Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A rejtőzködő életmódot folytató molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével − közölte a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
A molnárgörény (Mustela eversmanii) nyílt élőhelyek − mezők, szántók − ragadozója. Hazánkban jelentős állománya Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében található − olvasható a tájékoztatóban.
A molnárgörény rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt csak ritkán kerül szem elé. Kerüli az erdőket és az emberi településeket. Föld alatti búvóhelye gyakran elhagyott hörcsög- és ürgejáratok. De időszakosan több kotorékot is váltogat, néha kazlakban is megpihen, kölyökneveléskor viszont hetekig egy búvóhelyhez ragaszkodik.
Főként éjszaka jár vadászni, nyújtott testének és rövid lábainak köszönhetően talajszinten előforduló kisebb testű állatokat zsákmányol, döntően rágcsálókat, leggyakrabban pockokat, hörcsögöket vagy ürgéket.
Elnevezése nem véletlen
Talán „álarcos bandita” ábrázatának is köszönheti, hogy a népnyelv tévesen „tyúkól-fosztogató” címmel bélyegezte meg, pedig a molnárgörény az úgynevezett „hörcsögös helyeken” akár saját kotorékában is képes elkapni a hörcsögöket. „Molnár” nevét onnan kaphatta, hogy a malmok sok rágcsálót vonzottak, emiatt ott sűrűn előfordultak, míg más vélemények szerint bundája világos, „lisztes” színezetéről nevezhették el így.
Nyáron a molnárgörény szalmasárga bundájának külső koronaszőrei feketésbarnába hajlanak. A szemek körül, a váll- és a medence tájék, a lábak és a farok vége sötétbarna. Téli bundája ennél jóval tömöttebb, homokszínű pehelyszőrrel gazdagodik, és csak a koronaszőrök végei feketéllenek.
A tájékoztató szerint nagyon hasonlít közeli rokonához, a közönséges görényhez (Mustela putorius), amelytől megjelenésre a világosabb árnyalat különbözteti meg. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol a két faj együttesen előfordul, kis valószínűséggel egymással kereszteződhetnek is.
Különböző veszélyek leselkednek rá
A faj 1974 óta védettséget élvez Magyarországon. 2015 óta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!