Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar jogrendszer háromféle távoltartást ismer. Az első kettő (az ideiglenes megelőző és a megelőző) a családon belüli, hozzátartozók közötti erőszak megelőzésére szolgál, míg a harmadik olyan kényszerintézkedés, amelyet büntetőeljárás keretében alkalmaznak.
A távoltartás fajtái
Ennek megfelelően az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartást a 2009. évi LXXII. törvény, míg a távoltartás kényszerintézkedést a büntetőeljárási törvény szabályozza.
- Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség a hozzátartozók közötti erőszakról érkezett bejelentés esetén, a helyszíni intézkedéskor szerzett tapasztalataik, továbbá a szomszéd, iskola, orvos vagy éppen a védőnő által tett bejelentés alapján rendeli el.
- A megelőző távoltartást a rendőrség kezdeményezheti hivatalból, ha előzőleg ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Ha viszont a rendőrség nem él ezzel, a bántalmazott vagy közeli hozzátartozója kezdeményezhet megelőző távoltartást a helyi járásbíróságnál.
- A távoltartás kényszerintézkedést is a bíróság rendeli el. A törvény szerint „távoltartás a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának, illetve – ha ez a sértett vonatkozásában állapítható meg – a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el”. A távoltartást a sértett kezdeményezheti, ha a bántalmazóval szemben megindult a büntetőeljárás, és megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása. Az indítványt az ügyészség az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, amely a távoltartást négy hónap időtartamra rendelheti el. Ennek lejárta előtt öt nappal – ugyancsak a sértett indítványára – a távoltartás meghosszabbítható.
Önkényes kapcsolatfelvétellel szemben
A távoltartás szabályozása januártól újabb elemekkel bővül. Az Országgyűlés tudniillik november 26-án tartja annak a törvénycsomagnak a zárószavazását, amely a büntetőeljárási törvényben „Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben” elnevezéssel új jogintézményt vezet be.
A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!