Mint arról az Index beszámolt, a Duna rekordalacsony vízállása miatt augusztus elsején leállt a paksi atomerőmű 1. blokkjának utolsó működő turbinagenerátora is, és reális forgatókönyvvé vált a teljes leállás. De miért függ ennyire egy atomerőmű a folyó vízszintjétől, hogyan lehetne javítani a helyzeten, és mi várhat ránk a jövőben? Erről kérdeztük Jávor Benedeket.
Nem a szivattyú a legnagyobb baj, hanem a meleg víz
A szakértő az alapoknál kezdte: az atomerőműben a maghasadás hőt termel, ez a hő gőzt fejleszt, a gőz pedig meghajtja az áramot termelő turbinákat. Ez zárt kör, ám az elhasznált gőzt vissza kell hűteni, ehhez pedig élővízre – Paks esetében a Dunára – van szükség.
A jelenlegi négy blokk, amely mintegy 2000 megawatt kapacitásával az ország áramtermelésének közel felét adja, másodpercenként nagyjából 100 köbméter hűtővizet igényel.
Ez a mostani, 800 köbméter körüli vízhozamnak már a nyolcada, vagyis érzékelhető tétel, miközben nagy víznél, vagy akár az átlagos 1500–2000 köbméteres vízhozamnál elhanyagolható lenne.
A felmelegedett hűtővizet – amely a visszaeresztés pontján akár 35–36 fokos is lehet – visszaengedik a folyóba, a magyar szabályozás szerint azonban az 500 méteres keveredési zóna után a Duna hőmérséklete a sodorvonalban nem haladhatja meg a 30 fokot. Ennek oka az élővilág védelme: az őshonos fajok jelentős része egyszerűen nem élné túl a tartósan túlmelegített vizet.
Jávor szerint az elmúlt évek paksi leterhelései alapvetően nem is a vízkivétel miatt történtek, hanem azért, mert az erőmű nem tudta tartani ezt a környezetvédelmi határértéket – bár mostanra ott tartunk, hogy már a szivattyúzás is problémás, mert az üzemvízcsatorna küszöbe viszonylag magasan van. Így jutottunk el oda, hogy a teljes leállás válhat szükségessé. Cikkünk írásakor már csak egyetlen turbina termel áramot – bár a Duna apadása megállt, és enyhe vízszintnövekedés következett be, ami talán elkerülhetővé teszi az atomerőmű teljes kiesését az energiatermelésből.
Ezért apadt el a Duna – és ezért nem segítene a vízlépcső
Arra a kérdésünkre, hogy miért süllyedt a folyó minden korábbi rekord alá, a szakértő azt válaszolta: a Duna teljes vízgyűjtőjén rendkívül száraz volt a tél és a tavasz, az Alpokban kevés hó halmozódott fel, a nyár eleji hőhullámok pedig kiszárították a talajt, amely az érkező csapadékot is felitta.
Ehhez jön egy évtizedes folyamat: a folyó felső szakaszának duzzasztása miatt megszűnt a természetes hordalékvándorlás, a meder bevágódott, ami tovább süllyesztette a vízszintet.
Az eredmény a mínusz 140 centiméteres paksi vízállás, amely majdnem fél méterrel múlja alul a korábbi negatív rekordot. Rákérdeztünk arra a kormányoldali felvetésre is, hogy Ausztriának 12 vízlépcsője van, nekünk pedig egy sincs – erről a Harmonikus Növekedésért Alapítvány (HNA) indított el vitát a vitairatával, amelyhez Bárdos Deák Péter véleménycikkben szólt hozzá az Indexen, amire György László, a HNA alapítója másnap reagált.
Jávor szerint ez alma és körte összehasonlítása: Ausztriában felső szakasz jellegű, nagy esésű folyó duzzasztható, Magyarországon alsó szakasz jellegű folyót csak sokkal nagyobb műtárgyakkal, súlyosabb környezeti kárral lehetne.
Ráadásul a duzzasztás legfeljebb a vízkivételen segítene, a 30 fokos határérték tartásán nem, hiszen alacsony vízhozamnál és 26–27 fokos alapvízhőmérsékletnél egy duzzasztott víztest is túlmelegszik. Óriási beruházással tehát nem oldanánk meg a problémát, viszont előállítanánk egy csomó újat – érvelt.

Paks 2: a terv, amely a szakértő szerint fittyet hányt a valóságra
A megoldásokról szólva Jávor úgy véli, az erőmű hűtését kell hozzáigazítani a megváltozott vízjáráshoz:
- mélyíteni az üzemvízcsatornát,
- erősebb szivattyúkat telepíteni,
- illetve kiegészítő hűtésre – hűtőtóra vagy hűtőtoronyra – lehet szükség.
„Ezek költségét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás részeként nem lehet megúszni” – vallja.
A helyzet ugyanakkor szerinte rávilágít arra, mekkora tévút volt a Paks 2 projekt, vagyis az előző kormány által az orosz Roszatommal megkötött bővítés:
„A paksi bővítés azt jelentené, hogy ugyanezen a telephelyen, ahol már ezt a 2000 megawatt kapacitású erőművi hűtést sem tudják biztosítani, további több mint 2400 megawatt kapacitást beépítenének, ami a jelenlegi 100 köbméter hűtővízigényhez még 135 köbméter hűtővízigényt hozzátenne. Tehát több mint megduplázná a hűtővíz igényt, és egyben szintén megduplázná a visszaeresztett meleg hűtővizet”.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/08/05/javor-benedek-interju-duna-paks-tisza-part-fidesz-magyar-peter/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!