2020. szeptember 19., szombatMa Diána napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
2020.09.19. Diána Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 304,00 Ft | CHF: 335,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Tizenöt településen nyomoznak voksturizmus miatt az októberi választások után

Tizenöt településen nyomoznak voksturizmus miatt az októberi választások után

Egy alig százfős településen legalább látásból mindenki ismer mindenkit. Az októberi önkormányzati választásokon sok helyen mégis olyan szavazók jelentek meg az urnáknál, akiket még soha nem láttak a faluban.

Valójában egyszerű magyarázata van ennek a furcsaságnak. A helyiek számára idegen pár nappal a választás előtt lakcímet létesített az adott település valamelyik – sok esetben a polgármesterjelölt vagy rokona – házában a tulajdonos hozzájárulásával, majd a választás napján megjelent, leszavazott, és hazament, aztán pár nap múlva visszajelentkezett a valódi lakcímére. 

Voksturizmusnak nevezik, amikor a választás előtt olyan embereket jelentenek be egy településre, akik valójában nem is ott élnek.

Borsodban indult a legtöbb nyomozás

Ha valakit rajtakapnak a szabálytalanságon, közokirat-hamisítás miatt indítanak nyomozást. A tavaly októberi választások után

45 büntetőeljárás indult közokirat-hamisítás miatt, idén augusztusban még 15 településen tart az eljárás

– tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától. Azt írták, tizenhét ügy átkerült más nyomozó hatósághoz, tíz eljárást megszüntettek, egy feljelentést elutasítottak, kettő eljárás pedig vádemeléssel fejeződött be.

A választás rendje elleni bűncselekmény miatt pedig további 30 nyomozás van folyamatban, 199 ilyen eljárás indult ősszel.

Megkaptuk a rendőrségtől az adatokat területi bontásban is, amiből az derül ki, hogy a legtöbb nyomozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében zajlik, ahol

Gagyapáti, Hejce, Hejőszalonta, Sima, Tomor és NYÉSTA is érintett.

Versenyeztek, ki tud több szavazót bejelenteni

Nyésta volt az egyetlen olyan település az országban, ahol nem állapítottak meg eredményt október 13-án, mert a választás előtti hetekben váratlanul 27 főről 98-ra nőtt a szavazók száma.

A lakosságszám több mint 360 százalékos növekedését szemmel láthatóan nem indokolta semmi, se tömeges építkezés, se tömeges munkahelyteremtés nem volt a zsákfaluban, a helyiek beszámolója szerint valójában 13-15 ember él ott a mindennapokban. Mint aztán azt a helyszíni riportunkban kiderítettük, a faluért versengő két tábor jelentette be rokonait, barátait, alkalmazottait nyéstai házaikba, szó szerint azon versenyeztek, hogy ki tud nagyobb szavazóbázist gründolni pár hét alatt.

A történetet felfejtve az derült ki, hogy ennek adminisztratívan semmi akadálya nincs, a lakcímbejelentés pofonegyszerűen megy. Elég a tulajdonos írásbeli hozzájárulása vagy egy érvényes bérleti szerződés, és az ország bármely okmányirodájában vagy kormányablakában pár perc alatt megvan az új kártya. Az utolsó percig komoly harc folyt a szavazókért, a választás előtti pénteken 16 óráig lehet átjelentkezni új címre, és csak ezután véglegesítik a névjegyzéket a központi lakcímnyilvántartás alapján.

Nyésta mellett Várföldén, Kisberényben és Pettenden is demográfiai csoda történt a választás előtti hetekben, ezeken a településeken a gyanús szavazók miatt szintén megismételték a voksolást novemberben. Sok más településen viszont nem került sor ismétlésre, mert vagy elutasította a választási bizottság a kérelmet, vagy épp nem fellebbezett senki. 

Megismételt önkormányzati választás Nyéstán 2019. november 10-én.

Megismételt önkormányzati választás Nyéstán 2019. november 10-én.

Fotó: Huszti István / Index

Mi is az a fiktív lakcím? 

HOGY TÖRTÉNHET MEG AZ, HOGY EGY KIHALÓBAN LÉVŐ ZSÁKFALUBA HIRTELEN BEJELENTENEK 61 EMBERT, ÉS SENKINEK SE TŰNIK FEL? 

Ehhez érdemes megnézni a lakcímbejelentések szabályait. A törvény szerint az számít állandó lakcímnek, ahol az ember életvitelszerűen lakik. Önmagában azonban az még nem jogsértő, ha valaki nem él ott ténylegesen, de az már igen, ha valótlan címet ad meg a bejelentésnél, írtuk tavalyi cikkünkben.

Intellektuális közokirat-hamisításnak nevezik, amikor valaki szándékosan megtéveszti a hatóságot, és valótlan adat kerül be róla a hivatalos nyilvántartásba, és ha lebukik, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik.

A BEJELENTÉS VALÓDISÁGÁT A JEGYZŐ ÉS A JÁRÁSI HIVATAL FELADATA ELLENŐRIZNI.

Ha kiderül, hogy a lakcím nem valós, akkor megállapítják annak érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válása után fiktív jelzéssel szerepel az érvénytelen lakcímadat a nyilvántartásban mindaddig, amíg az ember be nem jelenti azt a valós lakcímét, ahol ténylegesen lakik.

Nem rendelkezik viszont arról pontosan a törvény, hogy milyen esetben kell a jegyzőnek vagy a járási hivatalnak ellenőriznie a lakcím valódiságát. Erről mindössze csak az a tág megfogalmazás olvasható a jogszabályokban, hogy

ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle alapján ellenőrzik.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/08/31/onkormanyzati_valasztasok_kozokirat-hamisitas_valasztasi_csalas_eljarasok_nyomozas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Hétfőtől jön a maszkviselési szigor, az üzletvezetőket is keményen büntethetik

Hétfőtől jön a maszkviselési szigor, az üzletvezetőket is keményen büntethetik

Szeptember 21-én hétfőn lépnek életbe a koronavírus-járvány miatt  hozott intézkedések – derül ki a Magyar Közlöny …