Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn, az Országházban bejelentette: a Fidesz tüntetést szervez az Alaptörvény 17. módosítása, hangsúlyosan annak a Sulyok Tamás köztársasági elnököt a pozíciójából eltávolító pontja miatt. A demonstrációt #StopÖnkény néven népszerűsítik, az esemény kommunikációjában Orbán Viktor is részt vesz. A Sándor-palotánál beszédet mond Áder János volt köztársasági elnök, aki épp az elmúlt napokban keveredett üzengetésbe Magyar Péterrel.
A tüntetést, mint politikai eszközt az elmúlt tizenhat évben rendszeresen alkalmazta a Fidesz-KDNP ellenzéke, viszont április 12. után fordult a kocka: az ellenzékbe szorult Fidesz vonul az utcára. Három szempont, amit érdemes vizsgálni, ha a demonstrációk működését és hatásait próbáljuk értelmezni:
1. A politikai lehetőségstruktúra
Mikecz Dániel politológus, kutató, aki mélyebben is vizsgálta az elmúlt évek tüntetéseit – például a Semmit rólunk nélkülünk – Tüntetések, politikai aktivizmus az Orbán-rezsim idején című könyvben – több kötetben foglalkozott a politikai lehetőségstruktúra definíciójával. Az Új pártok, változó mozgalmak tanulmányban így írt a fogalomról: „A társadalmi mozgalmak megjelenése az erőforrás-mobilizációs elmélet politikai folyamat modellje szerint olyan változók függvénye, mint a mozgalom szervezettségi szintje, a mozgalmi szervezetek jellege, a politikai akcióba vetett hit, valamint az egyes szereplők közötti szövetségi rendszerek. Ezek együttesét nevezi a mozgalomkutatás a politikai lehetőségek struktúrájának.”
A politikai lehetőségstruktúra koncepciója egyébként Peter Eisingerhez kötődik, aki egy 1973-as tanulmányában arra jutott, hogy a politikai tiltakozások a félig nyitott, félig zárt rendszerekben a legvalószínűbbek, aminek két oka van, idézzük a könyvet:
- „A teljesen nyitott rendszerekben rendelkezésre állnak az intézményesített érdekérvényesítési eszközök,
- teljesen zárt rendszerekben viszont túl magas a hatósági represszió esélye, a résztvevők számára tehát túl magasak lennének a tiltakozások egyéni költségei.”
2. A siker mértékegysége
Virág Andreával, a Republikon Intézet stratégiai igazgatójával még május végén beszélgettünk a siker mértékegységéről a 2010-2026 közötti tüntetéseket vizsgálva. A politológus két mértékegységet nevezett meg:
- Ha a politikai eseményekre gyakorolt hatás a siker mértékegysége, akkor Virág Andrea szerint a „rabszolgatörvény-ellenes” tüntetéseknek volt a legnagyobb hatása, mert alapvető változást indukáltak az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonyában. Ezek a tüntetések nyitották meg az utat a Jobbik, valamint a baloldali, liberális, zöldellenzéki pártok együttműködésének irányába.
- Ha a szakpolitikai eredményesség a a siker mértékegysége, akkor a netadóellenes demonstráció az adekvát példa. Kérdés, hogy a döntéshozók konkrétan a tüntetések hatására álltak el a netadó bevezetésétől, vagy más megfontolások, esetleg közvélemény-kutatások is ebbe az irányba mutattak, viszont végül nem került bevezetésre, ami ellen szerveződött a tüntetés.
Virág Andrea szerint a Fidesz sokszor reálisan látta, hogy bizonyos tüntetések nem jelentettek valódi veszélyt a hatalmára, viszont a tavalyi Pride létszáma – aminek a megrendezését próbálták ellehetetleníteni – , már „a rendszer gyengülésének egyik kiemelkedő mérföldköve” volt.
3. Ellenzéki politikai eszköztár és kormánypárti narratívakontroll
Ahogy cikkünk elején említettük, a Fidesz csütörtökre tüntetést szervez a Sándor-palotához az Alaptörvény 17. módosítási javaslata miatt. Orbán Viktor, Gulyás Gergely, valamint más fideszes politikusok azt állítják, a Tisza Párt önkényuralmat épít.
Szinte pontosan egy hónappal ezelőtt, június elején már volt egy Sulyok Tamás mellett kiálló szimpátiatüntetés a Sándor-palotánál, aminek hivatalos szervezője még nem a Fidesz volt, viszont részvételre buzdított Orbán Viktor, és megjelent a helyszínen Gulyás Gergely. A demonstráción politikai csúcsvezetők nem mondtak beszédet, inkább a véleményvezéreké, újságíróké, politikai kommentátoroké volt a főszerep. Az eheti esemény ebben szintet lép, a tüntetés szónoka Áder János volt államfő, a Fidesz korábbi meghatározó politikusa lesz.
Június elején a migrációs paktum ellen is tüntettek Budapesten, amit nem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!