Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A bírósági végrehajtás egy önálló, törvényileg szabályozott, polgári nem peres eljárási ágazat, amely a bíróságok és más jogvitát eldöntő szervek határozatainak kikényszerítésére szolgál. Ez a szakma a jogi szektor egyik speciális területe, amely az igazságszolgáltatás befejező szakaszát jelenti, biztosítva a jogerős határozatok gyakorlati érvényesülését.
Állami alkalmazottakból önálló vállalkozók
A bírósági végrehajtók több mint három évtizede dolgoznak önálló vállalkozókként, mégpedig a behajtásból származó jutalékért. Maga a szisztéma nem új, így működött a rendszer 1881-től 1955-ig, amikor is szovjet minta alapján a végrehajtók állami munkaviszonyban álló bírósági alkalmazottak lettek. A Kádár-rendszerben a végrehajtásnak nem volt kulcsszerepe, a behajtott ingóságok értékesítését a monopolhelyzetű állami vállalatok végezték, az ingatlan-végrehajtás pedig csak szűk körre korlátozódott. A 90-es évek elejére a szisztéma válságba került: miközben nőtt az ügyek száma, a behajtás eredményessége csökkent. A helyzet tarthatatlanságát jelezte, hogy 1992-ben 81 ezer végrehajtási ügy maradt folyamatban, 1993-ban 128 ezer, 1994-ben már 200 ezer. Vagyis az ügyek több mint felében sem sikerült behajtani a követeléseket.
Az új törvény sem váltotta meg a világot. A jogkereső polgároknak az okozta a legnagyobb megrázkódtatást, hogy megdrágult a végrehajtás. A költségeket (a munkadíj és a költségátalány felét) a végrehajtást kérőnek kellett megelőlegezni, amihez még hozzájött a végrehajtási illeték, amit szintén a végrehajtást kérő előlegezett meg. Az is kiderült, hogy a végrehajtói pálya nem vonzó, a meghirdetett 300 önálló bírósági végrehajtói helyből 165-re találtak jelentkezőt. Ezért fordulhatott elő az a képtelenség, hogy Heves megye egyetlen bírósági végrehajtója 1995 elején több mint hatezer folyamatban lévő üggyel kezdte meg a munkáját.
Az évek során nem sokat változott a helyzet.
Például 2008-ban mintegy 200 ezer végrehajtást kezdeményeztek, nagyjából 40 ezer ügyben hiteltartozás miatt. Ebből 2600 esetben ingatlant (köztük 1500 lakás) vontak végrehajtás alá. 236 végződött kilakoltatással, a többség vagy rendezte tartozását, vagy egyéb módon állapodott meg hitelezőjével. Találóan állapította meg Magyar Fanni 2020-ban kelt tanulmányában:
A végrehajtási eljárásokban […] különösen nehéz eljárni és döntést hozni, hiszen az ügyiratok mögé nézve nagyon közelről látja a döntéshozó magát az embert, a sokszor kilátástalannak tűnő életkörülmények között, amikor a jogszabályi rendelkezés és az emberség határán mozogva kell eljárnia.
Jogi képesítés nélkül
A 2010-es évek elején több tucat végrehajtó azért került a vádlottak padjára, mert szervezett keretek között, beépített licitálók közreműködésével adták-vették az ingatlanokat és értékesebb ingóságokat. Ha valaki kinézett egy autót vagy egy lakást, akkor azt a korrupt végrehajtó a lehető legalacsonyabb kikiáltási áron hirdette meg, hogy a megrendelő elvigye és magasabb áron értékesítse. A különbözeten osztoztak a felek. A végrehajtás a korrupció melegágyává vált.
2014-ben, 20 évi elnökség után távozott a posztjáról a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara vezetője. Krejniker Miklós elmondása szerint azért mondott le, mert nem akart a szervezet előtti változások útjába állni. Az akkori igazságügyi miniszter, Trócsányi László 2015-ben miniszteri biztosnak nevezte ki a kamara mellé Szekér Juditot, és a tárca megkezdte a kamara átvilágítását. Az átvilágítók nem hittek a szemüknek, mert akárhová néztek vagy nyúltak, szinte mindenhol szabálytalanságokba, törvénytelenségekbe ütköztek. A tárca közleménye szerint az átvilágítás során több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észleltek, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja. A minisztérium mindezek alapján 2015. március 27-én ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen.
A büntetőfeljelentés után, 2015. augusztus 31-ével az Országgyűlés megszüntette a kamarát, hogy másnap megalakuljon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.
Durva kontraszt, de a kilakoltatásokból, gépjárművek lefoglalásából, adósságok behajtásából élő bírósági végrehajtókat tömörítő kamara a 2010-es évek első felében két kézzel szórta a pénzt. A szervezet vezetése – változó összetételben – 2010 és 2015 között több mint negyven külföldi eseményen vett részt. Tizenkét útra családtagok is elutaztak, így például Fokvárosba, Kanadába, Skóciába, Franciaországba, Krétára és Ciprusra is.
Az ellenőrök a kamara átvilágítása során azt is megdöbbenve tapasztalták, hogy a nyilvántartott 193 végrehajtó felének legfeljebb érettségije van, és mindössze negyvenen rendelkeznek jogi végzettséggel. Ezzel szemben akadt köztük állattenyésztő, óvodapedagógus, karosszérialakatos és könyvtáros is. Ezért a minisztérium előírta, hogy a végrehajtóknak 2022. december 31-ig jogi képesítést kell szerezniük.
A Schadl–Völner-ügy
Az emberek többsége a bírósági végrehajtást a simliskedéssel, az erőszakos kilakoltatásokkal azonosítja. Nem növelte a társadalom bizalmát a jelenleg is folyó Schadl–Völner-per sem.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!