Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa, a beszélgetés moderátora először azt kérte, mindenki nemzetpolitikai helyzetértékeléssel kezdjen. Elsőként Jankovics Robert úgy fogalmazott: „Létszámban kicsi, de úgy érzem, erőben nagy közösséget képviselek, a Horvátország területén élő magyar közösséget. Kezdem a politikai helyzetünkkel. Olyan hálátlan szerepet vállaltunk két éve a parlamentben, ahol egy képviselőnk van, és rendkívül szűk parlamenti többségben veszünk részt. A 2024-es parlamenti választáson nagyjából fele-fele arányban jött ki a mandátumszám a kormányzó jobbközép és az ellenzék között.”
Úgy döntöttünk, hogy részt veszünk egy jobbközép horvátországi kormány működésében, kívülről támogatjuk a horvát kormányt. Nem vállaltunk miniszteri és miniszterelnök-helyettesi pozíciót sem, úgy éreztük, hogy ez túl nagy kihívás lenne a közösségünknek, de két államtitkárt kértünk és kaptunk is, ami nagyon fontos. A nemzeti kisebbségeket felügyelő oktatási és a kulturális autonómiai államtitkár magyarok Zágrábban. Ez olyan eredményt hozott, amellyel gyorsított ütemben tudtuk a közösségünk számára fontos dolgokat megvalósítani. Partnert sikerült csinálnunk Zágrábból
– hangsúlyozta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, aki az önkormányzati választásokról elmondta: történelmi eredményt értek el a magyarok által lakott közösségekben. Operatív szinten és a járási képviselő-testületekben is ott vannak.
Jankovics Robert érzékeltetve a parlamenti szerepüket arra hívta fel a figyelmet, hogy 204 olyan törvény született, amelynek elfogadása egyetlen szavazaton dőlt el. A politikus az eredmények közé sorolta a schengeni csatlakozást: „Úgy jöhettem Tusványosra, hogy már egyetlen határon sem állítottak meg.”
„Ötven éve nem tapasztaltunk magyarellenes megmozdulásokat”
Orban Dušan szerint „köztudott, hogy a muravidéki magyarság a legkisebb a jelen lévő csoportok közül. Az asszimiláció nagy mértékeket ölt nálunk, amit a jólétre tudunk visszavezetni. Ha az embernek nagyon jól megy, el tudja felejteni a gyökereit. Ötven éve nem tapasztaltunk magyarellenes megmozdulásokat, ezek ritkák, mint a fehér holló, akkor is inkább a választási kampányban”.
A Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke kiemelte, hogy a Muravidéki Magyar Önkormányzat pártmentes, az elmúlt harminc évben próbálták kizárni a közösségi életből a pártrendszert. A szlovén parlamentben a legutóbbi választások után többpárti koalíció jött létre, sokat várnak az új kormánytól.
Mi nem válogathatjuk meg, hogy milyen pártiránnyal működünk együtt. Muszáj a kormányzó párttal együttműködni, ez biztosítja a közösségünk előrehaladását
– húzta alá Orban Dušan, hozzátéve, hogy a következő négy évüket meghatározza az önkormányzati választás.
„A megválasztása után nem ezt várták Magyar Pétertől”
Brenzovics László kijelentette:
Háború van. Egyetértek Ferenc pápával abban, hogy a harmadik világháború elkezdődött sajátos, hibrid módon. Ennek egyik legnagyobb terepe Ukrajna. Nem látni a háború végét, a nagyhatalmak nem igazán akarják a háború végét. Hallottuk Trump kampányában, hogy 24 óra alatt leállítja a háborút, ez finoman szólva sem következett be, sőt, a háború eszkalálódott. Kárpátalja Ukrajna legnyugatibb területe, eddig két légicsapás érte, de arra számítok, hogy ezeknek a száma növekedhet.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint egyes becslések azt mutatják, hogy Ukrajna lakossága a felére csökkenhetett, miközben Kárpátaljáról 350 ezer ember, nagyjából a magyarság fele távozhatott. A politikus kitért arra is, hogy magyar iskolát vagy osztályt nem kellett bezárni, működnek a kulturális intézményeik, és megmaradtak mint közösség. Kárpátalját beköltözési hullám is éri, Kelet-Ukrajnából 170-300 ezren – nincsenek pontos adatok – települtek át, Ungvár lakossága a duplájára emelkedett. Gyárakat is áttelepítettek Kárpátaljára, a megyének már több a bevétele, mint a kiadása.
Brenzovics László a magyar–ukrán kapcsolatokról és a kormányváltásról is beszélt:
A lakosság többsége, az ukrán vezetés Magyar Péter győzelmének szurkolt, viszont a megválasztása után nem ezt várták Magyar Pétertől, hanem azt, hogy mindenféle probléma nélkül zöld jelzést ad Ukrajna uniós integrációjának. Ez nem történt meg, a miniszterelnök a magyar jogok visszaadásához kötötte a kérdést, ami rendkívül meglepte az ukrán kormányzatot.
A politikus kifejtette: „Hirtelen tárgyalások kezdődtek a két fél között, ezek a folytatását jelentették azoknak, amelyek korábban zajlottak a tizenegy pontról. Ebben meg is egyeztek, és jegyzék formájában aláírásra kerültek. Az ukrán kormányzat megküldte az Európai Uniónak, hogy ezeket a kötelességeket vállalja.” Brenzovics László arra figyelmeztetett, hogy a vállalások betartatása nem lesz könnyű.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyarságból meghaladja a százhúszat a háború halálos áldozatainak száma, miközben körülbelül ötszázan vannak közülük a fronton. Brenzovics László megjegyezte, a férfi lakosságra nagy veszélyt jelent, hogy „korábban verbuválták a katonákat, most már kötéllel fogják. Ez vonja maga után a legnagyobb felháborodást is”.
„A 700-800 ezer Nyugat-Európában élő magyarral megszületett az új diaszpóra”
Bárdi Nándor úgy vélekedett, hogy
a kisebbségi magyar közösségeket ma kettősség jellemzi. Egyrészt évszázados történetük során soha nem voltak ilyen széles intézményhálózataik, oktatási, nyelvhasználati jogaik, nem voltak ennyire emancipálva, de ez nem azt jelenti, hogy a helyzetük megoldott.
A HUN-REN történésze arra is felhívta a figyelmet, hogy a 700-800 ezer Nyugat-Európában élő magyarral megszületett az új diaszpóra. Bárdi Nándor arról is beszélt, hogy „a kisebbségpolitika vakrepülésben van, az intézményrendszer lényegében a túlélésre rendezkedett be”, amit eltakarhatnak az infrastrukturális fejlesztések és a rendezvénydömping.
„Az erdélyi magyarok a magyar kormány nemzetpolitikáját értékelték, míg a magyarországi magyarok valószínűleg a gazdasági, egészségügyi politikáját”
Antal Árpád azzal kezdte, hogy „Romániának nincs kormánya, és költségvetési válságban vergődik. Tizenöt év alatt tizenkettő miniszterelnök volt Romániában, és nagy valószínűséggel idén lesz egy tizenharmadik is”.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség stratégiai igazgatója kifejtette, hogy négy megyei önkormányzatot vezetnek, ami területileg körülbelül akkora, mint Szlovénia, valamint ők vezetik a megyeszékhelyek 10 százalékát. Az erdélyi magyarok több mint kétharmada olyan településen él, ahol magyar a polgármester.
Nekünk rendkívül fontos, hogy kormányzati pozícióból meg tudjuk akadályozni azokat a szándékokat, amelyek a közigazgatás átszervezésére vonatkoznak, és negatívan érintenék az erdélyi magyarokat. Ha most választások lennének, az AUR 35-40 százalékot kapna, és a legerősebb politikai formáció lenne, ezért rendkívül fontos, hogy megakadályozzuk az előrehozott választásokat
– húzta alá Antal Árpád, hozzátéve, hogy a költségvetési helyzet miatt népszerűtlen intézkedéseket kellett hozni, ezek az RMDSZ-t is meggyötörték, észszerűbbnek is tartották volna, ha más sorrendben születnek a döntések, és első körben a különböző kiváltságokkal rendelkezőktől várják el a nagyobb szolidaritást.
Antal Árpád végül a magyarországi választásokról is beszélt:
Az erdélyi magyarok a magyar kormány nemzetpolitikáját értékelték, míg a magyarországi magyarok valószínűleg a gazdasági, egészségügyi politikáját. El kell fogadni, hogy az embereknek mindig igazuk van. Pozitívum, hogy a Magyar Országgyűlésben csak olyan pártok ülnek, amelyek ugyanazt mondják: prioritást élvez a határon túli magyarok támogatása.
Antal Árpád nagyon fontosnak nevezte, hogy kiemeljék a nemzetpolitikát a magyarországi pártpolitikai vitákból, és legyen konszenzus ezen a területen.
„Személyes életcélom volt a külhoni magyarság állampolgárságának megadása”
Semjén Zsolt hangsúlyozta:
Az egész általam irányított nemzetpolitikát a kezdetektől arra építettem, hogy visszacsinálhatatlan legyen. Lehet esszéket írni, lehet politikai beszédet mondani, kormányok jönnek-mennek, de az a tízezer nagyberuházás, amit az elmúlt tizenhat évben csináltunk, itt marad. 230 ezer gyereknek a magyarságát, aki magyar iskolában tanul a külhonban, a magyar intézményrendszerhez való kötődését senki nem tudja visszamenőleg elvenni. 1,2 millió nemzettársunkból honfitársunk lett, nincs az a hatalom, ami ezt elvegye.
A KDNP elnöke leszögezte, hogy létrehozták a jogi, alkotmányos fundamentumokat, a programokkal és támogatásokkal minden Kárpát-medencei magyar közösséget elértek. 6500 intézmény és szervezet működését támogatták, 150 új óvodát építettek, 700-at felújítottak. Magyarországról 600 ezer gyerek jutott el iskolai, intézményes formában külhoni környezetbe. 3800 templomot felújítottak, 200 újat építettek.
Azt üzenem a jelenlegi kormánynak, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben valóban konszenzus kellene. A legfontosabb a határon túli magyarok támogatása
– rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve: „Személyes életcélom volt a külhoni magyarság állampolgárságának megadása. A külhoni magyarság addig tudja érvényesíteni az érdekeit, amíg szavazati joga van.” A politikus a támogatások fenntartását szorgalmazta.
„Mi a saját ügyeinkkel foglalkozunk”
Pásztor Bálint felszólalása elején kiemelte, hogy túlélték az elmúlt évtizedeket, erős identitással rendelkeznek, többé-kevésbé egységesek voltak – inkább többé –, és rengeteg becsületes magyar ember van, aki a családjától és saját magától elvette az időt, hogy közösséget építsen. „A közösségépítés az a tevékenység, ami jelentős mértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a nemzetrészeink mindent át tudjanak vészelni” – rögzítette a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hozzátéve:
Mi a saját ügyeinkkel foglalkozunk. Az, hogy a vajdasági magyar közösség a saját ügyeivel foglalkozik, nem szegrációt, nem bezárkózottságot jelent, hanem azt, hogy a saját utunkat építjük, a saját közösségünket képviseljük, a magunk által meghatározott és támogatott célkitűzésekhez megpróbálunk partnereket találni.
Ami a kormányzati szerepvállalást illeti: inkább államtitkári pozíciókat kértek, hogy minél több minisztériumban jelen tudjanak lenni.
„Az elmúlt évből az egyetlen pozitív dolog, amiről be tudok számolni, hogy újra itt vagyunk Tusványoson, és a két éve használatba adott fősátor kiállta az esőtesztet”
Zakariás Zoltán azzal kezdte:
Az elmúlt évből az egyetlen pozitív dolog, amiről be tudok számolni, hogy újra itt vagyunk Tusványoson, és a két éve használatba adott fősátor kiállta az esőtesztet. Poénosnak hangzik, de van benne komolyság is. Az elmúlt egy évben az erdélyi magyar közösség helyzetében és lelkiállapotában semmiféle pozitív átalakulás nem történt. Az egész romániai társadalom gazdasági helyzete nem javult, sőt, ki lehet jelenteni, hogy romlott.
Az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke szerint „az önrendelkezés szükségessége újra bebizonyosodott. Nincs meg a hajlam jelen pillanatban a román politikai többségben és elitben, hogy erről tárgyalást folytassunk, mégis úgy gondoljuk, hogy ezt az ügyet melegen kell tartani, folyamatosan be kell hozni és meg kell próbálni azt a párbeszédet elindítani, amit nem sikerült az elmúlt 35 évben. Az önrendelkezés nem gyengítené, hanem erősítené Romániát”.
Zakariás Zoltán úgy látja, az erdélyi magyar pluralizmus az etnikai alapú politizálás megmaradásának záloga. A politikus egyébként a közelmúltban <a href="//index.hu/kulfold/2026/04/28/zakarias-zoltan-kilepes-rmdsz-erdelyi-magyar-szovetseg-csoma-botond-csomortanyi-istvany-emsz/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!