Az NNGYK tájékoztatása szerint az idei évben március 16-ig 308 hepatitis A-fertőzést jelentettek itthon, míg 2024-ben ugyanúgy a 11. hétig 44 ilyen esetszám volt. Az év első három hónapjára jellemző ehhez köthető megbetegedések száma még kisebb: 2018–2022 között 13 fertőzés jelentette az országos átlagot. Már most meghaladja a fertőzésszám a tavalyi egész éves esetszámot, ugyanis 2024-ben összesen 289 hepatitis A-fertőzést regisztráltak.
A hatóság legutóbb azt közölte, hogy egyelőre három területről jelentették a fertőzést:
- Budapesten,
- Pest vármegyében,
- Fejér vármegyében.
Míg jellemzően nem minden héten észlelnek hazánkban ilyen eseteket, ha felbukkan a vírus, akkor is csak néhány megbetegedést okoz, ebben egyértelműen emelkedést mutatnak már az év első hetének adatai, amikor 14 fertőzést igazoltak, ezután heti 20-30-ra emelkedett a hétnapos esetszám. A hatósági jelentés szerint számítanak a továbbterjedésre, emiatt felhívták az egészségügyi szakemberek figyelmét arra, hogy a betegek ellátásánál gondoljanak erre a lehetőségre.
A jellemző tünetek a következők:
- jobb oldali hasi fájdalom;
- hányinger, hányás;
- étvágytalanság;
- fáradékonyság;
- láz;
- ízületi fájdalom, izomfájdalom;
- világos széklet;
- viszketés;
- sötét vizelet;
- bőr- és szemfehérje besárgulása.
Ez utóbbi miatt szoktak sárgaságként utalni a fertőzésre, ami a májban gyulladást okozva károsítja funkcióját, így vezet a jellemző tünethez. Az esetek egy százalékában előfordulhat alvászavar, beszűkült tudatállapot. Vérvizsgálattal igazolják, a laborlelet a máj érintettségére is ad információkat a kezelőorvosnak. Más hepatitisvírussal szemben nem jár maradandó májelégtelenséggel, az idősek, a krónikus betegek, a terhes nők veszélyeztetettebbek ebből a szempontból.
A viszonylag hosszú, 2-4 hetes lappangási idő után jelennek meg a panaszok, amikre nincs specifikus gyógyszer, de magától gyógyul, azonban hosszú idő, hetek, de akár hónapok is eltelhetnek a teljes felépülésig. „Az akut fázis 10-14 napig tart” – tette hozzá a professzor. A fertőzőképesség a lappangási időben és a tünetek megszűnése után egy hétig fennáll.
Fejlődő országokban jellemzően gyerekkori betegségként tartják számon, ilyenkor tünetmenetesen vagy enyhébb panaszokkal felnőttkorra a többség átvészeli. „A tápcsatornát támadja meg a vírus, ami széklettel távozik, kézzel terjed át” – magyarázta a virológus. Rossz higiéniai körülmények között terjed a fertőzöttek által szennyezett vízzel, jéggel, ételek fogyasztásával, ritkán szexuális úton.
Kinek ajánlott az oltás?
Magyarországon a hepatitis A ellen nem oltják a gyerekeket, de rendelkezésre áll a patikákban térítés ellenében vényköteles vakcina a fertőzéssel szemben. Főként járványveszélyes területekre való utazás előtt ajánlják, Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában és egyes kelet-európai országokban jellemzőbb a megbetegedés, ahol nem megfelelőek a higiéniai körülmények, ahol nincs űrgödrös WC vagy tiszta folyóvíz.
A hatóság a hemofíliásoknak, a vérzékenységben szenvedőknek, a hepatitis B- vagy C-hordozóknak és alapbetegségük miatt veszélyeztetetteknek ajánlja még az oltást. A védettség kialakulásához 2-4 hétre van szükség, ami 6-60 hónappal későbbi emlékeztető oltással legalább 10 évig kitart.
A kockázatok miatt bizonyos munkakörökben, például szennyvízzel dolgozóknál előírják. A vírus kimutatása után az érintett személy közvetlen környezetét mielőbb beoltják, hatósági döntésre alkalmazható még rövidebb ideig tartó, de gyorsabban ható úgynevezett passzív immunizálás, ami a fertőzésen már átesettek vérplazmájából készített készítmény beadásával történik meg azoknál, ahol a vakcina ellenjavalt, például 1 év alattiaknál vagy súlyosan immunszupprimáltaknál.
Tóth Sándor hozzátette: amellett, hogy ez igen költséges, mindössze három hónapos védettség érhető el. „Súlyos fertőzés rizikójánál a tetanuszon átesettek környezetében alkalmazták, de most szó sincs halálos betegségről” – jegyezte meg.
Nincs olyan mértékű járvány, hogy indokolt lenne a lakosság oltása
– szögezte le a virológus, aki lapunknak azt is elmondta, jellemzően enyhe lefolyású gyermekbetegségről van szó. A kézhigiéniához köthető terjedés a kisiskolásokat és óvodásokat érinti leginkább, a professzor éppen ezért úgy véli, hogy szigetszerű marad a fertőzés. A kis helyi csoportot érintő járványnak nincs alsó határa, ha már egy fél osztály megbetegszik, azt is annak tekintik – tette hozzá.
A fejlődő országokban a felnőttek többsége átesett a betegségen. „A teljes lakosság 60-70 százaléka gyerekkorában immunizálódott, ami életre szóló védelmet nyújt” – mondta a virológus.
A fejlett országokban – Magyarország is idetartozik – a lakosság átfertőződése gyermekkorban nem történik meg, mivel a biztonságos ivóvízellátás, a csatornázás, az élelmiszer-biztonság miatt a vírus nem terjed széles körben – tudatta az NNGYK.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/03/30/sargasag-hepatitis-a-jarvany-magyarorszag-fertozes-virologus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!