2025. február 8., szombatMa Aranka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
2025.02.08. Aranka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 389,00 Ft | CHF: 429,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Többször módosították, mint a kormány a költségvetést, de még mindig félkész a KRESZ

Hirdetés

Többször módosították, mint a kormány a költségvetést, de még mindig félkész a KRESZ

Minél bonyolultabb a forgalom, annál több és annál pontosabb szabályra van szükség a KRESZ-ben, hogy a közlekedőket korlátok között lehessen tartani. A kezdeti alapszabályok után a motorizáció és a technológia fejlődésével új korlátozások beépítésére volt szükség, manapság pedig már az emberi tényező is fontos sarokponttá vált a biztonságos közlekedési kultúra kialakításában.

Az EduKRESZ arról számolt be, hogy nemcsak a szabályok kialakítása és a fejlődő világhoz való igazítása jelentett problémát az elmúlt évtizedek (sőt évszázad) során, hanem a szabályok átadása a felhasználók számára, vagyis a KRESZ-oktatás is. A korai, papíralapú tananyagok már csak a múzeumokban és a történelemkönyvekben fellelhetők, helyüket felváltották a térben és időben rugalmasan tanulható, mobileszközökön is működő digitális tananyagok, amelyek nagy felbontású, valós forgalmi környezetben bemutatott videókkal, 3D-s, interaktív animációkkal és szimulációkkal segítik a tanulók fejlődését.

Kezdetek

1890-ben született az első olyan jogszabály Magyarországon, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – azaz a bal oldali közlekedést –, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni. Egészen pontosan erről írt az I. törvénycikk I. fejezete:

Hirdetés

  • „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülnie;
  • hidakon más járműnek eléje hajtani tilos;
  • udvari, katonai, posta- és tűzoltó-, valamint mentőjárműveknek minden más, akár szembejövő, akár azokkal egyirányban haladó jármű feltétlenül kitérni tartozik.”

1900-ban indult az első vezetői tanfolyam a Magyar Királyi Posta által, ahová a biztonság kedvéért még a „kerékpározni tudó, a lovakhoz is értő postások” közül várták a jelentkezőket, és nem volt elég vezetni tudni, az automobilok összeszerelése és szétszerelése is szerves része volt a tananyagnak.

1901-ben jelent meg az első, a fővárosra érvényes közlekedési rendelete – egészen pontosan Budapest rendőr-főkapitányának a 17.902/1901. sz. rendelete –, amely az alábbi pontokban gyűjtötte össze a közlekedéshez szükséges legfontosabb szabályokat:

  • „minden automobilt számmal kell ellátni, melyet a főkapitányság ad ki;
  • menet közben a jelzőkürttel gyakorta jel adandó; meghibásodott kürt esetén csak lépésben és mellékutcákban szabad közlekedni;
  • az utcai lámpák fölgyújtásakor – köd esetén nappal is – az automobil lámpáját működtetni kell;
  • a megengedett legnagyobb sebesség széles és kis forgalmú úton 15 kilométer/óra, keskeny, vagy nagy forgalmú úton 10, lakott területen kívül – ha az útvonal szabad – 30 kilométer/óra.”

Az első autóskönyv is 1901-es keltezésű, 1909-ben pedig megkezdte működését az első budapesti magán-autósiskola. 1910-ben a Magyar Királyi Belügyminisztérium kiadta a belügyminiszter 57.000/1910. számú rendeletét, amelyben már országos érvényű volt a szabályozás, és csupán 4 jelzőtábla szerepelt: bukkanó, kanyar, vasúti átjáró, útkereszteződés.

KRESZ történet infogafika

Fotó: EduKRESZ

Egy, két, há’, négy

Az első KRESZ – vagyis Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat – 1930. január 1-jén jelent meg, ennek pontos megnevezése „a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. sz. rendelete” volt. Ezzel egy évvel megelőzte a mobilizációban éllovas Nagy-Britanniát. Ez már előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblák használatát és a járművezetők képzését, a gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége pedig lakott területen belül már 20–40 kilométer/óra lett.

Ez a szabályzat kilenc fejezetből és 129 paragrafusból állt, amelyet kívülről kellett ismernie a vizsgázóknak, akik automobilt szerettek volna vezetni. Érdekesség, hogy a buszok sebességét szintén 40 kilométer/órában maximalizálta, amennyiben az útviszonyok ezt lehetővé tették. Illetve itt jelent meg először az abroncsozás szabályozása is.

„Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre, ami vidéken július 6-án, Budapesten pedig november 9-én (a táblák átszerelése és egyebek miatt), hajnali három órakor történt meg, de a kis forgalom okán ez teljesen zökkenőmentesen zajlott” – írták.

A 20 évvel később megjelenő „második KRESZ” 1950-ben már 217 paragrafusban részletezte a közlekedés szabályait – a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 2500/1950. (XII.01.) rendelete néven vált ismertté. Ez már 51 jelzőtáblát tartalmazott, de a legnagyobb újítása az volt, hogy bevezették benne az elsőbbségi szabályt, miszerint „a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk az egyenesen haladók számára.” A kanyarodási szándékot – irányjelzővel vagy ennek hiányában karral – már kötelező volt jelezni. A féklámpák használata is kötelezővé vált, illetve „fúvott gumiabronccsal” már 40 kilométer per órában maximalizálták a gépjárművek sebességét lakott területen belül.

Mindössze három évig volt hatályban ez a szabályrendszer, ugyanis 1953-ban megjelent a „harmadik KRESZ” – a belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter 1/1953. BM. rendelete –, ami már 59 közlekedési táblára bővítette a készletet, és két részre – általános és különös – tagolódott, 146 paragrafusban összeszedve a gépjárművek közlekedésének szabályrendszerét. Itt már lakott területen kívül 60 kilométer per órával száguldozhattak az autóbuszok,

a személygépkocsikra pedig nem írt elő szabályozást, tehát lehetett nyomni, ami a csövön kifért. 

Emellett tisztázásra kerültek olyan „elhanyagolható” fogalmak is, mint a lakott terület, az irányjelző vagy éppenséggel a műszaki üzemképtelenség. 

Kilenc évvel később a technikai fejlődés újabb módosításokat követelt meg, így 1962-ben érkezett 158 közlekedési táblával a „negyedik KRESZ”, vagyis a 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet. Ez az 1949. évi genfi közúti egyezményben foglaltakat is figyelembe vette, és így már

  • tartalmazta az osztott pályás út és a forgalmi sáv fogalmát;
  • előírta a vasút-közút kereszteződéseknél a fénysorompókat;
  • kötelezővé tette a kerékpárok első-hátsó kivilágítását (ezek nélkül nem is voltak árusíthatók);
  • felsorolta a közlekedésrendészeti hatóságokat és jogkörüket;
  • megemelte a lakott területen belüli sebességhatárt 60 kilométer per órára.
ZR 1105

Fotó: Szabó Réka / Index

Az ötödik a tuti (?)

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2025/01/21/kresz-tortenelem-valtozasok-szabalyok-szabalyozas-oktatas-fejlodes-kozlekedes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

„Sugárzó személyiség volt, aki sokat tett másokért” – A halálra égett japán nő ügye miatt tüntetnek Budapesten

Cikkünk frissül… 16:05: Ezt követően a tüntetők a parlamenthez vonultak, ahol már színpad és hangosítás …