Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A legutolsó fellelhető adat szerint 2018-ban 15 640-en szavaztak az országban a Magyar Munkáspártra, amely az összes leadott voks 0,27 százalékát jelentette. 2022-ben az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalommal, közismertebb nevén az ISZOMM-mal közös listán indultak, nem sok sikerrel, idén pedig a tavaly párttá alakult Szolidaritás Párttal bútoroztak össze.
Szűk két hónappal az április 12-én esedékes országgyűlési választás előtt felkerekedtünk, és interjút kértünk Thürmer Gyulától, a Munkáspártot bő 36 éve, megalakulása óta vezető elnöktől. Ha azt mondjuk, első szóra kötélnek állt, még nem is fogalmaztunk elég pontosan.
A beszélgetésben felhívtuk a figyelmet
- a Fidesz és a Munkáspárt programja, filozófiája közötti számos azonosságra,
- szóba került, hogy Thürmer Gyulának gróf Andrássy Gyula a politikusi példaképe,
- eltemettük az Európai Uniót,
- a pártelnök leszögezte, hogy Ukrajnára nincs szükség, fel kell osztani,
- lehúztuk a keresztvizet a NATO-ról,
- és végül elhangzott a szentencia: a szocializmus előbb-utóbb győz.
Jól sejtjük, hogy nem tolonganak az interjúkérő újságírók itt az újpesti Munkácsy Mihály utcában, a központjukban?
Ahogy vesszük – válaszolta az elegáns öltönyt, nyakkendőt viselő elnök. – A magyar újságírók valóban nem, de például a kínai média rendszeresen megszólaltat engem. Kínával, de Észak-Koreával is, elsőrangú a kapcsolatunk.
Erre később visszatérünk, de addig is: nagyon nagy az átfedés a Munkáspárt és a Fidesz programja, vagy inkább filozófiája között. Vagy ez csak optikai csalódás lenne a részünkről?
Ugye, 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmados győzelmet aratott, volt egy nagyszerű felismerésük, Petőfivel szólva: Még kér a nép, most adjatok neki! Tulajdonképpen azt adták meg a népnek, amit mi is adnánk: magasabb béreket, szociális támogatást, családi adókedvezményt és sok minden mást. Persze vannak különbségek is, hiszen míg a Fidesz 3 százalékos kamattal ad lakásépítési hitelt, addig mi a bérlakásprogramot preferálnánk. Az téves megközelítés, hogy a magyar emberek minden áron saját tulajdonú házban vagy lakásban akarnának élni. A rendszerváltáskor a tanácsi bérlakásokat messze áron alul magántulajdonba adták, és azóta azok pusztulnak, leromlanak, mert a lakóknak többnyire nincs pénzük a karbantartásra.
Mondjuk Nyugat-Európában is sokkal népszerűbb a bérlakás, mint a saját tulajdonú, sokszor kimondottan tehetős emberek is bérlik a lakásukat vagy a házukat.
Így van. De mondok más különbséget is: nem értünk egyet a Fidesz kórházpolitikájával. Együttműködtünk a Fidesszel a kórházprivatizáció-ellenes népszavazásban 2004 táján, a kórházak állami tulajdonban maradtak, de amióta a Fidesz hatalmon van, nem költöttek a kórházakra, és a fizetőképes kereslet szépen átcsúszott a magánszféra irányába. Mi azonban azon a véleményen vagyunk, hogy az állami egészségügynek kell a társadalom igényeit kielégíteni.
Ezek gyakorlati ügyek. De mintha a filozófiájuk is megegyezne a Fideszével.
Igen, vannak hasonlóságok. A nemzetet, a családot kell építeni, támogatni. Hogy konkrétumokat említsek: a nemzeti színikultúra mellett vagyunk. Amikor egykori osztálytársam, Magyar Bálint volt a kulturális miniszter, ástak egy gödröt a Nemzeti Színháznak, aztán az úgy is maradt. A Fidesz viszont megépítette a Nemzeti Színházat. Ezek olyan dolgok, amelyeket mi is megtennénk, mi is építeni, gyarapítani, a hagyományokat megőrizni szeretnénk. Amiben nem értünk egyet a Fidesszel, hogy ők kidobnák az ablakon a magyar történelem negyven-negyvenöt évét 1945/1948 és 1990 között.
Gróf Andrássy Gyula Thürmer Gyula példaképeként
És hát a Fidesz kis túlzással a Horthy-korszak jogfolytonosának vallja magát. Ehhez mit szólnak?
A magyar történelem folyamatosságát el kell ismerni. Mi nem gondoljuk, hogy Horthyt ki lehetne vagy ki kellene dobni a történelemből…
…de a Horthy-korszak jó részében az önök elődpártja törvényen kívüli volt.
Igen, de például itt van a kezem ügyében egy kötet Bethlen István miniszterelnök beszédeivel, hát Bethlennél jobb miniszterelnöke nem sok volt ennek a hazának. Egy elvesztett háború és Trianon után stabilizálta Magyarországot. De az is tény, hogy Horthy alatt a munkásember élete nem volt felhőtlen. És igen, a kommunista pártot üldözték, Sallait és Fürstöt kivégezték, és a korszák végén csatlakoztunk egy dicstelen háborúhoz, amit nem lehet mentegetni.
Soroljuk a hasonlóságokat: az Európai Unióhoz, a NATO-hoz fűződő viszonyt is ugyanúgy látják, mint a Fidesz, nemdebár?
Az Európai Unióról ma lehet bíráló szavakat mondani, és örülünk, hogy a magyar kormány bírálja az EU-t, de mi a miniszterelnökkel szemben azt valljuk, hogy az EU-t nem lehet megreformálni, az illúzió. Az Európai Unió nem azért született, hogy a gyengébb kis országok boldogulását elősegítse, és a magyar népnek örömet szerezzen. Az EU a német és a francia tőke intézménye.
Na és a felzárkóztatás, a kohéziós program?! Amibe csak 2021 és 2027 között 243 milliárd eurót ölnek.
Ennek egyetlen célja van, a kelet-európai piacok megszerzése. Ezeket a piacokat, mint egy veteményes kertet, locsolni kell, hogy ne sorvadjanak el. Mondhatni, csontokat dobnak oda nekünk. Új együttműködési szervezetre van szükség, az európai népek demokratikus együttműködésére. Partnereket kell keresni, ott vannak a BRICS országai, meg az eurázsiai együttműködés, a keleti nyitás, amit mi is támogatunk. Az Európai Unióban nem boldogulunk, új barátok, új partnerek kellenek.
Na és a NATO?
A NATO? Az sohasem volt védelmi szervezet. Az mindig támadó jellegű szervezet volt, az európai kapitalizmus biztosítéka. Ma már nincs Szovjetunió, nincs mi ellen védekezni.
De Oroszország van.
Ez igaz, de az Oroszországgal kapcsolatos problémák megoldásához nem a NATO a jó eszköz.
Hanem?
Hanem le kell ülni velük, együttműködni és tárgyalni. Fiatalkoromban, amikor diplomatának készültem, Andrássy Gyulát tekintettem példaképeknek. Aki ugyan a Monarchia külügyminisztereként nem szerette az oroszokat, de tudta, hogy jobb az oroszokkal együttműködni, mintsem háborúzni. Nem véletlen, hogy az 1878-as berlini kongresszuson együtt tudott működni az oroszokkal.
Ukrajnára nincs szükség
Az ön elképzelése szerint az ukrajnai háborút hogyan lehetne lezárni?
Ukrajnára nincs szükség. Úgy, ahogy van.
Be kell kebeleznie Oroszországnak? Mi legyen a sorsa?
Ukrajnát fel kell osztani. Más megoldás nincs.
Na de hogyan? A szomszédos országok között?
Nyugat-Ukrajna, Lvov vagy Lemberg térsége mindig a Monarchiához, Lengyelországhoz húzott, vallásában, nyelvében, oda is tartozott. Kárpátalja kötődik Szlovákiához, Romániához, Magyarországhoz, Ukrajna jelentős része pedig Oroszország történelmi része. Kijev nem volt ukrán város, a Kijevi Fejedelemség az orosz államiság bölcsője. Én úgy gondolkodom, ahogy a sebész: amíg hagyok egy kis darabot a rákból, az mindig kiújul.
Ezzel azt akarja mondani, hogy Ukrajna egy rákos daganat Európa testén?
Én azt mondom, hogy a betegség kiújul, ha most nem oldják meg. Új európai rendezésre van szükség. Valami olyasmire, mint ami 1815-ben a bécsi kongresszus volt, amellyel lezárták a napóleoni háborúkat, vagy az 1978-as berlini kongresszus.
Vagy Jalta 1945-ben, amely átengedte Kelet-Európát a Szovjetuniónak? De ez a világrend az 1990-es években felbomlott, a Szovjetunióval együtt.
Az Egyesült Államok átmenetileg a világ ura lett, de ma a dolgok másfelé haladnak. Oroszország magához tért, Kína – amely harminc éve még nem nagyon számított – ma már meghatározó tényezője a világpolitikának, és megjelentek olyan hatalmak, mint India, Törökország, Brazília, Dél-Afrika. Többpólusú világrendre van szükség. Nem hiszem, hogy ennek a Trump által vezérelt Béketanácsnak jövője lenne.
Tényleg, a Béketanácshoz mit szól?
Minden tiszteletem a magyar miniszterelnöké, hogy sietve csatlakozott, de ez nem jó. Én megértem, hogy beléptünk, hiszen ma Orbán Viktornak szüksége van az amerikai támogatásra az EU elleni küzdelemben. De maga a trumpi ötlet abszurdum, hogy az ő személyes vezetésével egy Pax Americanát, egy amerikai világuralmat teremtsen. Nem véletlen, hogy sem az oroszok, sem a kínaiak nem szálltak be ebbe a buliba.
Donald Trump egy outsider a profik játszmájában
Önnek mi a véleménye Donald Trumpról?
Rossznak tartom ezt a világtendenciát, hogy szakmai átfedések alakulnak ki. A politika, az államügyek intézése is egy szakma, meg üzletembernek lenni is az, csak másik tudomány. Trump üzletemberként kezeli a világot, ami nem vezet jóra. Külsősként belekontárkodott a nagypolitikába.
És ennek a külsősnek, ahogy ön fogalmaz, meglehetősen nagy a hatalma.
Igen, de szép lassan kialakultak azok az erőtényezők, amelyek ennek a törekvésnek gátat szabnak. Oroszország nélkül és Oroszország ellen semmit nem lehet eldönteni. Kínáról nem is beszélve. Azokat a problémákat, amelyekkel manapság szembesül az emberiség, a sajátos kínai szocializmus jobban megoldja, mint a kapitalizmus. Ha én lennék a miniszterelnök, a politikai és gazdasági elitünket elvinném egy kínai tanulmányútra. Kicsit többet fektettek az oktatásba, mint Magyarország.
Na és mi a helyzet Észak-Koreával? Kim Dzsongun diktatúrájáról ön közismerten másképp vélekedik, mint az emberek döntő többsége.
Többször jártam Észak-Koreában az elmúlt években, velük is ki kell építeni a kapcsolatokat. A keleti nyitás miért nem vonatkozik Észak-Koreára? A híres pragmatikus megközelítés velük szemben miért nem érvényes? Miért nem állunk szóba velük? Trump is találkozott Kim Dzsongunnal. Az oroszokkal együtt részesei a háborúnak. Óriási a fejlődés.
Hol? Északon?
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!