Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Center for World University Rankings (CWUR), vagyis a világ egyetemeit rangsoroló szervezet közzétette a 2025-ös listáját a top 2000 egyetemről világszerte, ahol az élbolyban túl sok meglepetés nincsen, és talán azzal sem árulunk el túl nagy zsákbamacskát, hogy magyar egyetem ennek a közelébe sem került. De még a top 500-ba sem sikerült jutnunk, amely szintén nem annyira meglepő, ugyanis az Eötvös Loránd Tudományegyetem – amely már évek óta ostromolja az ötszázas kaput, de egyelőre képtelen rajta átlépni – hiába tudott javítani, nem jött össze a bravúr.
Érdekesség még, hogy évek óta ugyanazok a magyar egyetemek képviselik hazánkat a listán (az ELTE mellett többek között a BME, a Semmelweis Egyetem vagy éppen a Szegedi Tudományegyetem, hogy a vidéket is példázzuk), viszont 2025-re már nem nyolc, hanem csak hét magyarországi egyetem fért fel, ugyanis a Central European University (CEU) kiesett a pikszisből, és a tavalyi 1775. helyét nem tudta tartani.
A CWUR a globális egyetemek legnagyobb tudományos rangsorának elkészítéséhez 74 millió eredményalapú adatpontot elemzett, hogy négy tényező alapján rangsorolja a világ egyetemeit: az oktatás minősége (25 százalék), a foglalkoztathatóság (25 százalék), a kar minősége (10 százalék) és a kutatás (40 százalék). Ezek alapján kapnak egy 0 és 100 közé eső számot, majd ez alapján állítják fel a listát. Idén 21 462 egyetemet rangsoroltak, és a legjobb helyezettek kerültek fel a Global 2000 listára – amelyen 94 ország intézményei szerepelnek.
Majdnem sikerült
De nem is húznánk nagyon sokáig az időt, nézzük, hogy mely magyar egyetemek fértek fel a top 2000-be és főleg, hogy milyen mozgások történtek az elmúlt egy évben:
- Eötvös Loránd Tudományegyetem – 508. hely
- Szegedi Tudományegyetem – 590. hely
- Semmelweis Egyetem – 670. hely
- Debreceni Egyetem – 812. hely
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 1003. hely
- Pécsi Tudományegyetem – 1218. hely
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 1835. hely
Ha egy picit jobban megvizsgáljuk a helyezéseket, akkor arra kell rájönnünk, hogy az ELTE ugyan javított 36 helyet, hiszen 2024-ben „csak” az 544. volt a listában, viszont előtte évekig tartotta stabilan az 517. helyezést, így igazából egy kis jojó-effektus figyelhető meg, de a nagy áttörés csak nem érkezik meg. Azt pedig ne is említsük, hogy a Covid-járvány előtt szinte bérelt helye volt a legjobb 500-ban, sőt, 2014-ban a 371. helyen tudott zárni, egyedüli magyarként.
A Szegedi Tudományegyetem viszont elismerést érdemel, hiszen 115 helyet javított a 2024-es helyezéséhez képest, miközben az előtte levő években nem tudott a legjobb hatszázba jutni.
A harmadik egyetemünk, amely javítani tudott a pozícióján, az a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely szintén csaknem 100 helyet lépett előre, az 1927. helyről 92 helyet ugorva az 1835. sorban található. Érdekesség még, hogy a legjobb és a legrosszabb helyet elérő egyetemünk között mindössze pár százalékpontnyi különbség van (az ELTE 74,4, a MATE 66,8 pontot kapott), miközben több mint 1300 egyetem ékelődött a két magyar iskola közé. Ez is mutatja, hogy mennyire szoros volt a verseny az intézmények között és mennyire apró nüanszok döntöttek.
De ne feledkezzünk meg a többi magyar versenyzőről sem, hiszen hiába rontottak a helyezésükön az elmúlt esztendőben, ettől még kiemelkedő teljesítmény a top 2000-be jutni, úgyhogy róluk is emlékezzünk meg röviden. A Semmelweis Egyetem mindössze 19 helyet rontott, így 72,9 ponttal zárt a 670. helyen, ahogy a Debreceni Egyetem is tizenöttel került hátrébb a 812. helyre, 71,8 pontos összesítéssel. A BME szintén 15 helyett csúszott lefelé a rangsorban, így 70,6 pontjával az 1003. helyezést szerezte meg, a Pécsi Tudományegyetem pedig 31 hellyel került hátrébb és 69,4 ponttal zárt az 1218. helyen.
Döntő tényezők
Bár fentebb már említettük, hogy négy tényező alapján rangsorolják a világ egyetemeit, de igazából nem fejtettük ki őket, ráadásul az utolsó pont, a kutatás négy alpontból áll, tehát összesen hétre bővül azon szempontok listája, amely alapján a végső eredmény kialakul. Nézzük ezeket most egyenként, némi kis magyarázattal kiegészítve:
- Oktatás: az egyetem öregdiákjainak tudományos sikere alapján, az egyetem méretéhez viszonyítva (25 százalék)
- Foglalkoztathatóság: az egyetem öregdiákjainak szakmai sikere alapján, az egyetem méretéhez viszonyítva (25 százalék)
- Kar minősége: a legmagasabb tudományos kitüntetésben részesült oktatók száma alapján mérve (10 százalék)
- Kutatás: i) Kutatási teljesítmény: a kutatási cikkek teljes számával mérve (10 százalék)
- Kutatás: ii) Magas színvonalú publikációk: a rangos folyóiratokban megjelent kutatási cikkek számával mérve (10 százalék)
- Kutatás: iii) Befolyás: a nagy befolyású folyóiratokban megjelent kutatási cikkek számával […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!