Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nagy Feró, a Beatrice frontembere 2021-ben kapott Kossuth-díjat „a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő egyéniségeként, több évtizedes zenei pályafutása során létrehozott maradandó értékű életműve” elismeréseként. A díjat Áder János köztársasági elnök adta át.
Négy évvel később, 2025. október 23-án Nagy Feró a Békemeneten olyat mondott, amire az egész ország felkapta a fejét. Amikor az Alap nevű TikTok-csatorna megkérdezte a zenész véleményét a Szőlő utcai javítóintézet botrányáról, ahol a volt igazgatót emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztatták le, a zenész így reagált:
Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt – mindenki jól járt, nem?
Nagy Feró utólag – miután kijelentésével szembesítették – sem hátrált meg. Azt mondta, hogy „általában az emberek a saját anyagi helyzetüket akarják javítani”, és szerinte jól járhattak a lányok is, hiszen „egyelőre nem világos, hogy valóban kényszerítették-e prostitúcióra az ügyben érintetteket”.
Pálcát nem törünk egy nő felett sem, ha nála van egy értékes dolog, amit ő meg akar osztani másokkal
– tette hozzá.
Erkölcs kontra jog
Az omonózus kijelentés olyan gyorsan terjedt a közösségi médiában, hogy Dobrev Klára, a DK elnöke közleményt adott ki, amelyben követelte, hogy azonnal vonják vissza Nagy Feró Kossuth-díját. Karácsony Gergely főpolgármester „felháborítónak és kétségbeejtőnek” nevezte Nagy Feró kijelentését, Kunhalmi Ágnes pedig ezt mondta: „Azok a – talán sokszor még kiskorú – lányok nem jártak jól, akiket kihasználtak, megaláztak és olyanra kényszerítettek, amit nem akartak.”
Ha a Kossuth-díjak történetét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy morálisan megkérdőjelezhetőnek nevezhető kijelentések nem járnak együtt automatikusan a Kossuth-díj visszavonásával.
A Kossuth-díjról szóló 1990. évi XII. törvény tömören fogalmaz. A 7. paragrafus szerint:
A kitüntető címet a köztársasági elnök a Kormány előterjesztésére visszavonja attól, aki arra érdemtelenné vált.
A törvény azt nem részletezi, hogy mi számít „érdemtelenné válásnak”. Nincs lista, nincs pontos definíció, de még olyan bírósági gyakorlat se, amely útmutatást adna.
Az „érdemtelenné válás” fogalma tehát az értelmezés szürke zónájában lebeg.
A törvény szerint a visszavonás procedúrája ugyanaz, mint az adományozásé. A kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek, aki formálisan visszavonja a díjat. De ez politikai döntés, nem jogi. Senki nem perelheti be az államot, hogy „miért nem vonja vissza X. Y. díját”, és fordítva: senki nem kérheti számon, hogy „miért vonták vissza az enyémet, amikor másokét nem”.
Hannah Arendt, a XX. század egyik legfontosabb politikai filozófusa alkotta meg a „gonosz banalitásának” koncepcióját. Eszerint a legsúlyosabb erkölcsi bűnök gyakran nem tudatos gonoszságból fakadnak, hanem abból, hogy valaki képtelen elgondolkodni mások nézőpontján, képtelen reflektálni saját szavainak jelentésére.
Persze nem érdemes közvetlen párhuzamot vonni Adolf Eichmann, a holokauszt egyik fő szervezője – aki miatt Arendt megalkotta elméletét – és a magyar zenész között, de ha más szinten is, az alapelv itt is érvényes. Nagy Feró „mindenki jól járt, nem?” kérdése is azt a reflexióhiányt tükrözi, amiről a filozófus írt. Nem feltétlenül tudatos gonoszság – hanem a gondolkodás megállása abban a pillanatban, amikor el kellene képzelni, milyen lehet prostitúcióra kényszerítve lenni. Milyen lehet kiskorúként kiszolgáltatottnak lenni. Milyen lehet, amikor az ember teste nem az övé.
A modern társadalmak azért hozták létre a jogi és a morál szétválasztását, mert tudják, hogy ha minden erkölcsi vétség jogi következménnyel járna, élhetetlenné válna a társadalom. De ezzel együtt azt is tudjuk, hogy vannak dolgok, amelyek ugyan jogilag megengedettek, erkölcsileg mégis védhetelenek. Innen nézve pedig már meg lehet vizsgálni, hogy mi lehet elegendő ahhoz, hogy visszavonjanak egy Kossuth-díjat.
Miről szól a Kossuth-díj?
Hogy megértsük, mikor „illik” visszavonni egy Kossuth-díjat, érdemes visszatekinteni arra, miért is alapították ezt a kitüntetést.
Az Országgyűlés 1948-ban, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumán hozta létre a Kossuth-díjat. A díj névadója Kossuth Lajos – a szabadságharc vezetője, aki a demokratikus értékek, az emberi méltóság és a nemzeti függetlenség szimbólumává vált. Nem véletlen, hogy a díjat március 15-én, a forradalom évfordulóján adják át.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!