A politikai és közéleti változások alaposan átírták Magyarország hatalmi térképét, ami a Forbes Magyarország legfrissebb összeállításán is tisztán látszik. A magazin tizenkettedik alkalommal állította össze a legbefolyásosabb magyar nők listáját, ám a szerkesztőség − a korábbi gyakorlattól eltérően − most először döntött úgy, hogy a szektoronkénti bontás helyett egyetlen, 1-től 50-ig terjedő egységes rangsort hoz létre.
Miért változott meg a módszertan?
Az eddigi években a lista üzleti, média, kulturális és közéleti kategóriákra tagolódott. A szektorok szerinti rangsorok a Forbes szerint azt is üzenték: „értjük és látjuk, hogy nincs olyan női vezető, akire egyértelműen rámondhatnánk: ő a legbefolyásosabb magyar nő”.
Ez a helyzet azonban az áprilisi választások után gyökeresen megváltozott. A Tisza kétharmados győzelme nemcsak új politikai rendszert hozott, de vállaltan több női karaktert emelt be a legbefolyásosabb, valódi döntési jogkörrel járó szerepekbe.
Az új szereplők jelentős része a piacról, a kultúrából vagy a tudományos életből érkezett, ami autonómiát és a korábbi lojalitásalapú rendszertől teljesen eltérő szerepfelfogást vetít előre.

Kormányzati fölény a dobogón
A 2026-os rangsorban összesen 20 új név szerepel, és a teljes mezőnyből 22-en politikusok.
A lista abszolút győztese Orbán Anita külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, aki egyben az első nő a Forbes címlapján.
A dobogó második és harmadik fokát is vétójoggal rendelkező kormánytagok foglalják el:
- Görög Márta igazságügyi miniszter, akinek a jogállami keretek visszaállítása a fő feladata.
- Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
A nem politikai szereplők közül Vidus Gabriella, az RTL vezérigazgatója végzett a legelőkelőbb helyen (4. hely), míg a top 10-be még Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója került be. A legbefolyásosabb színész Lovas Rozi lett, aki a 20. helyet szerezte meg. Érdekesség, hogy a NER korábbi emblematikus női alakjai szinte teljesen eltűntek: egyetlen nőként Schmidt Mária tudott talpon maradni a tavalyi év után.
Így számoltak a szerkesztők
A rangsor nem népszerűségi lista, hanem egy többdimenziós, adatvezérelt értékelési rendszer eredménye. A szerkesztőség a kategóriákat különböző súlyokkal vette figyelembe (politika és közélet − 10, üzlet − 9, média − 8, kultúra és tartalomgyártók − 7), majd az egyes szereplőket egy 1−10-es skálán pontozták olyan objektív mérőszámok alapján, mint a büdzsé, a felelősségi kör vagy a létszám.
A végső sorrendet a kategóriasúlyok és az egyéni befolyáspontszámok szorzata határozta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!