek végén forrásokat vonhatnak el Magyarországtól.

Lehet, hogy az itthoni baloldal most jelentéktelennek tűnik, de ne feledjük, hogy ott állnak mögöttük befolyásos külföldi barátaik, a sorosista ngo-k, az Európai Parlament baloldali többsége, meg a nagy liberális-progresszív nemzetközi hálózat megmondóemberei, akiknek a segítségére számítanak.

Ez a kampányban is érezhető volt. Gondolom, nem kell felidéznem a választásokat megelőző hónapok hangulatkeltését. Nekem ugyanakkor úgy tűnt, hogy egy idő után már a külföldi támogatók is letettek a hazai ellenzékről. Brüsszeli folyosói beszélgetéseken több európai politikus már márciusban utalt arra, hogy úgy látják, velünk fogják folytatni a közös munkát.

BP-6041

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

De nem lenne mégis célravezetőbb egy kicsit tiszteletteljesebb kommunikációt folytatni az unió felé, hogy nehogy végleg elveszítsük az uniós forrásokat?

Minden áskálódás és rémhírterjesztés ellenére meg fogjuk kapni a nekünk járó uniós pénzeket a tárgyalási folyamat végén. Ez ugyanis jár a magyar embereknek mind jogi, mind politikai értelemben. A kommunikáció terén azonban látni kell, hogy hiába beszéljük jól a nyelvet és hiába mondjuk kedvesen és diplomatikusan, brüsszeli ellenfeleink számára akkor is az a meghökkentő, hogy a véleményhegemónia világában ki merünk állni a nemzeti érdekekért, hallatjuk a magyar emberek hangját és vissza merünk szólni az alaptalan vádaskodásra.

A brüsszeli progresszívak nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy akit támadnak, annak van bátorsága, demokratikus legitimációja és szakmai-diplomáciai felkészültsége ellenállni.

A liberálisok elszoktak attól, hogy mások véleményét meghallgassák, attól meg pláne, hogy elfogadják. Ehelyett stíluskritikába kezdenek. Megértem persze őket, hiszen Európában bénult, többpárti, törékeny koalíciós kormányokhoz vannak szokva, ahol a liberális média igazi fegyelmezőeszközként működik. Itt érdemes lenne tőlünk tanulni, hiszen a valódi véleménypluralizmusnak köszönhetően Magyarországon valódi politikai viták vannak. Bárki, szabadon elmondhatja véleményét.

Az előbbi szavai sem nevezhetők éppen finom kommunikációnak.

Én mindig nagyon udvariasan képviselem a tartalmilag kemény, de jogszerű magyar álláspontot a brüsszeli üléseken. Nemrég például megkértem Reynders igazságügyi biztos urat, hogy üljünk le a közeljövőben és menjünk végig a tételes listán, mely kérdésekben pattog az EU térfelén a labda és melyek azok az ügyek, ahol nem kommunikálnak őszintén a magyar fél lépéseiről.

Mi ugyanis mindig végrehajtjuk azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyekben az Unióval megállapodunk.

Sajnos Brüsszelben nem szoktak ehhez az őszinte, egyenes beszédhez, és azt sem szeretik, ha valaki veszi a bátorságot és számonkéri a jogállamiságot az uniós intézmények működésén is. Ilyenkor jön az, hogy már az állítólagos hangnemünkbe kötnek bele és megbélyegzik Magyarországot. Mint egy vitában, mikor valaki kifogy az érvekből és elkezdi a vitapartnert a kora miatt kritizálni. Kínos. Beszéljünk a hangnem helyett inkább a tartalmi kérdésekről, és nézzük meg korrekten, a kettős mérce kizárásával, hogy ki-mit vállalt, abból mit teljesített és mit nem.

Mit gondol a jogállamisági mechanizmus várható fejleményeiről? Elbukhatjuk az uniós pénzeket a folyamat eredményeként?

A jogállamisági eljárás időzítéséből – alig két nappal a történelmi kétharmad után jelentették be – is látszik, hogy erős európai parlamenti, tehát a baloldal politikai nyomása alatt van az Európai Bizottság. Jól tudjuk, hogy az európai baloldal azért támadja Magyarországot, mert nem engedjük be a migránsokat, a genderpropagandát, és kőkeményen érvényesítjük a nemzeti érdekeket. Szerintem azonban Von der Leyen elnök asszony túlzottan nagy jelentőséget tulajdonít az EP-képviselőknek, és elfelejti, hogy a 13 fideszes képviselő szavazatára mekkora szüksége volt a 2019-es megválasztásakor. Végül adott is valamit a parlamentnek, meg nem is. Úgy jelentette be az eljárás megindítását hazánk ellen, hogy még nem is született róla hivatalos döntés a biztosok kollégiumában, ami csak három héttel később, húsvét után ült egyáltalán össze. Egy intézményi játszmáról is szól ez az unión belül.

A konkrétumokat nézve pedig meglehetősen érdekes, hogy egy olyan eljárást indítottak el ellenünk, aminek lényege, hogy a „jogállamiság sérelmével rosszul elköltött pénzeket” vissza kell fizetni, miközben még meg sem kaptuk a forrásokat, amiket rosszul kellene elköltenünk.

Nem is tudnák megmondani, milyen konkrét forrásokat akarnak megvonni tőlünk. Ehelyett általános, politikai, ideológiai kérdések és problémafelvetések vannak. Egy hosszú folyamat kezdődött el. Mi pedig jó európaiként most is minden kérdést meg fogunk válaszolni.

Az unió térfelén pattog a labda

Nemrég ironikusan úgy fogalmazott, hogy már megvannak a sablonválaszaik, amiket újra elküldhetnek majd az EU-nak. Tényleg ennyire egy helyben topognak ezek a viták?

Sajnos valóban jól tudunk dolgozni a korábbi anyagainkból, hiszen például azt, hogy a magyar bírósági szervezetrendszer a végrehajtó hatalomtól teljesen független, nem tudom másképpen leírni, mint korábban, hiszen a szabályozás tíz éve változatlanul ugyanaz. Legfeljebb annyit tudunk még hozzátenni, hogy a kettős mérce érzékeltetésére példaként megemlítünk olyan országokat, amelyekben a hazaitól eltérően, a végrehajtó hatalomnak konkrét, intézményesített befolyása van a bírák kinevezése vagy az igazságszolgáltatás működése során. Tudni kell ugyanakkor, hogy a bizottságot is kötik saját vállalásai a kondicionalitási eljárásban, hiszen a 2020-as politikai alku és a luxembourgi bíróság ítélete is kimondta, hogy konkrét jogállami sérelemnek kell konkrét pénzköltéssel összefüggésben állnia, ahhoz, hogy egy tagállamot szankcionálhassanak. Számos olyan garanciális elem kapcsolódik – a kitartó lengyel–magyar küzdelemnek köszönhetően – ehhez az eljáráshoz, amiknek meg kell hogy feleljen a bizottság is. Lehet, hogy egy várva várt bejelentés jól hangzik az Európai Parlamentben, de ez egy nagyon hosszú folyamat, és a magyar igazságot minden pontján meg tudjuk majd védeni.

De miért nem haladnak ezek a viták, ha – ahogy ön véli – megnyugtató válaszokat adtak az uniónak?

Azért, mert valójában politikai célja van a brüsszeli támadásoknak. Számos olyan kérdés van, amelyekben már az unióval együttműködve változtattunk a szabályozáson. A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény módosított változatát már réges-régen megküldtük Brüsszelnek. Most ők ülnek rajta, miközben rajtunk kérik számon az együttműködést. Ugyanez a helyzet a CEU-hoz köthető eljárással is. Megjegyzem, az intézmény a mai napig működik Budapesten. Mi szó szerint átvettük a kritizált magyar felsőoktatási szabályozásnál is szigorúbb bajor törvényt, és németül, majd magyarul elküldtük a bizottságnak. Most náluk pattog a labda. Ha erre is azt mondják majd, hogy nem felel meg az uniós jognak, akkor Németországot is be kell perelniük.

BP-6226

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

A lengyelek nemrég engedtek a legfelsőbb bíróságuk fegyelmi kamarájával kapcsolatos vitában, és így hozzájuthatnak a helyreállítási alap forrásaihoz. Nem kellene a magyar kormánynak is rugalmasabbnak, kompromisszumkészebbnek lenni?

Úgy érzem, hogy alapvetően folyamatok menedzseléséról van szó. A lengyel példa is azt bizonyítja, hogy hozzá lehet jutni az uniós forrásokhoz.

Nekünk most hihetetlenül erős felhatalmazást adtak a választók, egyben kijelölték azokat a vörös vonalakat is, melyeket nem vagyunk hajlandók átlépni. Például azt, hogy a magyar gyerekek nevelése kizárólag a magyar szülők dolga.

Ezt kerek perec elmondtuk a tárgyalásokon is. A helyreállítási alap esetében ráadásul a járvány következményeinek enyhítésére vettünk föl közösen hitelt, nem LMBTQ-propagandára.

Háború van. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/06/20/varga-judit-brusszelnek-tiszteletben-kell-tartania-a-szuverenitasunkat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is tarolt a Fidesz

A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint Szamosújlakon Bégány Róbert, a Fidesz-KDNP jelöltje 171 érvényes vokssal …