Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete 2026. január 29-én szándéknyilatkozatot fogadott el az önkormányzati fenntartású óvodai intézményrendszer racionalizálásának előkészítéséről. A szülők részére megküldött önkormányzati tájékoztatás szerint a kerületben működő
14 önkormányzati óvoda közül négy intézmény megszüntetését tervezi az önkormányzat a racionalizálási folyamat részeként.
Ezzel viszont a szülők és óvodapedagógusok nemigen értenek egyet, így petíciógyűjtésbe kezdtek és megpróbálják rávenni az önkormányzatot, hogy gondolja át még egyszer ezt az egészet, hiszen ellenzékből pont ez ellen szólalt fel az MKKP, most pedig úgy viselkedik, mintha nem is emlékezne már az egy évvel ezelőtti önmagára.
Ráadásul az elmúlt napokban az ügy akkorára dagadt, hogy mind Steiner Attila fideszes képviselő kiáll az ügy mellett, mind Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke aláírta a petíciót a szülők összefogásának megsegítésére – ilyesmire pedig az elmúlt két évben nem nagyon volt példa. Látható tehát, hogy az ügynek komoly súlya van – akár még a pártpolitikai kereteken túl is.
Hangos tiltakozás
A 2026. január 29-én elfogadott szándéknyilatkozat nyomán szülők, pedagógusok és kerületi lakosok petíciót indítottak az óvodai átalakítások ellen. A kezdeményezők szerint a jelenlegi rendszer pedagógiai szempontból kedvezőbb feltételeket biztosít, és
a tervezett racionalizálás elsősorban finanszírozási indokokra épül, nem a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe.
A petíció kiemeli, hogy a csoportok 44 százaléka 18 fő alatti létszámmal működik, ami szerintük komoly pedagógiai előnyt jelent. A kisebb csoportokban több egyéni figyelem jut a gyerekekre, könnyebb a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrációja, családiasabb a légkör, és a pedagógusok terhelése is csökken. A 22 fős célcsoport-létszámot ezért nem tartják optimálisnak, a 20 fő alatti már sokkal elfogadhatóbb lenne.
Külön hangsúlyozták, hogy a kerületben jelentős számú SNI-s és fejlesztést igénylő gyermek jár óvodába, akik esetében a nagyobb csoportlétszám rontaná az ellátás minőségét. A 77,7 százalékos kihasználtsági mutató szerintük torz képet ad: ha az SNI-s gyermekek súlyozott létszámát is figyelembe veszik, az arány 81,1 százalékra emelkedik, így a 85 százalékos cél eléréséhez mindössze 59 gyermek hiányozna. Arra is rámutatnak, hogy több mint 600 kerületi óvodáskorú gyermek nem önkormányzati intézménybe jár, ami szerintük inkább vonzerő-, mint kapacitáskérdés.
A kezdeményezők a döntés elhalasztását kérik 2026. június 30-ig, valamint intézményenkénti szülői és pedagógusi fórumok megtartását sürgetik.
Javasolják a kihasználtság növelésének vizsgálatát – például népszerűsítő programokkal, kerületen kívüli gyermekek fogadásával vagy a 2,5 évesek befogadásával –, továbbá a demográfiai előrejelzések figyelembevételét és a jelenlegi csoportlétszámok megőrzését.
Ezzel szemben
Az önkormányzat szerint az elmúlt évek jelentős demográfiai változásai indokolttá teszik az óvodai intézményhálózat átfogó felülvizsgálatát. A 3 év alatti korosztály létszáma 2022 és 2025 között drasztikusan csökkent: míg 2022-ben még 2209 fő tartozott ebbe a csoportba, addig 2025 novemberéig már csak 1226 fő. A 3–6 évesek száma szintén mérséklődött, ami közvetlen hatással van az óvodai férőhelyek iránti igényre.
A jelenlegi adatok szerint az önkormányzati óvodák 1501 engedélyezett férőhellyel rendelkeznek, miközben 1166 gyermek van beíratva, közülük mindössze 1072 kerületi lakcímmel. A 3–6 éves kerületi gyermekek száma 1679 fő, így az összkapacitás kihasználtsága csak 77,7 százalékos. Bár az intézményhálózat 71 csoport működtetésére lenne jogosult,
jelenleg 63 csoport működik, viszont a számítások szerint 22 fős átlaglétszámmal 53 csoport fenntartása lenne indokolt.
A finanszírozási háttér szintén racionalizálást sürget: az állami támogatás a számított pedagóguslétszámhoz kötött, és 2026-ra 177 millió forintos forráscsökkenés várható az előző évhez képest. A fenntartható működéshez legalább 85 százalékos kihasználtság lenne szükséges, ezért célként jelölték meg a 22 fős csoportlétszám kialakítását és az intézményi struktúra hatékonyabb működtetését.
Az előterjesztés több szerkezeti változtatást irányoz elő: városrészi egységek kialakítását 3–4 óvoda összevonásával, a legalább négycsoportos telephelyek előnyben részesítését, valamint a kisebb tagóvodák felülvizsgálatát. Felmerült a körzethatárok módosítása, 2026. augusztus 31-ig létszámstop bevezetése – polgármesteri engedéllyel tehető kivételekkel –, továbbá a külső partnerek támogatásának áttekintése. A végleges döntés előtt a jogszabályoknak megfelelően ki kell kérni az alkalmazotti közösség és a szülői szervezetek véleményét is.
A szülőknek pedig van véleményük, és nem is tartják magukban.
Aggályok sora
Bár a képviselő-testület ülésén Kocsik Tekla alpolgármester hangsúlyozta, hogy ez csak szándéknyilatkozat és nem döntés, mégis két héttel később, február 13-án már négy óvodát értesítettek a bezárási szándékról – mindössze 15 napos véleményezési határidőt biztosítva a szülőknek és az óvodavezetőknek. Az önkormányzati döntés március végén várható, viszont a szülői összefogás szerint gazdaságilag és szakmailag mindenképpen megalapozatlan döntés fog születni, miközben a tájékoztatás hiányos, a 177 milliárdos támogatáskiesés pedig elenyésző (0,6 százalék) a kerület költségvetéséhez képest.
A szülők aggályai továbbá, hogy a tanulmány létszámadatai pontatlanok, rövid távú adatokból próbál hosszú távú következtetéseket levonni, ráadásul abból is a legrosszabb forgatókönyvet valószínűsíti. Ráadásul míg az önkormányzat a tanulmányban a 2024-es adatoknál a 3 éven aluliak létszámának csökkenésére egy drasztikus, 35 százalékos adatot írt be, addig a szülők a KSH-tól azt az adatot kapták, hogy
ez a csökkenés mindössze 3 százalékos volt az adott korcsoportban.
Kiemelik továbbá, hogy a képviselő-testület Humán Bizottsági testülete 5 nem és 1 tartózkodással nem támogatta a szándéknyilatkozatot, Kocsik Tekla mégis változtatás nélkül terjesztette azt elő. Emellett az előírt 22 fős csoportlétszámot is aggályosnak tartják, hiszen az előírt állami normatíva alapján 20 fős az átlagos irányzék, a Humán Bizottság pedig majd csak a végleges döntés után szeretne azzal foglalkozni, hogy mennyit lehetne megtakarítani a bezárásokkal, miközben a rendelkezésre bocsátott adatok nem bizonyítják, hogy „a kerületi óvodai rendszer finanszírozása fenntarthatatlan a jelenlegi formában”.
Aggódnak továbbá az óvodák otthonául szolgáló villaépületek eladása miatt is, hiszen véleményük szerint ez a közvagyon felélése, nem pedig hosszú távú, felelős gazdálkodás – ráadásul az is <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!