Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Ha a fegyver kint van az asztalon, az azt jelenti, hogy akár használni is lehet. Ha a fegyvert elsütik, onnantól kezdve az már nem lehetőség, hanem a repertoár, a gyakorlat része” – kezdte bejegyzését Török Gábor, melyben a jelenlegi alkotmányos helyzetet elemezte.
Mint írja, az alkotmányozó többség lényege, hogy a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet, az alkotmány sem jelent korlátot, hiszen azt bármikor átírhatja. Az egyetlen korlát maga a hatalomgyakorló. Ez az állapot nem elvont: mindenki tudja, látja, hogy a „fegyver kint van az asztalon”, és a hatalom mércéje az lesz, mikor, mire és hogyan nyúl hozzá.
Tudjuk, az Orbán-kormányok mindig felemelték, ha a politikai akarat érvényesítése ezt kívánta. Zsákmányszerzés (AB elfoglalása, bírósági rendszer átalakítása stb.) és politikai propaganda (migráció, gender) céljára egyaránt
– emlékeztetett Török.
Ugyanakkor kiemelte, hogy amire a Tisza-kétharmad készül, az még az előző másfél évtized „alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő: hivatalban lévő államfőt távolítana el egymondatos alkotmánymódosítással”. Az elemző szerint nem bonyolítják túl, nem akarják intézményátalakításba csomagolni, – „mint a Fidesz tette a bíróság elnökével” –, hanem egyszerűen kimondják, leírják, ami a politikai akaratuk.
Tanulságos, hogy azok, akik kritikusak voltak a Fidesz hatalomgyakorlásával, most ezt a megoldást legfeljebb érdekesnek minősítik. Persze, érdekes, de azért sokkal több ennél. Egy olyan precedens, amely világossá teszi: akik ezt megszavazzák, azok azt gondolják, hogy tényleg semmi nem köti, korlátozza őket, minősített többségükkel bármit megtehetnek
– magyarázta.
De mivel jár ez valójában? Az elemző egy konkrét gondolatkísérletet javasol: mi történik, ha Sulyok Tamás eltávolítása után a parlament nem egy „Tisza-bábot” választ elnöknek, hanem egy valóban független, szuverén államfőt? Ha az az elnök valamikor konfliktusba kerül a kormánnyal, már ott lesz előtte az egyszer már elsütött fegyver. „Ha nem tetszik, amit csinál, legfeljebb az ő mandátumát is megszakítják, ha már egyszer megtették, miért ne tehetnék meg újra?” – írja.
Török Gábor tehát nem Sulyok Tamás személyét védi, akit maga is sokszor bírált, és gyengén teljesítőnek tart. Kérdése inkább az, hogy rálép-e a 141 képviselő arra az útra, „amelyen mindent lehet, de ami valójában a semmibe vezet”. Gondolatait azzal zárja, hogy „igaza van Magyar Péternek: ez egy történelmi döntés lesz, amelyet később nagyon sokat fogunk emlegetni”.
Magyar Péter röviden reagált az elemző soraira. Megjelent a Telex Facebook-oldalán, és annyit kommentelt a cikk alá, hogy „nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…”.
Mint megírtuk, a Tisza-kormány a héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelyről június 27-ig várják a véleményeket. A javaslat indoklása szerint a hatályos Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”, ezért átfogó reformra van szükség – egyelőre azonban csak a legsürgetőbb pontokat írnák át. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!