2021. március 9., keddMa Franciska napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.03.09. Franciska Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Ügynökakták: az ördög a részletekben rejlik

Hirdetés

Ügynökakták: az ördög a részletekben rejlik

Az ellenzéki összefogás pártjai, A korszakváltás garanciái c. dokumentumukban nem kevesebbet, mint a 30 éve megoldatlan „ügynökakták” nyilvánosságát ígérik. Jól hangzó vállalás, de kikről is beszél és mit követel az ellenzéki koalíció?

Itt valójában két alapkérdés is felmerül. Egyfelől definiálni kell, hogy ki mit ért az ügynökakták kifejezés alatt, másrészt, hogy ki mit ért nyilvánosságra hozatal alatt. Vegyük először az ügynök fogalmát. Jól ismert, hogy a kommunista irányítással megszervezett politikai rendőrség felállításától kezdve, 1945 márciusától gyűjtött kompromittáló adatokat magyar és külföldi állampolgárok ellen politikai megfontolásból, egészen a rendszer bukásáig. A kommunista állambiztonság munkáját számtalan ember segítette. Közülük a legtöbbet az ügynököket emlegetik, pedig rajtuk kívül több olyan csoport is volt, amely kívülről támogatta a politikai rendőrséget munkakörénél fogva, vagy önkéntes alapon. Ilyenek voltak az úgynevezett hivatalos kapcsolatok, a társadalmi kapcsolatok, az alkalmi kapcsolatok vagy a megbízottak. Közös jellemzőjük, hogy formálisan nem szervezték be őket, így szigorúan véve nem is voltak részei a „hálózatnak”, jelentéseiket pedig általában szóban adták, így kilétüket nem tudjuk felfedni.

A teljes állambiztonsági kapcsolatrendszer tehát jóval összetettebb és kiterjedtebb, mint az ügynökök köre, és akkor még nem is beszéltünk többek között a hivatásos állományról, a szigorúan titkos, azaz fedésben dolgozó SZT-tisztekről.

Hirdetés

Ezzel párhuzamosan azonban keletkeztek iratok az állambiztonság rendszerén kívül is (rendőrség, belügyminisztérium), amiket azonban nem rendeztek aktákba, pedig az elmúlt rendszerről legalább annyira beszédes adatokat szolgáltathatnának, mint az „ügynökakták”. Ne felejtsük, a kommunista állambiztonság a párt megrendelésére dolgozott, a végső felhasználók a kommunista hatalom birtokosai voltak. A múltfeltárás csak ebben az összefüggésben lehet teljes. Mintegy 5 kilométernyi iratot őriznek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL), ami nem kevés anyag, de korántsem tartalmazza az 1945 utáni történelmünk teljes összefüggésrendszerét. Félrevinné a múlt feltárását, ha az aktanyilvánosság szellemében csak az ÁBTL-ben őrzött iratokkal foglalkoznánk, miközben más levéltárakban is őriznek a rendszer lényegi működését dokumentáló, releváns iratokat.

Maradjunk az ügynökaktáknál. Ezek definíció szerint kikről mesélnek?

Az M, azaz munkadosszié az ügynök hálózati tevékenységéről készült, de csak töredékesen maradt fenn, sőt van, akié nincs is meg. A B dosszié pedig a beszervezésének körülményeiről szól. Ez utóbbiak azonban még hiányosabbak, mint az M dossziék. Több ügynöknek nincs M vagy B dossziéja, de munkájuk, jelentéseik egy-egy ügynek az operatív vagy vizsgálati dossziéi alapján nyomon követhetők. A törvényi kritériumok szerint ügynök az, akinek van aláírt beszervezési nyilatkozata, beazonosíthatóan ő adott jelentést, illetve ezért valamilyen ellentételezésben részesült. Ez így önmagában azonban még kevés, minden feltételt külön vizsgálni kell. A hálózati személyek fedőnevet kaptak. Titkos munkatárs, titkos megbízott, ügynök – ez a három kategória van hivatalos hálózati személyként. Rajtuk kívül egyéb, nem beszervezett informátorokkal is találkozunk az iratokban, akik többnyire nem kaptak fedőnevet. Sok esetben azonban nem maradt fenn olyan dokumentum, amiből a tényleges tevékenységre lehetne következtetni.

SZK 7699 210115

Fotó: Szováthy Kinga / Index

Ez alapján tehát alig vannak ügynökök. Miért nem azt tekintjük ügynöknek mi is, akit az egykori állampárti hálózat annak tekintett?

Mert minden eset egyedi. Van olyan, hogy valakit beszerveztek, de nem jelentett, és van, hogy adott egy-két semmitmondó jelentést, majd meggondolta magát. Erre Csurka István jól ismert esete is rávilágít, akit ugyan az ’56-os megtorlás során kényszer hatására beszerveztek, de a hatóságok őrizetéből szabadulva nem adott jelentést. Mégis, az állambiztonság hét évig ügynökként tartotta nyilván. Akkor ő ügynök, ugyanúgy, mint az, akinek a jelentései nyomán más emberek életét tönkretették, csak azért, mert az állambiztonság annak tekintette és aláírt, de nem jelentett? Ezért nem spórolható meg a tudományos kutatás és értelmezés a múltfeltárásból. Az Ügynöksorsok című honlapunkon a történészi útmutatásokkal, az apró részletek értelmezéseivel pont az ilyen kritikus esetekre irányítjuk rá a figyelmet.

Ön szerint miről szól, mennyire őszinte ez a megtisztulást célzó, politikai felvetés?

A politika azokról az iratokról dönthet, amelyek fennmaradtak, ezek azonban bizonyosan nem hiánytalanok. Ahogy említettem, ha kommunista titkosrendőrség ügyét leszűkítjük az „ügynökkérdésre”, akkor fedve hagyunk az állambiztonság működtetése szempontjából nagyon fontos személyeket és témákat. Másfelől azt se felejtsük, hogy az állampártnak fontos, de nem kizárólagos szerve volt az állambiztonság. Az MSZMP vezető szervei, osztályai által hozott döntések például a pártállami múlt feldolgozása szempontjából legalább ilyen fontosak, a felvetés azonban ezt nem érintené. Mi a NEB-nél – többek között – ezért is dolgoztuk fel országos szinten a pártállami vezetők életútjait, vagy éppen az ’56-os megtorlást […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/01/24/az_ugynokaktak_teljes_nyivanossaga_lehet_egy_ugyes_bloff/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Újabb adag AstraZeneca vakcinát kapnak a kormányhivatalok

Már szállítják ki az újabb adag AstraZeneca vakcinát a kormányhivatalokhoz. A háziorvosok ezzel is folytatni …