„A túlzott urbanizáció, az építkezések, illetve a táj jelentős igénybevétele megbosszulhatja magát egy olyan területen, amelynek az ökológiája eléggé ingatag” – nyilatkozta az Indexnek Orlóci László, utalva a kaliforniai pusztító tüzekre, amelyek hatalmas károkat okoznak Los Angelesben és Hollywoodban. A megfékezhetetlen lángok már több világsztár otthonát is porig égették.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos főmunkatársa szerint rengeteg technikai lehetőség adott arra, hogy egy olyan száraz és vízszegény helyen, mint Kalifornia mérsékelni tudják az erdőtüzek kockázatát.
Rapid éghajlatváltozás, amire még nem volt példa
A kertészeti kutatásai miatt a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett szakember szerint Magyarországon is vannak érzékeny ökológiai területek. Ilyen például az Alföld, ahol minden nyáron rendszeresen nád- és tarlótüzekhez riasztják a tűzoltókat.
Magyarország nem Kalifornia, az ilyen veszélyeztetettség jelenleg még nem áll fenn. A jövőben azonban nem árt óvatosnak lennünk, mert a klímaváltozás következményeként a Kárpát-medence kiszáradóban van, amivel párhuzamosan a tűzveszély is fokozódik
– mondta Orlóci László.
„Maga az éghajlatváltozás egy teljesen természetes jelenség a Föld történetében. Akármilyen meglepő, de sok klímaváltozás volt megfigyelhető a múltban is. Erre mindenféle klimatológiai, biológiai, paleobotanikai és egyéb adatok állnak rendelkezésre” – mesélte a kertészmérnök, hozzátéve: csak a Kárpát-medencében többféle éghajlat volt honos, a szubtrópusitól a jégkorszaki glaciális időszakig.
A MATE kutatója hangsúlyozta, hogy a természetes hatások mellett a mesterséges, azaz az emberi tevékenységből fakadó hatások teljesen felgyorsították a folyamatokat. „Riasztó, hogy ilyen rapid klímaváltozásra a Föld történetében még nem volt példa” – tette hozzá.
Poroljuk le Rákosi Mátyás egy-két mezőgazdasági projektjét?
Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ra a Föld népessége elérheti a 11 milliárdot. Az agráriumnak – a világ minden táján – alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz, szem előtt tartva az emberiség élelmezését.
A növényalkalmazás is egy klímaváltozással együtt járó kutatási és elemzési tevékenység. A múltban volt arra példa, hogy – természetes vagy mesterséges úton – nagyon sok növényt meghonosítottak Magyarországon. „Gondoljunk a kukoricára, a paprikára vagy a burgonyára, amelyek az eredeti őshazájuktól távol is sikeresen termelhetőek” – elevenítette fel a szakember.
Szerinte az éghajlatváltozásnak köszönhetően érdemes lenne újra napirendre venni a rizstermesztést a Kárpát-medencében.
Mint ismeretes, a Rákosi-korszakban, az önellátásra való berendezkedés jegyében például Szarvas környékén próbálkoztak egyes ázsiai növények, rizs és gyapot honosításával és termelésével. Ma már a klíma és a technológia is adott ezen növények sikeres termesztésére. Kérdés azonban, hogy ez rentábilis-e, vagy kifizetődőbb továbbra is importálni azokat.
Olíva és gránátalma termesztése a magyar tájban
Értelmetlenség és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!