Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Nem egyszerű ma fiatalnak lenni Magyarországon” – halljuk szinte nap mint nap a mantrát az idősebb generáció tagjaitól, akik biztos munkahellyel, ledolgozott évtizedekkel, biztos egzisztenciával és egy saját ingatlannal a hátuk mögött aggódva figyelik a tiniket, huszonéveseket, ahogy dolgoznak, gyűjtögetnek és mégis egyre nehezebben találnak olyan ingatlant, ahol elindíthatják felnőtt, önálló életüket. Egyre komolyabb a lakhatási válság, az ingatlanárak az egekben és tulajdonképpen senki nem tudja, hogy miből lesz így saját ingatlanja a fiataloknak, hiszen sokszor a hitelhez szükséges önerőre sem képesek összegyűjteni a pénz a mai albérletárak mellett, nemhogy magára a lakásra, főleg nem házra.
Viszont addig is lakni kell valahol és ha albérletre nincs pénz, akkor a kollégiumok relatíve olcsó, sokszor az egyetemhez közeli és biztos megoldást jelenthetnek a felmerülő problémára. Igen ám, csak itt is van egy óriási probléma, ugyanis a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra hívja fel a figyelmet, hogy a hallgatói létszám kiemelkedően megnőtt az elmúlt években – míg 2020-ban 61 ezer új hallgatót vettek fel, addig 2023-ra már több mint 106 ezren kezdtek tanulni, és 2024-ben is hasonló számokat regisztráltak.
Ugyanakkor a kollégiumi férőhelyek száma nem csak hogy nem emelkedett, hanem csökkent is: ma körülbelül 310 ezer hallgatóra mindössze kevesebb mint 50 ezer hely jut.
Ez részben azért van így, mivel a korábban többágyas szobákat átalakították kétágyasra, ami ugyan kényelmesebb, de drasztikusan visszaveti a kapacitást.
Külön kiemelik, hogy a kollégiumi díjak az elmúlt 15 évben alig változtak (10–20 ezer forint per hó), miközben az albérletárak drasztikus emelkedésen mentek keresztül: egyes nagyvárosokban akár 120 százalékkal nőttek, Budapesten pedig szinte lehetetlen 200 ezer forint alatt megfelelő lakást találni. Ez a helyzet a hallgatókat arra kényszeríti, hogy munkát vállaljanak tanulás mellett, ami hosszú távon a tanulmányi eredményeket is veszélyeztetheti.
Még az ösztöndíj is kevés
A (HÖOK) 2025 nyarán készült felmérése szerint a felsőoktatásban tanuló hallgatók 91,5 százaléka emellé még úgy is érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem biztosít elegendő támogatást a mindennapi megélhetési kiadások fedezésére – noha szinte mindenre adnak valamennyi támogatást. Kétharmaduk egyes osztályzattal minősítette az ösztöndíjak mértékét, ami azt jelzi, hogy ezek az összegek lényegesen elmaradnak a valós szükségletektől.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a hallgatók anyagi sérülékenysége igen magas: körülbelül 90 százalékuknak nem lenne fedezete egy váratlan kiadásra önerőből, és sokan nem számíthatnak szülői támogatásra sem ilyen esetekben. Ez kiemeli, hogy az ösztöndíjak nem csupán alacsonyak, hanem
strukturálisan nem képesek pénzügyi biztonságot nyújtani a diákoknak, különösen a gazdasági kitettség időszakaiban.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ösztöndíjakat az állami normatíva alapján számítják, ami utoljára 2020-ban emelkedett. Azóta az infláció és az albérletárak drasztikusan növekedtek, így az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökkent. Ezzel összefüggésben a HÖOK indokoltan sürgeti a normatíva legalább kétszeres emelését, hogy az ösztöndíjrendszer ismét hatékonyan támogathassa a hallgatókat.
Budapesten már hónapok óta az a jellemző, hogy egy albérlet bérléséhez minimum 250 ezer forint körüli összeget kérnek el a Rentingo piaci adatai alapján – plusz ugye a két–három havi kaució, tehát 750 ezer és 1 millió forint egy beköltözés. Január körül ez az összeg még csak 219 ezer forint volt, ami már 3,5 százalékos emelkedést jelent azóta. A legnépszerűbb infrastrukturális és közlekedési szempontból kedvelt kerületek – Újbuda, Újlipótváros és Ferencváros – továbbra is a legdrágábbak, ahol modern lakások, erkély, liftes ház és légkondicionálás is elvárás a bérlők körében.
Kiemelendő, hogy egy pályakezdő bruttó 523 ezer forintos átlagfizetéséből (adóelőnyökkel együtt) az albérletár és a rezsiköltség együttesen a kereset több mint felét elviszi. Ez különösen megterhelő a fiataloknak, akik munkavállalás mellett próbálnak anyagi stabilitást teremteni a fővárosban. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a nagyobb városokban (Debrecen, Győr, Szeged, Sopron) simán lehet hasonló árakkal találkozni. Összességében tehát az albérletárak folyamatos emelkedése mellett a fiatal pályakezdők számára a lakhatás jelentős pénzügyi teher, a megoldás pedig egyelőre nem látszik.
Bécs vagy Budapest?
Nem úgy Bécsben, ugyanis Bécs városa 2025. május 1-jétől indított el egy új bérlakásprogramot a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. A kezdeményezés keretében legfeljebb 1000 önkormányzati lakás válik elérhetővé, amelyek mindegyike 35–45 négyzetméter alapterületű, egy- vagy kétszobás. A program célja, hogy a diákok számára stabil és megfizethető otthont biztosítson, ezzel csökkentve a magánpiaci albérletek iránti keresletet is.
A részvétel feltételei között szerepel, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!